Ugyancsak a mai Somogy- és Zala vármegye területén telepedett le Bulcsu vezér is, a ki a krónikák szerint a Balaton mellékén ütött tanyát. Anonymus, III. Béla király névtelen jegyzője, ugyan nem emlékezik meg szállásairól, mert valószínűleg a Koppány-törzse elleni irtóhadjáratban ezek is elpusztultak. Bulcsu vezér egyike azoknak a keveseknek, a kikről az egykorú hiteles külföldi kútfők is megemlékeznek. Constantinos, a kivel 949-ben személyesen érintkezett, feljegyezte róla, hogy atyját Kálnak nevezik és Bulcsu a magyarok karkhásza. Már az atyja is ezt a katonai főtisztséget viselte. Bulcsu 955-ben egy külföldi rablóhadjárat alatt a németek kezébe került és Léllel együtt őt is felakasztották. Tőle származtatta magát az a nemzetség, melyet forrásaink hol Ládnak, hol Vérbulcsunak neveznek.
Az oklevelek tanusága megegyezik a Képes Krónika előadásával, mert a Ládnemzetség birtokai, nevezetesen Lád, csakugyan a Balaton mellett feküdt; a Ládnemzetség pedig egy a Vér-Bulcs nemzetséggel, mert ugyanazon Amade fia Pál, a kit egy 1318-ban kelt oklevél Vér-Bulcs-nembelinek mond, egy 1340-iki oklevél szerint a Lád-nemzetségből származott. (Karácsonyi: Magyar Nemzetségek II. 343.)
Igértem neked a képeimet Türje katedráljárol, ott jártamkor kezdték az ásatásokat és szerény tudomásom szerint 2 évig még zárva is lesz.
Amit látsz a képen: 18. Sz. Szent Florián szobor az prépostság kertjében
A türjei prépostság ma részben szociális otthon, részben papi lakás
A templom elötti ástaáskor felfedezték egy nartex, előcsarnok alapjait
Az prépostsághoz tartozó magtár talán 300 éves is lehet
Az orgonista a karzaton mege mellé tette a cédulát, hogy emlékeztesse.
Száraz CSilla1 "Zalaszentiván-Kisfaludi-hegy lelőhely régóta ismert a régészeti szakirodalomban mint őskori magaslati település. Az utóbbi időben, 2004 és 2015 között több új információ is napvilágot látott a lelőhelyről. 2004–2005-ben megelőző régészeti feltárás, 2010-ben légi régészeti kutatás, 2015-ben pedig fémkereső műszerrel végzett felderítés érintette a magaslati település területét. Az alábbiakban az új eredmények rövid összefoglalására, bemutatására törekszem.
A több mint 130 éve ismert régészeti lelőhelyet 1885-ben Lipp Vilmos, a környék kiváló ismerője, a Vas Megyei Régészeti Egylet megalapítója írta le először.2 A Zalaegerszeg Csácsbozsok városrészétől északkeletre fekvő őskori magaslati település közigazgatásilag már Zalaszentiván határához tartozik. A Zala folyó széles, lapos, többnyire mocsaras árteréből meredeken kiemelkedő Kisfaludi-hegy észak– déli irányú keskeny, hosszú vonulatát nyugat felől a Zala ártere, kelet felől pedig egy mély, meredek oldalú völgy, az ún. „Várvölgy” övezi (1. kép). A lelőhely a magaslati település központi fekvése és az eddig előkerült fémleletek révén a hazai és a külföldi kutatók széles körében ismert. Az innen származó őskori leletek a késő bronzkor (Kr. e. 1400/1300 – 900/800), a kora vaskor (Kr. e. 900/800 – Kr. e. 400) és a kelták időszakából (Kr. e. 400 – Kr. születése) származnak. Eddigi ismereteink alapján úgy tűnik, hogy a lelőhely a késő bronzkori halomsíros és az urnamezős kultúra idején élte virágkorát. Ezen a területen találta Mátai János zalaegerszegi lakos 1920-ban azt a négy kartekercsből és egy tokos baltából álló, a Kr. e. 14. századra datálható híres bronzdepót (3. kép), amely napjainkban a Göcseji Múzeum állandó kiállításában tekinthető meg. A fémleletek mellett egy bronzlándzsa előállítására szolgáló homokkő öntőforma (4. kép) is egyértelműen arra utal, hogy a magaslati telep hasonlóan fontos központi fémműves település volt a késő bronzkorban, mint például a Nyugat-Dunántúlon a Ság-hegy, Velem-Szent Vid-hegy vagy Várvölgy-Nagyláz-hegy. A földvár régészeti kutatása már az 1960-as években megkezdődött, s mint hazánkban megannyi más földvárat, elsőként ezt is Nováki Gyula mérte fel.3 Az őskori település a hegy közepe táján van. Helyét két, eredetileg természetes eredetű vízmosás határozza meg. Az egyik az ún. „Szentkút” felett van, a másik a Csácsbozsok feletti magasabb hegytetőtől választja el a magaslati települést, melynek területe szabálytalan, "
Nem voltam itthon, miközben utaztam eszembe jutott ez a könyvem, régen vásároltam, ha érdekeset találok benne közlöm.
