Keresés

Részletes keresés

vörösvári Creative Commons License 2018.10.19 0 1 154

Aztán Kanizsa eleste után még nagyobb terület került török uralom alá.

Előzmény: Cracowius (153)
Cracowius Creative Commons License 2018.10.19 0 0 153

Ez pedig az alul levő térkép párja. Mig az a felszabadító hadjáratokat mutatja, addig ez az, hogy 120 évvel elötte, hogy estek el Dél-Dunántúl települései.

 

foto Cracowius

 

Előzmény: vörösvári (150)
panthera nera Creative Commons License 2018.10.17 0 1 152

A reformáció Somogyban

 

 

A reformáczió kora.A reformáczió Somogy vármegyében alkalmas talajra talált, gyorsan elterjedt és mihamar erős gyökeret vert. Itt, Szigetvár hatalmas ura, Török Bálint és ennek neje, Pemflinger Katalin, Mária királynénak egykori udvarhölgye, voltak az új vallás buzgó védői és terjesztői. Szigetvár és a közeli Kálmáncsehi csakhamar középpontjai lettek a reformácziónak, Török Bálint ipja, Pámflinger Márk, pedig valóságos hittérítőként működött Somogyban.

 

 

Melius Péter.

 

 

De nemcsak hatalmas anyagi és erkölcsi támogatókat nyert az új hit a vármegyében, hanem Somogy adta a reformácziónak egyik legkiválóbb szellemi vezetőjét, Horhi Juhász, vagy tudós nevén Melius Pétert (1515-1572), a magyar Kálvint, mint ellenségei nevezték, a "debreczeni Péter pápát". Ez a nagytudományú, megalkuvást nem tűrő pap hatalmas hitvitázó tehetségével, fanatikus hitével a magyar Kálvinizmusnak megalapítója és megszilárdítója lett és alig tíz évre terjedő írói működése elég volt arra, hogy "hitfeleinek apostolává, ellenségeinek félelmévé változzék". Kimagasló egyénisége és a korszakot uraló, vezérlő szereplése adtak alkalmat arra is, hogy ennek az időnek egyik drámai szatirája, a "Debreczeni disputa" vagy a "Válaszúti komédia", az ő hittérítői működésének egyik legnevezetesebb mozzanatát választotta tárgyává és őt tette meg a dráma főhősévé. De nemcsak reformátorként, hanem mint tudós is úttörő volt Somogynak e kiváló fia, mert az első magyar botanika is az ő nevéhez fűződik. A somogy megyei Horhit, szülőfaluját a törökök elpusztították. 

 

 

Kálmáncsehi S. Márton.

 

 

A reformácziónak egy másik nagy alakja, a tudós Kálmáncsehi Sánta Márton (†1557) református püspök, a ki főleg a Szilágyságban és Erdélyben buzgólkodott Kálvin tanainak terjesztésén, szintén ennek a vármegyének a szülöttje.

Cracowius Creative Commons License 2018.10.15 0 1 151

Ez hirtelen két téma, hiszen a Szigetvári győzelem az 1689. Érdekes módon egész Dunántulon ez volt az utolsó. 

 

Szigetvár hősi védelme meg 1566 (hozzáteszem egyben eleste is). 

 

A kettő között eltel 123 év.

 

Ha Szigetvár Badeni Lajos általi visszavételéről tucc valamit ki vele :)

 

Magam inkább csak Pecsevi (ma Pécs) várának visszavételét ismerem, irodalmi forrásbül. 1686. 

 

Nerm tudom olvastad Weöres Sándortól: Kétfejú fenevad  cimü drámát?

 

Pecsevi várának visszavételét irja le, a köznép szemszögéből.

 

Én hülyére röhögtem magam rajta. 

 

Egy kis adalék a Szigetvári győzelemhez.

 

foto Cracowius

 

 

 

Előzmény: vörösvári (150)
vörösvári Creative Commons License 2018.10.14 0 0 150

Remélem majd írsz a szigetvári csatáról, elég fontos győzelem volt a török ellen, amikor kiűzték őket az országból és Szigetvár 1566-os hősies védelméről.

Előzmény: Cracowius (149)
Cracowius Creative Commons License 2018.10.14 0 0 149

Somogy és az ország egyik legszebb és legkülönösebb temploma.

 

 

Épült:  1589-ben, szigetvári Ali Pasa emeltette. Szigetvár a török időkben Törökkoppánnyal együtt szandzsák központ (megyeszékhely volt).

