De mutatok Neked valamit, amiröl talán még Magad sem tudtál. Somogyban is van egy kis rotunda. :)
A hires 67-es ut megépülte elött (1890-es évek, tudod, a „veszéles ut, amin jársz”) Kaposvárt Szigetvárral a régi postakocsi ut (nevezték igy is betyárok utja) kötötte össze keresztülvágva a Zselic sürü rengetegét, mnden településtöl távol.
Igazából, nem a 67-es uta veszélyes, hanem a régi postakocsi ut anno 1850 és 1880 között. De aki el akart Szigetvárra jutni, vállalnia kellett és jobb volt, ha ezt felfegyverkezve tette.
A régi postakocsi ut ma is meg van, igaz jobb minöségü földuttá züllött, de oldalában ma is meg lehet találni a 19. századi kilométerköveket. Majd egyszer mutatom is...
A Zselic rengetegéböl kilépve fogad ez a pusztulásában is romantikus látvány. Hárságy kis temetöjének sirjai jobbára a 19. századbol valok, ezek omladoznak, nincsenek már sirgondozo kezek. A rági sirok közül kiemelkedik egy 18. századi kis rotunda.
A rotunda egy mauzoleum. A Festetics családnak (igen, amely Keszthelyen hercegekkel büszkélkedhet) van egy hárságyi kis ága. Ők nyugosznak itt, az öreg temetöben.
A török után elnéptelenedett kis falu németekkel népesült be, és első birtokosa Festetics Pál volt 1690-1710 körül. Vagy ő, vagy utódja Festetics Lajos (1780 körül) emelte a család pihenőhelyéül a kis rotundát a Zselic néha lágy, néha veszélyes ölelésében. Ahol a világ véget ér.......
Somogyban vannak szép templomok, van olyan is ami a középkor ota éppségben fennmaradt, Zalában még több, az Egregy templomárol hoztam képeket, majd a többiröl is.
Somogy meg kastélyokban különösen gazdag, a magyar Loire-völgynek is nevezik és ahény kastély annyi történet.
Egy igen érdekes vasutállomást mutatok én is neked.
Ezek letöltött képek.
Nem az épület érdekes, nem olyan szép, de nem is olyan régi mint a tied.
A kaposmérői vasutállomás. Valszeg az 1900-as évek legelején épülhetett.
Ami viszont érdekes, az két történeti vonatkozása.
1. Az egyik, hogy a háboru elött, az emeltere mentek fel a legények (és nyilván titokban a nős férfiak is) rövidebb nemi kalandok végett. Az, hogy melyik volt a család amely ezt a szolgáltatást nyujtotta, nem tudom.
2. A 60-as években egy rövidebb időszakban az épület emeletén lakott Pogány Judit (a szinésznő, Koltai Róbert felesége). (A Kaposváry Szinház megér egy külön fejezetet ebben a topikban). Ezt a vele készült riportfilmből tudom.
Mutatok Nedked én is egy tájházat, ez különleges „tájház”, igazábol csak egy műemléki védett ház,.
Egyedülállo azért, mert ez nem kö vagy téglaház, hanem tapasztott falu ház. Az egyetlen ami eredeti helyén áll ma is Somogyban, közelebbről Szennán (természetesen nem a falumuzeumban).
Ezek az agyagfalu házak voltak a jellemzők, bár minden faluban állt számos a tiedhez hasonló csodás öreg téglaépület is.
Mégis, a szoc kitörésekor ezek a mult rendszer szégyenfoltjainak sázmitottak és csaknem valamennyit elpusztitották, az utolso pillanatokban mentettek meg belölük néhányat skanzenekben. Nos, ez nem skanzenben van.
Abbol is különleges, hogy a talpas házak közé tartozik, ami somogyi épitészeti kuriozum. A talpasháznak nincs alapja, ledöngölik a földet, erre hosszában majd keresztben hatalmas gerendákat fektetnek, ez a talp. Alapozás nincs. Erre ácsolják aztán a tetőt tarto gerendákat.
A ház min „Lidi néni” háza ismeretes utolsó lakója Zóka-Peti Lídia után.
Lidi néni 1970-ben halt meg, elötte generációkon keresztül ők lakták a kis házat.
Országosan is egyedülálló lelet a badeni kulturához sorol neolitikus maszk. Balatonöszödröl a temető-dülöböl került elö. (Balatonöszöd a hires öszödi beszédröl hires, de arrol majd késöbb).
Kr. e. 4 000 - 3 500 tájékán, tehát közel 6 000 éves.
A maszk nem sirlelet.
A közelében áldozati gödör feküdt. Érdekesek voltak ezek a neolitikus áldozati gödrök Somogyban és egyben titokzatosak is: csontvázak feküdtek benn, jellemzően fél csontvázak elfelezett fél szarvasmarha, fél juh, fél (leölt) ember egy rakásra. Ugyanakkor a maszk nem volt áldozati gödörben és nem támasztja alá semmi, hogy ezen szertartások alatt használták volna.
Alapvetöen a maszkok szinházi, elöadási célt szolgálnak és ilyen módon akár az is feltételezhetö, hogy a régi somogyiaknál elöbb jelent meg a szinjátszás vagy akár a vallási élethez kapcsolodo misztériumjáték mint a götögöknél?