Közben Párágában, Brünnben, Karlsbadban stb. játam, természetesen Pozsonyban is, most probálom végig gondolni tapasztalataim. Sajnos sok munkám maradt el miatta, amint isőm lesz egy kicsi a könyvből is közlök adatoka, talán lesz időm a könyvet is bemásolni, először természetesn ismét elolvasni.
Van sok híres beszéd, például Kossuth Ceglédi beszéde, vagy Martin Luther King: „I have a dream”, de Magyarországon egyik sem olyan ismert, mint ami Somogyban elhangzott, ma már történelem.
A legközismertebbé vált részletek:
„Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni! Vagy megcsináljuk és van hozzá egy emberetek, vagy mással kell csinálni."
„Jöttek páran, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország.”
A helyszín a Balatonöszödi kormányüdülő. Pár évig még működött, aztán mint hotel, megnyitotta kapuit a nyaralók elött. 2016-ban zárták be az Erzsébet szállót, az egykori kormányüdülőt.
Ma sorsa bizonytalan: átkerültek a Lőrinc tulajdonában álló Hunguest szállodalánchoz, de hogy valaha ujra megnyit?
Érdemes vigyáznunk rá, mert ma már nemzetünk történeti emléke.
Ez szivszorito és megdöbbentő, érdemes mindenkinek elolvasni.
Somogyban két hatalmas, több ezres tömegsir is van, ez ezek szerint a harmadik. (Az igaliról alább itt már szó volt és kepeket is adtak róla, az igali Kálváriadomb).
Számos halottnak a cikkedből, a nevét is ismerjük, habár nem tuidjuk azonosítani, közülük lehettek néhányan, akik a lenti hozzászólás névsorában is szerepelnek, Magyar Bálint katonái.
Ha már várkapitányok, akkor még egy törökverő kapitány, és egy vár ezuttal ismét Somogyyból.
Palonai Magyar Bálint életéről alig tudunk valamit. Nádasdy Tamás várkapitánya volt és 1547-től 1573-ig védte Fonyód várát.
Elszegényedett nemes volt és házassága révén kapta meg Fonyód birtokát. Arra anyagi ereje nem engedte, hogy kővárat építsen. Fonyód vára cölöpvár volt, csupán a belső kis templom (amibe alig fér be a kb 20 főnyi várkatonaság) épült egyedül kőből.
Ennek az alapjai láthatók még ma is.
Mehmed bég hiába is ostromolta hosszú évekig Fonyód kis cölöpvárát, elfoglalnia soha nem sikerült.
Magyar Bálint élete végéig veretlen maradt. Utóda két évig tudta csak tartani Fonyódot.
A fonyódi cölöpvár ma és hajdani védő legénységének névsora. Hátha valaki felismeri bennük valamely ősét.