 

 

200 –évvel később, 1789-ben II. József császár katolikus templommá alakítatta, szerencsére nem úgy, hogy a dzsámi teljességgel megmenekült.

 

 

Dorfmeister István az 1790-es években készítette el a kupola mennyezetfreskóját. A freskón a szigetvári csata jelenetei láthatóak, középen a szentháromsággal.

 

 

A templom elött, a templom névadója Szent Rókus a masztiffjával sétál.

 

Cracowius Creative Commons License 2018.10.09 0 0 148

Egy szívszorító történet.

 

 

Mike község legjelentősebb műemléke az 1821-ben épült, kétszintes klasszicista Somssich-kastély. A kastélyt a falu akkori legnagyobb birtokosa, gróf Somssich Pongrácz építtette, ő volt, aki magát a falut is újra benépesítette.
  
A kastély mögötti területen található a mauzóleum, melyet egy kis tó partján gróf Sommsich Imre építtetett 1867-ben, húszévesen elhunyt fia, Pongrác síremlékéül. A második világháborúban ezt is és a temetői családi kriptát is feldúlták, az önkormányzat 1991-ben helyeztette közös sírba az egykori birtokosok földi maradványait.

 

 Az épületet később átalakították, irodák nyíltak az egykori kastélyban. Jelenleg romos, megközelíteni tilos, magántulajdonba került. A tetejét több éve már hogy fólia borítja, melyet szintén kikezdett az idő.

 

A lepusztult mikei lakról Somssich Pongrácz annyit tud, hogy 1999-ben egy magyar származású belga férfi vásárolta meg, aki mielőtt elszánta magát a vásárlásra, megkereste.

 

"Mondtam neki, hogy nem csinál jó üzletet, ha a kastélyt nem hasznosítja. Viszonylag gyakran megfordulnak Mikén a kastély utolsó lakójának, Somssich Gyulának a lányai, akik Bécsben, illetve Brüsszelben élnek. Tőlük tudom, hogy az épületek továbbra is rettenetes állapotban vannak."

 

 

 

 

foto panthera

 

 

panthera nera Creative Commons License 2018.10.04 0 1 147

Egy érdekes és megrázó somogyi történet.

   

Ezt a sírkövet a szenyéri temetőben találtam.

  

Szenyér nagy multu település, régen jobb napokat látott, anno saját vára volt, mára kis, elromásodott kihalófélben levő falu a semmi közepén.

 

 

Simon József pap sírja.

 

Utánanéztem kis is volt Simon József, ezt tudtam meg róla.

 

Simon János és Takács Anna gyermeke. Az elemi iskola elvégzése után a keszthelyi Premontrei Főgimnáziumban érettségizett. Ezt követően végezte el a veszprémi papi szemináriumot. 1917-ben szentelték pappá, majd Marcaliba helyezték káplánnak. Prédikációiban a szószékről gyakran emelt szót az esztelen háború, valamint a földi hatalmasságok ellen, akik lövészárkokba küldik az embereket. A kommünt megelőzően is a nép uralmát hirdette, a vörösök alatt pedig szerepet játszott a Somogy vármegyei téeszesítésben. A tanácsköztársaság bukását követően 1919. augusztus 28-án Prónayék megkínozták, ujjait kihegyezték borotvával, majd a koponyájából a szent olajjal megkent kört kimetszették, kínzását azzal fejezték be, hogy mindkét szemét kiszúrták, majd a káplánt a ló farkához kötötték, és vonszolták mindaddig, míg meg nem halt.

 

 

 

Prónay: Jövetelemkor már kb. harmincan ültek a szolgabírói börtönben, vagy tizenöt zsidó főbűnöst, azonkívül egy katolikus papot maga Tóth szolgabíró jelölt meg, mint olyanokat, akik az akasztófára érettek. «Továbbá:» A pap érdekében jártak nálam többen, sőt még az esperes maga kért kegyelmet kollégája részére. De nem érdemelte meg, tehát nem is adtam meg.»

 

 

foto panthera

 

 

Cracowius Creative Commons License 2018.10.03 0 0 146

Ott rontottam el, hogy a képen nem Szent György van, hanem termésetesen Szent Márton, még szombathelyi katona korában.

 

Ugyan ez a Szent Márton mint Tours püspöke a szintén somgy megyei templomon jelenik meg, amit Bíró Márton püspök építtetett Csökölyön és majd adom ennek a képeit is.