Ezt csak vörösvárinak irtam, hogy a filmrészlet bizony a szintiszta valoságot, ezen is tul a jellemzö valoságot ábrázolja a 19. század Somgyárol.
Voltak a müvelödésnek kicsiny szigetei mint Csurgo és Andocs vagy Nikla és annak müvelöi és pártoloi is mint Biro Márton püspök, Festetich György, Festetich Kristof (ök ketten elsösorban Zalaiak voltak), vagy Csokonai és Berzsenyi vagy a festö Zichy Mihály.
De ezeken a pontokon tul erdő erdő és erdö meg a pásztortársadalom.
nem véletlen van ott témanyitonak az a film amit vörösvári fantáziának titulált :))
Amugy a nagybirtokosoknak életbiztositás volt, mert közös érdekszövetségben voltak a betyársággal és a pásztortársadalommal, a szegényeknek sem volt semmi baja, mert tölük meg nem volt mit elvenni.
A középorétegek mint papok és kereskedök számára ha lehetett jobb volt a megyét elkerülni.
Ha Soromfai a végén nem hal meg, akkor azt mondanám rola, hogy dokumentumfilm hüségü. A valóságban Soromfai Hegyessi főszolgabiro mellett maradt felkutatni a menekülö volt társait és az orgazdákat, Élete végén mint közalkalmazott Szigetvár szolgálatában fejezte be életét (itt a filmben a szép felesége pedig lelövi és ez az egyetlen eltérés a valos eseményektöl).
Nem azért, dokufilmszerü, mert az összes szereplö valós, hanem mert egy az egyben valos eseményeket mutat be. (Sajna nem eredeti helyszinen, a dombok mögül felivllano mészkösziklák jelzik, hogy nem Somogyban forgatták).
Végül pedig nemcsak egy eseményt mutat be, hanem Somogy teljes 19. századi valóságát 1880-ig bezárólag.
Gönczi Ferenc, a 19. század második felének végéröl 600 betyárt listáz ki kutatásainak eredményeként Somogybol.
A Gelencsér banda története egy a sok tragikus történet közül, igaz valamennyi közül a legvéresebb.
Röviden nemcsak, hogy a történet igaz, de jellemző is a kor Somogy megyéjére.
A Gönczi könyvet innen letüöltheted, érdemes beleolvasni, meglepö dolgokat találtsz. Ha pedig beleolvasol, láthatod, hogy ennek a régionak máshogy alakult a teljes története mint például a te szülöföldednek és ha Gönczinek nem hiszel, akkor talán Berzsenyi és Csokonai hasonlo irásainak (Berzsenyit idézi Gönczi).
Most komolyan egy 1979-es film a fontos, egy rendező fantáziája ? Amúgy bűnözés ma is ugyanúgy létezik, a legfejlettebb államokban is, elég New York vagy London bandáira gondolni.
ott van a Biro Márton áltl meginditott épitkezések, mecenatura és a barokk kultura elterjesztése,
Másik odlalrol
meg nézd meg ujra a téma indito kisfilmjét. Ennyire sikertelen maradt Somogyban Biro Márton. Ahol a kultura megvetette a lábát, csak kicsiny szigetekként éltek mint Andocs, Csököly vagy Csurgo. Maga a megye Biro Márton kora után még 110 évvel is azt mutatta mint a filmen.
Ez az az állapot amit Csokonai is megverselt (Jövendölés az elsö oskolárol Somogyban).
Jó ez a kép. A püspök amúgy nálunk is fontos szerepet töltött be a Budai hegyvidék falvaiban, akkor még a veszprémi püspökséghez tartoztak, az ő ideje alatt készült több egyházi lélekösszeírás, amikor összeírták a település minden lakóját, ez komoly segítség a családfa kutatásban.
Ez nem "OFF" A kustányi népi épitészet még böven téma, annyi kiegészitéssel, hogy a tájház a birtokos parasztság életstilusát mutatja. Ilyen téglaház tartásához legkevesebb 15 hold birtok kellett.
A kustányi részen van egy középkori eredetű templomrom, sajnos nagyon kevés maradt belőle, kevésbé látványos.
Alsókustány plébániatemploma volt még a 19. század egy részében is, mivel Kustány maga is két részből tevődött össze, Alsókustányból és Felsőkustányból.
Zalából a legjobban most Kehidakustány, ill. Sümeg környékének történelme fogott meg, kiemelten is Sümeg váráé.
Arrafelé voltunk nyaralni.
Érdekes Kehida és Kustány települések története is, ebből a kettőből jött létre 1977-ben Kehidakustány.
Érdekes, hogy a termálfürddő területén található megaz egykori vasútállomás épülete, rajta a Kehida-Kustány felirattal, kötőjelesen, hiszen akkor még két külön község települése volt.
A Zalaszentgrót - Balatonszentgyörgy vasútvonal (eredetileg a Zalavölgyi HÉV vonala) mellett feküdt, ezt a vonalat 1895-ben nyitoták meg és 1974-ben zárták be, később el is bontották, de a kehidai vasútállomás mementónak megmaradt, ráadásul a termálfürdő területén.
Egyébként itt, a régi vasútállomás épülete mellett olajfúrás közben bukkantak rá a termálvízrétegre az 1990-es évek elején.
Ez a termálvíz igazi kincs a községben élőknek, azóta fellendült a turizmus, lelassult az elvándorlás.