"Kádár János sokszor elmondta, micsoda szeretettel emlékszik nevelőapjára, Bálint Sándorra, és mi mindent tanult tőle. Nos, Kádár János nem „Sándor bácsiéknál”, azaz a jelenleg Kádár-házként emlegetett épületben nőtt fel, hanem a szomszédban, Bálint Sándor testvérénél, Bálint Imrééknél – mondja a helytörténész, aki még 1987-ben készített interjút ifjabb Bálint Imrével.
Azért lett mégis Bálint Sándorék épületéből az emlékház, Bálint Sándorból pedig a mitikus, igazságos „Sándor bácsi”, mert a párt nem tudott megegyezni ifjabb Bálint Imréékkel az ingatlan ügyében. Ezért aztán Sándor bácsi házát nézték ki a célra, úgyhogy szabályosan vissza kellett csempészni a Kádár által emlegetett idilli parasztromantikát, ennek érdekében például lecserélték a tetőt. Így került fel a ház tetejére a ma már pocsék állapotban lévő nádfedél."
A képeken mindegyik ház ott van,. a valódi "Kádár ház" és amit a párt Kádár háznak nevezett ki.
Még a tetőt is kicserélték zsupfedélre, hogy Kádárt mint a szegény nép fiát mutathassák be.
Ez már egy másik történet, Thury Györgyé, és Kanizsa (már Zala megye) még 5 évet képes volt magát tartani.
"Szigetvár elestét követően felértékelődött Kanizsa várának jelentősége, ahova Thury Györgyöt nevezték ki a kanizsai vár kapitányává 1567-ben.
Kanizsára érkeztekor a várat csaknem teljesen üresen találta ezért első jelentésében lőszert és élelmet kért, majd a vár megerősítését sürgette. Mivel kérelmei süket fülekre találtak 1569-ben felmentését kérte a királytól, aki ehhez nem járult hozzá.
A következő években portyákból tartotta fent magát a kanizsai helyőrség. Thury ekkor már az ország első számú bajvivója volt, neve külföldön is ismertté vált, kortársai a „magyar Cidként” emlegették. Kortársai szerint több mint hatszáz győztes párviadalt vívott, a törökök ezért „dunántúli oroszlánnak” nevezték.
Mivel a törököknek sok bosszúságot okozott, 1571-ben Orosztony község határában 150 lovasával együtt tőrbe csalták és megölték. Fejét a törökök levágták és Isztambulba küldték, teljesen kifosztott testét Miklós fia és gróf Zrínyi György Kanizsán temettette el nagy tiszteséggel.
Az összecsapás során török kézre került foglyokat és fegyvereket, valamint a kanizsai kapitány fejét egyenesen a Portára küldték. "Jelen hónap 10-én őfelsége boldog emlékezetű kanizsai kapitányának, Thúry György úrnak a fejét sok csapásoktól megcsonkítva, majd összevarrva a közös díván elé hozták 9 másik fejjel együtt, valamint 14 fogollyal, 3 zászlóval és 2 kézidobbal. A pasa Thúry fejét kézbe vette, gondosan megtekintette, szakállát megsimogatta, majd meghagyta, hogy vigyék ki és tiszteséggel temessék el”
Kanizsa várából semmi nem maradt, ma egy emlékpark jelzi a helyét. A vár maradványait felhasználták Kanizsa barokk ujáépítéséhez. Csodás gót várkastélya volt.
Ami megmardt, páncélzat maradványok, egy török sírkő, patkók, sarkantyúk azt ma a nagykanizsai múzeum őrzi. A képen Thury György a középső.
Ez pedig az alul levő térkép párja. Mig az a felszabadító hadjáratokat mutatja, addig ez az, hogy 120 évvel elötte, hogy estek el Dél-Dunántúl települései.
A reformáczió kora.A reformáczió Somogy vármegyében alkalmas talajra talált, gyorsan elterjedt és mihamar erős gyökeret vert. Itt, Szigetvár hatalmas ura, Török Bálint és ennek neje, Pemflinger Katalin, Mária királynénak egykori udvarhölgye, voltak az új vallás buzgó védői és terjesztői. Szigetvár és a közeli Kálmáncsehi csakhamar középpontjai lettek a reformácziónak, Török Bálint ipja, Pámflinger Márk, pedig valóságos hittérítőként működött Somogyban.
