"In this region, other sites also produced Pecheneg-type round stirrups: Alap–Tavaszmajor, Kajdacs–Rókadomb, Kölesd–Itatóhegy, and Sárszentágota–Felsőtöbörzsök. This type of stirrup was brought to Hungary in the Early Árpád Period by the Pechenegs; it became widespread among Hungarian light cavalry as well, and its survival can be demonstrated in the ethnographic evidence."
Katonanépnél a funkciókat külön nevezik meg. Mivel a székely név etimológiája továbbra sincs egyértelműen tisztázva, így csak annyit mondhatunk, hogy speciális jogállásuk volt, amit a külön névvel is jeleztek.
Akár -- de az nem lehetett taktikai (elővéd) és stratégiai (pl. határvédő) terminus is egyben. Legfeljebb ezek közös része "a" székelyek (mint nép.)
Csakhogy a keresztény állam hadserege nem a nomád állam hadserege. Más fegyvernemek, más szokások
A Géza/Szt. Istváni átszervezéssel biztosan nem kanalizálták a könnyűlovasságot. Így a besenyők akár teljes beolvadásukig (katonaszerep) biztosan maradtak, amik voltak. Így Olsavánál is. És akkor a velük együtt fungáló székelyek is. (Van a topikon hadtörténész fórumozó, ha erre jár, talán nyilatkozik.)
Már Szent Istvánnal is harcoltak német lovagok...
Ők eleve "nehéz lovasok" voltak (tudom hogy akkor még nem létezett ez a fogalom, tehát valami hasonló), így ez a szerepük dominált, azaz ab ovo nem lehettek elővéd.
"Ibn Saʿīd al-Maġribī 13. századi földrajztudós először Sebenico (Sibenik) mongol megtámadása kapcsán említi, hogy a német, bāšqird és hunqar lakosság összefogott, és vereséget mért a támadókra.
Vagy itt van Juvaini aki a basgird ÉS keler néven egymástól független etnikai névként említi a kárpát medencét a mongoloktól védő seregeket.
??
A honfoglalás után rahedli keleti nép költözött be, folyamatosan, már Géza anyja is besenyő volt. Jöttek pogányok, muszlimok, törökök és alánok, korozminek, zsidók, stb. De persze jöttek nyugatról is, németek, flamandok, vallonok. Mindez jól adatolt. Csak "baskír" honfoglalókról nem tudunk. (Persze arabról/perzsáról sem, akik a te "zsoldos honfoglalóid" lettek volna.)
Ha nem lett volna csatlakozott nép, akkor nincs elővéd?
DE volt csatlakozott nép, a forrásokból megállapíthatóan kettő is. Külön ispánnal, MÉG jóval a vármegyerendszer megszilárdulása után is, olvashattad a hozott anyagokban (13. sz.). És a székelyek is, besenyők is, jóval több, mint 1 helyen. Mindez újabb bizonyosság (egykori) népi különállásra.
Élete elsö kb. 17 évét itt töltötte (rövid pécsi megszakitással).
Wiki irja: Szegényparaszti családból származott. Édesapja, Nagy József uradalmi cseléd, vármegyei tisztiszolga, később postai szerelőmunkás volt; édesanyja, Szabó Rozália mielőtt férjhez ment volna, a somogyi alispánnál mint cselédlány szolgált. Nagy Imrének három húga volt.
Fő utcai szülőházának utcai részén a Schwarz-féle fűszer- és vegyeskereskedés működött, a család az udvar felé eső egyszobás lakásban élt,
Kaposváron és Pécsen több helyen tanult elemiben, köztük a Fő tériben. Majd a főgimnáziumban.
Kaposváron focizott, elment katonának besorozták, orosz hadifogság után tagja lett a Vörös Gárdának és részt vett a cári család kivégzésében (de ez nem 100%-ig biztos, mert Oroszországban élt egy másik Nagy Imre hadifogoly. )
ja, basszus forognak a sirjukban...... föleg amikor Bercit olvassák. Most tagadja le, hogy a KM-ben jöttek volna besenyők, pedig a pár hozzá szólással lejjebb linkelt oktatofilm, világosan mutatja, hogy Géza fejedelem telepitette be a besenyőket.
Somogy fejedelmei közül ismerjük Fajsz-ot, aki 955-ben meghalt.
Ismerjük Koppányt, aki csak 962 tájékán született és talán csak 980 tájékátol kezd el uralkodni.
A kettő között van egy hatalmas hiány.
Elvileg lehetséges, sajnos Somogyban Botond nevü települést nem ismerek. DeSomogyban van Fajsz és van Koppány nevü település, és Kupa-hegy is (Koppány - Kupa vezér) amelyek őrzik egykori birtokaikon a fejedelmek nevét. Fajszon még Fajsz vezér kohóit is megtalálták (Somogyfajsz őskohó), valszeg ott lehetett a fegyverkovács műhelyek is.
