Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2018.11.24 0 0 199

Somogyi betyártörténet

 

  

A Patkó sír

 

  

Somogy leghíresebb betyárjaként Patkó Bandit emlegetik, ez a Patkó Bandi igazából két betyár volt, nevezetesen Tóth Patkó János és Tóth Patkó István. A nép belőlük egyetlen betyárt gyúrt.

    

Az idősebb János Vásárosbércen született 1826-ban, János a fiatalabbik Istávn meg 10-12 évvel később az endróci gulyás-számadó fiaként.

   

Mindkettőt csatában érte a lövés amibe röviddel azután belehaltak. János Fenékpusztán (Keszthelyen)érte a halál, István a Nagybábonyban (ma Bábonymegyer).

   

A kopjafa felirata:

 

tt nyugszik

Pandúrgolyóktól találva

Két kujtorgó legény

-PATKÓ PISTA-

Tóth Isván

Meghalt 1862. sept. 22-én és

-BALASSA JÓZSI-

Meghalt 1862. sept. 21-én

SOMOGYI BETYÁROK

Egyházi szertartás nélkül - elásattak

1862. sept. 24-én

- E helyen –

  

A képeken Patkó István és társa Balassa József sírja. Balassa Józsefet halálos lövés érte, Patkó István sebesülten találták meg a csata másnapján. A képen látjátok azt a bábonyi házat is, amelynek disznóólába a halott Balassát lefektették. A sebesült Patkó Istvánt elfogása után ide mellé fektették, aki másnapra meghalt.

 

 

Egyházi szertartás nélkül temették el őket a bábonyi temtő árkába. Sirjukat egy kopjafa jelzi.

 

 

Foto Cracowius

 

Törölt nick Creative Commons License 2018.11.18 0 0 198

Ez szuper.

 

A somogyi Szent Kristóf kápolna mellett van gy Zalában is. Jó lenne erről többet tudni.

  

Én is mutatok mindenkinek egy érdekességet.

  

Kevesen tudják, hogy az idősödő Dorffmeisetre ránk hagyta önarcképét, méghozzá az akkori világ végén egy kis zselici falucskában az akkoriban egyáltalán nem biztonságos erdők közepén.

  

Ez a falu Gálosfa. Ma is nehezen megközelíthető, de akkoriban a híres 67-es út még sehol sem volt, a főutvonal a „régi postakocsiúton”  (betyárok útja)  vezetett.

 

A templom az 1800-as évek elején épült, a Dorfmeister önarckép ennél régebbi, valószínű a falucska kegyura, Festetich Kristóf vagy Festetich Lajos helyeztette oda.

 

Foto Cracowius

 

 

Előzmény: scamy (196)
Törölt nick Creative Commons License 2018.11.18 0 0 197

Szántódpuszta, Szent Kristóf kápolna. Külső-Somogy. Nem Kemend. 

Előzmény: scamy (195)
scamy Creative Commons License 2018.11.18 0 0 196

Bocs újra kezdeném Kemendollári hegyen van egy kápolna és benne egy Szent Kristóf szobor.

Előzmény: scamy (195)
scamy Creative Commons License 2018.11.18 0 0 195

Talán a Kemendi kápolna?

Előzmény: Törölt nick (192)
Törölt nick Creative Commons License 2018.11.14 0 0 194

Mutatom Neked a képeket a teljes kis faluról.

A falu neve Szántódpuszta. Külső Somogy, Balatonhoz közel.

   

Amit érdemes róla tudni, hogy teljes éppségében fennmaradt, minden 20. századi épület nélkül.

Valamennyi épülete 1730 és 1870 között épült.

 

A Tihanyi Apátság birtoka volt. A komm. alatt muzeumfaluként működött. Ma a turizmus mellett szerencsére visszatért a hagyományos életmód és a hagyományos gazdálkpodás is, élővé vált a kis falucska.

  

Foto Cracovius

  

Előzmény: Törölt nick (193)
Törölt nick Creative Commons License 2018.11.14 0 0 193

Nagyon szép oltárkép, de most akkor tkp. melyik faluban is van ez?

Előzmény: Törölt nick (192)
Törölt nick Creative Commons License 2018.11.12 0 1 192

A valódi Szent Kristóf kápolna, ami a filmet ihlette.

 

Épült 1730-ban, de az eredeti festője nem Dormeister, hanem Miklósi Gábor.

  

 

Előzmény: Törölt nick (184)
Törölt nick Creative Commons License 2018.11.08 0 1 191

Maradjunk még a környéken, ne is menjünk messze, csak ide Türje szomszédságába Szentgrótra.