Melius Péter.
De nemcsak hatalmas anyagi és erkölcsi támogatókat nyert az új hit a vármegyében, hanem Somogy adta a reformácziónak egyik legkiválóbb szellemi vezetőjét, Horhi Juhász, vagy tudós nevén Melius Pétert (1515-1572), a magyar Kálvint, mint ellenségei nevezték, a "debreczeni Péter pápát". Ez a nagytudományú, megalkuvást nem tűrő pap hatalmas hitvitázó tehetségével, fanatikus hitével a magyar Kálvinizmusnak megalapítója és megszilárdítója lett és alig tíz évre terjedő írói működése elég volt arra, hogy "hitfeleinek apostolává, ellenségeinek félelmévé változzék". Kimagasló egyénisége és a korszakot uraló, vezérlő szereplése adtak alkalmat arra is, hogy ennek az időnek egyik drámai szatirája, a "Debreczeni disputa" vagy a "Válaszúti komédia", az ő hittérítői működésének egyik legnevezetesebb mozzanatát választotta tárgyává és őt tette meg a dráma főhősévé. De nemcsak reformátorként, hanem mint tudós is úttörő volt Somogynak e kiváló fia, mert az első magyar botanika is az ő nevéhez fűződik. A somogy megyei Horhit, szülőfaluját a törökök elpusztították.
Kálmáncsehi S. Márton.
A reformácziónak egy másik nagy alakja, a tudós Kálmáncsehi Sánta Márton (†1557) református püspök, a ki főleg a Szilágyságban és Erdélyben buzgólkodott Kálvin tanainak terjesztésén, szintén ennek a vármegyének a szülöttje.
Remélem majd írsz a szigetvári csatáról, elég fontos győzelem volt a török ellen, amikor kiűzték őket az országból és Szigetvár 1566-os hősies védelméről.
Somogy és az ország egyik legszebb és legkülönösebb temploma.
Épült: 1589-ben, szigetvári Ali Pasa emeltette. Szigetvár a török időkben Törökkoppánnyal együtt szandzsák központ (megyeszékhely volt).
200 –évvel később, 1789-ben II. József császár katolikus templommá alakítatta, szerencsére nem úgy, hogy a dzsámi teljességgel megmenekült.
Dorfmeister István az 1790-es években készítette el a kupola mennyezetfreskóját. A freskón a szigetvári csata jelenetei láthatóak, középen a szentháromsággal.
A templom elött, a templom névadója Szent Rókus a masztiffjával sétál.
Mike község legjelentősebb műemléke az 1821-ben épült, kétszintes klasszicista Somssich-kastély. A kastélyt a falu akkori legnagyobb birtokosa, gróf Somssich Pongrácz építtette, ő volt, aki magát a falut is újra benépesítette.
A kastély mögötti területen található a mauzóleum, melyet egy kis tó partján gróf Sommsich Imre építtetett 1867-ben, húszévesen elhunyt fia, Pongrác síremlékéül. A második világháborúban ezt is és a temetői családi kriptát is feldúlták, az önkormányzat 1991-ben helyeztette közös sírba az egykori birtokosok földi maradványait.
Az épületet később átalakították, irodák nyíltak az egykori kastélyban. Jelenleg romos, megközelíteni tilos, magántulajdonba került. A tetejét több éve már hogy fólia borítja, melyet szintén kikezdett az idő.
A lepusztult mikei lakról Somssich Pongrácz annyit tud, hogy 1999-ben egy magyar származású belga férfi vásárolta meg, aki mielőtt elszánta magát a vásárlásra, megkereste.