 

 

Előzmény: vörösvári (144)
Cracowius Creative Commons License 2018.10.03 0 0 145

Ez a kis templom 43 méter magas toronnyal rendelkezik :))

 

 

Előzmény: vörösvári (144)
vörösvári Creative Commons License 2018.10.02 0 0 144

Szép kis barokk templom, a szószék külön tetszik, a domborművek miatt, azért régen látványosabb volt a mise :)

Előzmény: Cracowius (143)
Cracowius Creative Commons License 2018.10.02 0 0 143

A képek lemaradtak

 

 

Előzmény: Cracowius (142)
Cracowius Creative Commons License 2018.10.02 0 0 142

Az Igali templom

 

Középkori eredetű, xiv. századi ez tisztán látható a szentély gót támívein.

  

Jelenlegi állapota az 1756-os újjáépítést tükrözi.

  

A török után ujjáápítették, de ez is leégett a Vak Bottyán féle hadjáratban, 1707 februárjában, a több ezerk kuruc, császári és polgári holttestböl és a füstölgő romokból épült fel a templom melletti Kálvária domb. Ezt már mutatva volt a topikban.

  

A harmadszori ujjáépítés fejeződött be 1756-ra.

 

Az építettő gróf Batthány Károly Igal kegyura volt.

 

Művészi szempontból kiemelkedik a 300-400 éves Szent György kép (a képeken azt is mutatom, ez a régi, legégett templomból menektette ki a falu lakossága).

  

 

 

panthera nera Creative Commons License 2018.09.27 0 0 141

De az épület még mindig csodálatos.

 

 

Somogyváron a Széchenyiek a múlt század elején építettek gyönyörű kastélyt, melyet 1870-ben gróf Széchenyi Dé

nes megnagyobbíttatott. A kastélyban hétezer kötetes könyvtár, nagybecsű családi krónika, értékes festmények, levéltár, régi bútorok voltak.

 

A lépcsőház művészi faburkolatának látványa, a lépcsőt szegélyező faragott díszek, a román stílusú motívumok ámulatba ejtőek. Készítőjük egy juhászlegény volt, akit a gróf taníttatott ki.

 

 

 

A kastélyt botanikai értékekkel bíró 24 hektáros park veszi körül. (Megtalálható itt a mamutfenyő, páfrányfenyő, lucfenyő, erdei és feketefenyő, ezüsthárs, platán, szürke nyár, japánakác, mintegy 200 különleges növény). A Széchenyiek szervező - jó gazdához illő munkáját és a nekik szolgálók értékteremtő képességét dicséri itt minden.

 

A portrén gr. Széchenyi Dénes az éppitettő és egyben lovas bajnok is....

 

foto panthera (kivéve a portré ami lopott)

 

panthera nera Creative Commons License 2018.09.26 0 0 140

köszönet a rómaiakhoz értö forumtársunknak itt a teljes link is hozzá: római közigazgatás Somogyban és Zalában és ugy általában Pannoniában

 

https://www2.rgzm.de/Transformation/Magyarorszag/Chapter_II_Civitas_capitals_HU.htm

 

Előzmény: Trévricent (138)
panthera nera Creative Commons License 2018.09.26 0 0 139

is is.... ezekböl lettek a romai közigazgatási egységek nevei is....

 

a "Iasi" egész érdekes... ösjászok Belsö-Somogyban?

 

 

Előzmény: Trévricent (138)
Trévricent Creative Commons License 2018.09.26 0 0 138

Ezek nem illír, pannon és kelta törzsnevek egészen véletlenül?

Előzmény: panthera nera (137)
panthera nera Creative Commons License 2018.09.26 0 0 137

Ezt betesszetm ide mert fontos.

 

Somogy és Zala római kori közigazgatása.

 

Megyék nem voltak, helyette civitasok de a civitasoknak kb ugyan akkora területük volt.

 

A térképen az egyes civitasok nevei Pannoniában.