Szentgrótról már szó volt, az inkább hírhedt  mint híres régi keszthelyi gazdász-dal (akadémiai dal) kapcsán.

 

Hiába, no, a diákoktól sem állt távol a pálinkás jókedv sem a 18. sem a 19. században lásd itt a 28-as hozzászólást (persze ma sem).

  

 

Egy különös történet: A szentgróti szárazhíd.

  

Valaha természetesen a Zala folyt el alatta, de idővel elterelték és a remek mívű történelmi híd túlélte.

  

1845-ben épült, és ki más építhette volna, mint Szentgrót ura gróf Batthány Károly volt nemzetőr, később Deák Ferenc barátja és küzdőtársa (1799-1852).

  

Aztán a folyót elterelték és a hidat a 2 VH alatt a németek fel akarták robbantani. Hatamov szovjet törzsőrmesternek köszönhetjük megmentését és egy ideig róla nevezték el a Szárazhidat.

 

A Zala elterelése óta  ma már nem folyik át alatta semmi.... „Szárazhíd”  a mult emléke és a kastélypark szép dísze.

   

foto Cracowius

 

dzsaffar3 Creative Commons License 2018.11.08 0 0 190

Erdélyben voltam azon a területen és a most Ukrajnai részeken is.

Ákoson nem és nem is tudtam róla.

Apáink katonaként bejárt területeiket jártuk be.

Csak jövőre megyek ismét Erdélybe, de délre.

 

Még nagyon sok van a bakancslistámon. Többek között még Vietnam, Korea, Perzsia is. 

 

Egyébként az Ákos nemzetségről sok van a TURUL 1995- ös kiadásában.

 

Safi

Előzmény: Törölt nick (187)
Törölt nick Creative Commons License 2018.11.08 0 0 189

kazettás festett mennyezet helyett csak kazetták (a filmből is látható nem a mennyezeten vannak és az is hogy 1770-ben készültek).

 

 

Előzmény: Törölt nick (188)
Törölt nick Creative Commons License 2018.11.08 0 0 188

bizony engedéllyel és vezetéssel mehetsz be az ákosi templomba, itt a cikk a felujitásrol, alul, és 2020-nál elöbb aligha nyitják meg.

 

Képek is vannak a cikkkben és ebböl látom, hogy míg Türje különös értékei Dorfmeister és a Szent László freskó,  addig Ákos értéke a kazettás festett mennyezet, szószék.

 

 

Ugyhogy nagyon várjuk a képeidet a kutatásrol

 

 

 https://anziksz.com/2017/07/28/felujitjak-az-akosi-templomot/

 

 

Előzmény: dzsaffar3 (186)
Törölt nick Creative Commons License 2018.11.08 0 0 187

"Lesz mit kutatnom."

Ntyilván Türjét ismered.

 

Árkosi parókiát fel kell hivnod, mert tudtommal még tart a felujitás és csak külön engedéllyel kutathatsz ott, mert zárva van. Papok nyilván be tudnak engedni, illetve odaadják az alapitásrol és az egyháztörténetröl mindent ami van, de szerintem jobb ha a püspökséget is meglátogatod, csak mert az árkosi templom az ma már refoprmátius, de a katolikus időkben épült és virágzott. 

 

Vigyél magaddal telot és csinálj a belsö terekröl és műkincsekről képeket nekünk.

 

Mikor méngy kutatni?

 

 

Előzmény: dzsaffar3 (186)
dzsaffar3 Creative Commons License 2018.11.07 0 0 186

Úgy találom, hogy van kapcsolat Ákos és Türje között.

 

A csornai prépostság volt a türjei prépostság alapítója, főnöke, (a könyv szerint)az Ákos nemzetségnek Csornával van kapcsolata.

 

Lesz mit kutatnom.

 

 

Most kilépek

 

Safi 

Előzmény: dzsaffar3 (181)
Törölt nick Creative Commons License 2018.11.07 0 0 185

Nem kell megijedni, a Szent Kristóf kápolnája nem scifi és nem kerül át a restaurátor csajszi Dormeister korába.

 

Csupán lelkleg kerül át és vezet a megértés és átélés felé végül pedig egy erőzebb személyiséghez.

 

Ezt a film ugy mutatja, hogy az idősíkokat váltogatja, egyszer a jelen, maga a somogyik falu, az esperes, a helyi társadalom a 80-as években

 

Aztán a csaj közelmultja, szerelmei, konfliktusai.