"Mondtam neki, hogy nem csinál jó üzletet, ha a kastélyt nem hasznosítja. Viszonylag gyakran megfordulnak Mikén a kastély utolsó lakójának, Somssich Gyulának a lányai, akik Bécsben, illetve Brüsszelben élnek. Tőlük tudom, hogy az épületek továbbra is rettenetes állapotban vannak."
Szenyér nagy multu település, régen jobb napokat látott, anno saját vára volt, mára kis, elromásodott kihalófélben levő falu a semmi közepén.
Simon József pap sírja.
Utánanéztem kis is volt Simon József, ezt tudtam meg róla.
Simon János és Takács Anna gyermeke. Az elemi iskola elvégzése után a keszthelyi Premontrei Főgimnáziumban érettségizett. Ezt követően végezte el a veszprémi papi szemináriumot. 1917-ben szentelték pappá, majd Marcaliba helyezték káplánnak. Prédikációiban a szószékről gyakran emelt szót az esztelen háború, valamint a földi hatalmasságok ellen, akik lövészárkokba küldik az embereket. A kommünt megelőzően is a nép uralmát hirdette, a vörösök alatt pedig szerepet játszott a Somogy vármegyei téeszesítésben. A tanácsköztársaság bukását követően 1919. augusztus 28-án Prónayék megkínozták, ujjait kihegyezték borotvával, majd a koponyájából a szent olajjal megkent kört kimetszették, kínzását azzal fejezték be, hogy mindkét szemét kiszúrták, majd a káplánt a ló farkához kötötték, és vonszolták mindaddig, míg meg nem halt.
„ Prónay: Jövetelemkor már kb. harmincan ültek a szolgabírói börtönben, vagy tizenöt zsidó főbűnöst, azonkívül egy katolikus papot maga Tóth szolgabíró jelölt meg, mint olyanokat, akik az akasztófára érettek. «Továbbá:» A pap érdekében jártak nálam többen, sőt még az esperes maga kért kegyelmet kollégája részére. De nem érdemelte meg, tehát nem is adtam meg.»
Ott rontottam el, hogy a képen nem Szent György van, hanem termésetesen Szent Márton, még szombathelyi katona korában.
Ugyan ez a Szent Márton mint Tours püspöke a szintén somgy megyei templomon jelenik meg, amit Bíró Márton püspök építtetett Csökölyön és majd adom ennek a képeit is.
Középkori eredetű, xiv. századi ez tisztán látható a szentély gót támívein.
Jelenlegi állapota az 1756-os újjáépítést tükrözi.
A török után ujjáápítették, de ez is leégett a Vak Bottyán féle hadjáratban, 1707 februárjában, a több ezerk kuruc, császári és polgári holttestböl és a füstölgő romokból épült fel a templom melletti Kálvária domb. Ezt már mutatva volt a topikban.
A harmadszori ujjáépítés fejeződött be 1756-ra.
Az építettő gróf Batthány Károly Igal kegyura volt.
Művészi szempontból kiemelkedik a 300-400 éves Szent György kép (a képeken azt is mutatom, ez a régi, legégett templomból menektette ki a falu lakossága).
Somogyváron a Széchenyiek a múlt század elején építettek gyönyörű kastélyt, melyet 1870-ben gróf Széchenyi Dé
nes megnagyobbíttatott. A kastélyban hétezer kötetes könyvtár, nagybecsű családi krónika, értékes festmények, levéltár, régi bútorok voltak.
A lépcsőház művészi faburkolatának látványa, a lépcsőt szegélyező faragott díszek, a román stílusú motívumok ámulatba ejtőek. Készítőjük egy juhászlegény volt, akit a gróf taníttatott ki.
A kastélyt botanikai értékekkel bíró 24 hektáros park veszi körül. (Megtalálható itt a mamutfenyő, páfrányfenyő, lucfenyő, erdei és feketefenyő, ezüsthárs, platán, szürke nyár, japánakác, mintegy 200 különleges növény). A Széchenyiek szervező - jó gazdához illő munkáját és a nekik szolgálók értékteremtő képességét dicséri itt minden.
A portrén gr. Széchenyi Dénes az éppitettő és egyben lovas bajnok is....