Benkő László Viharlovasok c. történelmi regényfolyamában a 10. sz. első évtizedeiben a Balaton déli partjától a Dráváig terjedő "uruszág" fejedelme egy bizonyos Botond vezér.
Igen a felsö a régészek megállapitása, arra célozva, hogy még a kisgyerekeket is harcosként temették el fegyvermellékletekkel, ami még más honfoglaló temetkezéseken sem volt általános.
Visszatérve Koppányra.
Itt egy rövid pár perces ismeretterjesztö, a 11:15-töl nézzétek.
A fejedelmi nemzetség egyik ágának, Géza fejedelem rokonának: Koppánynak vagy Kupa vezérnek a birtokai Somogyban feküdtek. (Szerénd, Szerén, Szőrén, Koppány). Vára és székhelye Somogyvár volt.
Somogyváron ma létezik a Kupavári-erdő, lehet itt érdemes keresni a Koppány vérat? Az erdő szélén a Kupavári dombon egy kitünö de mai étterem áll
A somogysági erdők, mocsarak és bozótok jó védelmet nyújtottak csapatai számára. Ainikor seregei a Balatont megkerülve a bakonyi és a veszprémi uradalmakban pusztítottak István hadait, amelynek katonái a pannonhalmi bencés monostor névadójának: Szent Mártonnak a nevével indultak harcba, akkor a hazánkba bejött idegen lovagok közül a lázadó somogysági herceget Wasurburci Vezelin (Vecelin) Veszprémben megölte. Szétnegyedelt holttestét intő jelként küldte szét István az országba a pogány és csak külszínből megkeresztelt renitens lázadók megfélemlítésére, Somogy vára István kezébe került.
A bejött idegen lovagok közül Kézai krónikája szerint az első Fanbergi Tibold, a Tibold nemzetség őse volt, azé a nemzetségé, amelynek legkorábbi nyomai Somogyba vezetnek. Utána Kézai a Svéviából (Svábföldről) bevándorolt Hunt és Paznan testvéreket említette, majd a Ják nemzetség fejét Wasurburci Vezelin comest, a somogysági Koppány herceg megölőjét.
Szent Istvánnak Koppány elleni küzdelmét a Bécsi Krónika írja le, majd a pannonhalmi alapítólevél is
»inter Teutonicos et Hungaros« között vívott harcként említi.
A kölkdei csárda vagy becsali csárda a somogyi betyárság hirhedt helye volt az 1860-as években, a Szetszey és Tiboldi családok birtokolták, Somogyvártol nem messze van, lehet hogy ugyan ez a dinasztia? A csárda mai állapotát majd mutatom.
Koppány leveretése után — mint olvashattuk — a somogyi tartomány tizede is a pannonhalmiaké lett a somogysági pogányság megtérítése fejében.
Koppány legyőzésének következménye Somogyban
Bár később Szent István Somogyot a veszprémi egyházmegyébe kebelezte be, kezdetben azonban az egyházi joghatóság Pannonhalmát illette meg a tizeddel együtt. Az 1101-ben vagy 1102-ben készült pannonhalmi alapítólevél interpolált másolata szerint ettől kezdve századokon keresztül folyt a harc a somogyvári apátság és Pannonhalma között a tizedszedés jogáért. A sokszor elmérgesedő harcba nemegyszer a pápáknak is bele kellett avatkozniuk, mint tette ezt — többek között — III. Ince 1204.szept. 14-én és IX. Gergely 1227. szept. 16-án. A pápai ítéletek végül is Pannonhalmát véglegesen meghagyták a tizedek birtokában, míg a Somogy megyei plébániák püspöki joghatóságát Veszprém hatáskörébe utalták.
Somogyvárt Szent László alapitotta és elkezdődött a két apátság között a huzavona, aminek végül is a törökök tettek pontot. Somogyvár apátsága többé már nem éledt ujra :((
Somogyország név eredete
A dux tartománya (a ducatus) magyarul országot jelentett, ebből származhatott a mai ország szavunk. Az országon belüli területre csak két helyen használják az ország megjelölést, ahol valamikor a trónörökös herceg ducatusáról szóltak emlékeink. így volt Somogyország Koppány ducatusa, Biharország pedig Árpád fiának: Zsoltnak a ducatusa. Koppány Jutás fiának. Árpád unokájának: Fájsz fejedelem leszármazottja. Koppány ducatusában Fájsz is van. Fájsz fejedelemsége Koppány trónigénylésének a primogenitus alapján is jogos látszatot adott.