 

És mindeközben a 250 évvel ezelőtti falu, a fiatal Dorfmeister élete egy somogyi faluban.

 

Közben mindez összeáll egy egységes történetté amit a sorsok azonossága füz egybe 250 év ide vagy oda, csak mert a művészet áthat téren és időn. 

 

 

Előzmény: vörösvári (183)
Törölt nick Creative Commons License 2018.11.07 0 0 184

Meg kell nézned.

 

Részben a megértés kedvéért és részben mert jobbá válik az meber egy kicsit töle.

 

Maga a kerettörténet, egy kis somogyi faluba érkezik egy fiatal restaurátornő Pestről, a kápolna képének felújítására. A falu lakói szeretettel fogadják a megoldatlan magánélete elől menekülő festőnőt. Különösen mély kapcsolat szövődik közte és a bölcs, öreg falusi esperes (Páger Antal) között. Kettejük sorsának alakulása, változása kapcsán feltárul a festőnő magánélete, ez adja a keretet, hogy és fény derülhessen a kápolna rejtett titkaira.

Két spirituális utazáson megy át a csajszi, az egyiknek a vezetője az esperes a valós időben, a másik utazásé maga a fiatal Dorfmeister 250 év távlatából. 

A középponti történet lényege, hogy a fiatal Dorfmaister megérkezik Bécsből a világ végére. A felvilágosodott világvárosi élethez szokott fiú szembe találja magát a középkorral, parasztokkal, pásztorokkal, a falusi bíróval, a földesúrral, a kisnemesekkel, a plébánossal, a kántorral, a vénasszonyokkal, a házasságba kényszerített lányokkal, a bujdosó szegénylegényekkel, a hatósággal.

Neki mindehhez alkalmazkodnia kell és egyben jelenléte felkavarja a középkorban megcsontosodott falusi életet. Mindenki a maga vágyait kivetiti a fiatal festőre. Van aki a szerelmet keresi, van aki a halhatalanságot, van aki a megdicsőülést és van aki általa véli megtalálni az Istenhez vezető utat és van aki a lázadót látja és van aki a menekülési utat. Az összes ráézudított érzelem, megkísértés, vonzalom és taszítás, kicsinyesség, korrupció, befolyásolás megjelenik a képén. Ott van az elveszett idill, a romlatalnnak látszó falusi élet és alatt a kortárs Bach, Handel kísérőzenéje..... 

Ő maga válik a fiatal pesti csaj próbatételévé és csak amikor ő is végigmegy Drofmeiter utján és átéli spirituálisan mindazt válik éretté hogy hozzányuljon a freskóhoz és ezek az élmények adnak lökést, hogy saját életét is rendezhezze, most már a saját korában. 

 

    

Előzmény: vörösvári (183)
vörösvári Creative Commons License 2018.11.07 0 1 183

Nem láttam, de ettől még tetszenek a képei.

Előzmény: Törölt nick (182)
Törölt nick Creative Commons License 2018.11.07 0 0 182

Vörösvári,

 

Hogy megértsd Dorfmeistert (valoban megértsd de ugy hogy át is éled), egy kérdés, remek magyar film, 80-as években készült (ma már történelem, csoda hogy ez abban az időben elkészülhetett) és Zala vagySomogy egy eldugott falucskájában játszódik a címe "Szent Kristóf kápolnája" láttad??

Előzmény: vörösvári (176)
dzsaffar3 Creative Commons License 2018.11.07 0 0 181

Igen én is ugy látom, némi apro különbséggel, a homlokzat tornyok között  egyiknél lapos, másiknál csucsos, egyiknél van egy kis rózsaablak, a másiknál nincs és ennyiböl ki is merültek a FÖBB KÜLÖNBSÉGEK.

------------

Türjével kapcsolatban érdekességként.

 

A rendi történetírók két alapítási évszámot adnak meg 1184 a másik pedig 1241-42-

 

Ákos évszáma pedig 12. század második fele.

 

Utána nézek minden családtörténeti munkával rendelkezem,foglalkozo is vele mellékesen, esetleg találok valamilyen kapcsolatot.

 

Családon belül is van kapcsolat.

 

Én Türjén születtem a felségem szatmári és az ő faluját is érinti a Kraszna és nem mellékesen 53. házassági évfordulónk volt néhány nappal ezelőtt.

 

 

Már másodszor tellt le az életfogytiglanom.

:-))

 

 

 

Türelmet kérek, most fáradt vagyok, de utána nézek az esetleges kapcsolatnak, nehezen képzelem el, hogy csupán minden véletlen lenne.