 

panthera nera Creative Commons License 2018.09.26 0 0 136

Biztos hogy ormotlan csizma volt, mert ha megnézed pár hozzászolással alább a szakmai kisfilmet, abbol azt is meg tudod, hogy a besenyök "szörösek voltak és büdösek"

Előzmény: Trévricent (133)
panthera nera Creative Commons License 2018.09.26 0 0 135

amit eddig látok, vagy etnikai jelleg vagy nem, ezért inkább csak idésöjelbe teszem

 

 

1. "avar tipusu", a piros kp amit betettem. Kör alaku és szijrögzitö fülecskével.  Ilyen a piros képem: veszprémi gyüjtemény, jo esetben Zalábol és a lenti zöld képem is kiskunfélegyházi gyüjtemény.

 

2. "besenyö tipusu", kör alaku, de fülecske nélkül, a szijhoz a kengyel felsö részén kiképzett résen keresztül rögzitik. lásd a betett rajzokon.

 

3. "honfoglalo tipusu", lekerekitett sarku háromszög alaku, amugy mint az avar, szijrögzitö fülecskével.

H. Bernát Creative Commons License 2018.09.25 0 0 134

Fogalmam sincs, mindenesetre "etnikum jelzőnek" mondják a szakik. És a sztyeppén is, ráadásul a magyar kengyelek is igen karakterisztikusak.

 

És ezen (is) buknak el a román régészek: az erdélyi/bánáti magyar honfoglaló sírokat szeretnék "besenyőnek" minősíteni, de nem megy nekik ...

Előzmény: Trévricent (133)
Trévricent Creative Commons License 2018.09.25 0 0 133

Nem azért volr kör alakú, mert annak formája jobban alkalmazkodott az ormótlan besenyő csizma alakjához?

Előzmény: H. Bernát (130)
H. Bernát Creative Commons License 2018.09.24 0 1 132

Sárbogárdról ugyanolyan kengyel: 

 

 

 

 

13. A sárbogárd-tinódpusztai lelet (Hatházi 1996a, 3. tábla nyomán)

Előzmény: panthera nera (129)
H. Bernát Creative Commons License 2018.09.24 0 0 131

Képek alatti szöveg lemaradt:

 

 

"16. Besenyő kengyelek a Sárvíz völgyéből (Hatházi 1996a, 4. tábla nyomán)"

Előzmény: H. Bernát (130)
H. Bernát Creative Commons License 2018.09.24 0 0 130

Nem teljesen, de én nem tudom eldönteni:

 

 

Előzmény: panthera nera (129)
panthera nera Creative Commons License 2018.09.24 0 0 129

Sajnos nem tudom letölteni, regiosztrácio kell hozzá-

 

Kérdésem. Ez az?

 

foto panthera

 

 

Előzmény: H. Bernát (128)
H. Bernát Creative Commons License 2018.09.24 0 0 128
Előzmény: panthera nera (126)
H. Bernát Creative Commons License 2018.09.24 0 0 127

Ennyit, nem többet, szval kengyelek vagynak.

 

Kérdésem, van erröl a kengyeltipusrol valami képed? Hogy lehet felismerni?

 

Itt: http://btk.ppke.hu/uploads/articles/519520/file/paloczi_angol.pdf

 

 

 

"In this region, other sites also produced Pecheneg-type  round stirrups: Alap–Tavaszmajor, Kajdacs–Rókadomb, Kölesd–Itatóhegy, and Sárszentágota–Felsőtöbörzsök. This type of stirrup was brought to Hungary in the Early Árpád Period by the Pechenegs; it became widespread among Hungarian light cavalry as well, and its survival can be demonstrated in the ethnographic evidence."

 

Előzmény: panthera nera (126)
panthera nera Creative Commons License 2018.09.24 0 0 126

Berci, 

 

Nézem a besenyő térképedet. Zala és Somogy területén a térkép egyetlen lelöhelyet mutat.

 

Csabrendeket. (Ma Veszprém megye, de 1950-ig Zalához tartozott (majd visszafoglalják, mert Veszprém fele Zalát lenyulta). 

 

Itt találtam rá irodalmat.

 

http://mek.oszk.hu/07500/07579/07579.pdf 

 

 

Erről a besenyő leletről azt irják:

 

 

 

"Besenyő típusú kengyelek másutt is előkerültek (Kölesd-Itatóhegy, AlapTavaszmajor, Csabrendek)."

 

 

Ennyit, nem többet, szval kengyelek vagynak.

 

Kérdésem, van erröl a kengyeltipusrol valami képed? Hogy lehet felismerni?

 

 

Előzmény: H. Bernát (121)
panthera nera Creative Commons License 2018.09.24 0 0 125

ez csak proba volt ne sértödjön meg senki

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!