Középkori eredetű, xiv. századi ez tisztán látható a szentély gót támívein.
Jelenlegi állapota az 1756-os újjáépítést tükrözi.
A török után ujjáápítették, de ez is leégett a Vak Bottyán féle hadjáratban, 1707 februárjában, a több ezerk kuruc, császári és polgári holttestböl és a füstölgő romokból épült fel a templom melletti Kálvária domb. Ezt már mutatva volt a topikban.
A harmadszori ujjáépítés fejeződött be 1756-ra.
Az építettő gróf Batthány Károly Igal kegyura volt.
Művészi szempontból kiemelkedik a 300-400 éves Szent György kép (a képeken azt is mutatom, ez a régi, legégett templomból menektette ki a falu lakossága).
Somogyváron a Széchenyiek a múlt század elején építettek gyönyörű kastélyt, melyet 1870-ben gróf Széchenyi Dé
nes megnagyobbíttatott. A kastélyban hétezer kötetes könyvtár, nagybecsű családi krónika, értékes festmények, levéltár, régi bútorok voltak.
A lépcsőház művészi faburkolatának látványa, a lépcsőt szegélyező faragott díszek, a román stílusú motívumok ámulatba ejtőek. Készítőjük egy juhászlegény volt, akit a gróf taníttatott ki.
A kastélyt botanikai értékekkel bíró 24 hektáros park veszi körül. (Megtalálható itt a mamutfenyő, páfrányfenyő, lucfenyő, erdei és feketefenyő, ezüsthárs, platán, szürke nyár, japánakác, mintegy 200 különleges növény). A Széchenyiek szervező - jó gazdához illő munkáját és a nekik szolgálók értékteremtő képességét dicséri itt minden.
A portrén gr. Széchenyi Dénes az éppitettő és egyben lovas bajnok is....
Biztos hogy ormotlan csizma volt, mert ha megnézed pár hozzászolással alább a szakmai kisfilmet, abbol azt is meg tudod, hogy a besenyök "szörösek voltak és büdösek"
amit eddig látok, vagy etnikai jelleg vagy nem, ezért inkább csak idésöjelbe teszem
1. "avar tipusu", a piros kp amit betettem. Kör alaku és szijrögzitö fülecskével. Ilyen a piros képem: veszprémi gyüjtemény, jo esetben Zalábol és a lenti zöld képem is kiskunfélegyházi gyüjtemény.
2. "besenyö tipusu", kör alaku, de fülecske nélkül, a szijhoz a kengyel felsö részén kiképzett résen keresztül rögzitik. lásd a betett rajzokon.
3. "honfoglalo tipusu", lekerekitett sarku háromszög alaku, amugy mint az avar, szijrögzitö fülecskével.
"In this region, other sites also produced Pecheneg-type round stirrups: Alap–Tavaszmajor, Kajdacs–Rókadomb, Kölesd–Itatóhegy, and Sárszentágota–Felsőtöbörzsök. This type of stirrup was brought to Hungary in the Early Árpád Period by the Pechenegs; it became widespread among Hungarian light cavalry as well, and its survival can be demonstrated in the ethnographic evidence."
Katonanépnél a funkciókat külön nevezik meg. Mivel a székely név etimológiája továbbra sincs egyértelműen tisztázva, így csak annyit mondhatunk, hogy speciális jogállásuk volt, amit a külön névvel is jeleztek.
Akár -- de az nem lehetett taktikai (elővéd) és stratégiai (pl. határvédő) terminus is egyben. Legfeljebb ezek közös része "a" székelyek (mint nép.)
Csakhogy a keresztény állam hadserege nem a nomád állam hadserege. Más fegyvernemek, más szokások
A Géza/Szt. Istváni átszervezéssel biztosan nem kanalizálták a könnyűlovasságot. Így a besenyők akár teljes beolvadásukig (katonaszerep) biztosan maradtak, amik voltak. Így Olsavánál is. És akkor a velük együtt fungáló székelyek is. (Van a topikon hadtörténész fórumozó, ha erre jár, talán nyilatkozik.)
Már Szent Istvánnal is harcoltak német lovagok...
Ők eleve "nehéz lovasok" voltak (tudom hogy akkor még nem létezett ez a fogalom, tehát valami hasonló), így ez a szerepük dominált, azaz ab ovo nem lehettek elővéd.
"Ibn Saʿīd al-Maġribī 13. századi földrajztudós először Sebenico (Sibenik) mongol megtámadása kapcsán említi, hogy a német, bāšqird és hunqar lakosság összefogott, és vereséget mért a támadókra.
Vagy itt van Juvaini aki a basgird ÉS keler néven egymástól független etnikai névként említi a kárpát medencét a mongoloktól védő seregeket.
??
A honfoglalás után rahedli keleti nép költözött be, folyamatosan, már Géza anyja is besenyő volt. Jöttek pogányok, muszlimok, törökök és alánok, korozminek, zsidók, stb. De persze jöttek nyugatról is, németek, flamandok, vallonok. Mindez jól adatolt. Csak "baskír" honfoglalókról nem tudunk. (Persze arabról/perzsáról sem, akik a te "zsoldos honfoglalóid" lettek volna.)
Ha nem lett volna csatlakozott nép, akkor nincs elővéd?
DE volt csatlakozott nép, a forrásokból megállapíthatóan kettő is. Külön ispánnal, MÉG jóval a vármegyerendszer megszilárdulása után is, olvashattad a hozott anyagokban (13. sz.). És a székelyek is, besenyők is, jóval több, mint 1 helyen. Mindez újabb bizonyosság (egykori) népi különállásra.
Élete elsö kb. 17 évét itt töltötte (rövid pécsi megszakitással).
Wiki irja: Szegényparaszti családból származott. Édesapja, Nagy József uradalmi cseléd, vármegyei tisztiszolga, később postai szerelőmunkás volt; édesanyja, Szabó Rozália mielőtt férjhez ment volna, a somogyi alispánnál mint cselédlány szolgált. Nagy Imrének három húga volt.
Fő utcai szülőházának utcai részén a Schwarz-féle fűszer- és vegyeskereskedés működött, a család az udvar felé eső egyszobás lakásban élt,
Kaposváron és Pécsen több helyen tanult elemiben, köztük a Fő tériben. Majd a főgimnáziumban.
Kaposváron focizott, elment katonának besorozták, orosz hadifogság után tagja lett a Vörös Gárdának és részt vett a cári család kivégzésében (de ez nem 100%-ig biztos, mert Oroszországban élt egy másik Nagy Imre hadifogoly. )
ja, basszus forognak a sirjukban...... föleg amikor Bercit olvassák. Most tagadja le, hogy a KM-ben jöttek volna besenyők, pedig a pár hozzá szólással lejjebb linkelt oktatofilm, világosan mutatja, hogy Géza fejedelem telepitette be a besenyőket.