 

 

Ma még más munkám is el kell végeznem

 

Safi

Előzmény: Törölt nick (180)
Törölt nick Creative Commons License 2018.11.07 0 0 180

Igen én is ugy látom, némi apro különbséggel, a homlokzat tornyok között  egyiknél lapos, másiknál csucsos, egyiknél van egy kis rózsaablak, a másiknál nincs és ennyiböl ki is merültek a FÖBB KÜLÖNBSÉGEK.

 

 

Közben még találtam pár képet Ákos templomáról

 

fel is teszem ide

 

zárva van restauráció miatt (szerintem még mindig).

 

 

ha valami érdekeset találsz ne kimélj

 

 

foto panthera

 

Előzmény: dzsaffar3 (179)
dzsaffar3 Creative Commons License 2018.11.07 0 0 179

Szia.

 

Most értem haza.

 

Igazad van.

 

A Szatmár megyei Ákos temploma ugyanaz.

 

Utána nézek

 

Safi

Előzmény: Törölt nick (178)
Törölt nick Creative Commons License 2018.11.07 0 0 178

Türje templomáról azonnal Ákos temploma, Ákos tempolomáról pedig azonnal Türje temploma jutott az essembe, meglepöen hasonló stilusban épültek.

 

 

Ákos temploma.

 

foto panthera

 

 

Előzmény: dzsaffar3 (177)
dzsaffar3 Creative Commons License 2018.11.06 0 0 177

Nyilván itt voltak tehetős megrendelői, a püspökök és az arisztokraták elég sok pénzzel rendelkeztek az építkezésekre, nem vitte el már a jövedelmük nagy részét a birtokaik védelme a törökök ellen

-------

Igaz.

 

Safi

Előzmény: vörösvári (176)
vörösvári Creative Commons License 2018.11.06 0 0 176

Nyilván itt voltak tehetős megrendelői, a püspökök és az arisztokraták elég sok pénzzel rendelkeztek az építkezésekre, nem vitte el már a jövedelmük nagy részét a birtokaik védelme a törökök ellen.

Előzmény: Törölt nick (175)
Törölt nick Creative Commons License 2018.11.06 0 0 175

WOOOWWWWWW!!!

 

 

Ez szenzációs.

 

Lásd még a képeket ugyan ebben a topikban a 149 és 85 de leginkább a 60-as hozzászólások alatt és ez még nem is minden, még lesz több is! 

  

Dorfmeister István tiszteletbeli somogyi vagy épp zalai volt. Nem semmi az amit itt alkotott!

 

 

 

 

Előzmény: dzsaffar3 (174)
dzsaffar3 Creative Commons License 2018.11.06 0 0 174

Dorfmeister, a freskók is.

 

Safi

Előzmény: Törölt nick (171)
Törölt nick Creative Commons License 2018.11.06 0 0 173

Még mindig BUlcsu

 

Borovszky alapján

 

 
Lad

Község, Somogy megye.  A névadás alapja egy szláv eredetű személynév, de az is lehet, hogy nemzetségnév. (Bulcsu vezér törzsének, mely a Balaton déli részén települt meg, nemzetségneve Lád vagy Vérbulcs). Az összevonás előtti nevek előtagjai a lakosság nemzetiségére utalnák. A németek a XVIII. század első felében települték ide. Az általuk lakott rész Németiad lett.

 

Előzmény: dzsaffar3 (169)
Törölt nick Creative Commons License 2018.11.06 0 0 172

Hoppá,Taksony egy uj név.

 

Ami eddig volt ismert:

 

Koppány: Törökkoppány és Kupavár (ma Somogyávr része)

Fajsz: Somogyfajs

Bulcsú: Lad település.

 

 

 

Előzmény: vörösvári (170)
Törölt nick Creative Commons License 2018.11.06 0 0 171

Mivel nincs fönn a neten, ezzel nem sokat érek és lehet más se.

 

De egy dolgot szeretném ha megnéznél a könyvben, a képeimen ott van az a ragyogo barokk (?) oltárkép.

 

Annak ki a fejstője és keletkezése körülményeiről mit kell tudnunk?

 

 

Előzmény: dzsaffar3 (169)
vörösvári Creative Commons License 2018.11.06 0 0 170

Türje temploma is Árpád-kori. Különben vsz a 955-ös augsburgi vereség indította meg a magyar királyság létrejöttének folyamatát, ekkor kerülhetett a csatában vesztes törzsek területe Taksony fejedelem uralma alá, így Somogy is.

Előzmény: Törölt nick (168)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!