Országosan is egyedülálló lelet a badeni kulturához sorol neolitikus maszk. Balatonöszödröl a temető-dülöböl került elö. (Balatonöszöd a hires öszödi beszédröl hires, de arrol majd késöbb).
Kr. e. 4 000 - 3 500 tájékán, tehát közel 6 000 éves.
A maszk nem sirlelet.
A közelében áldozati gödör feküdt. Érdekesek voltak ezek a neolitikus áldozati gödrök Somogyban és egyben titokzatosak is: csontvázak feküdtek benn, jellemzően fél csontvázak elfelezett fél szarvasmarha, fél juh, fél (leölt) ember egy rakásra. Ugyanakkor a maszk nem volt áldozati gödörben és nem támasztja alá semmi, hogy ezen szertartások alatt használták volna.
Alapvetöen a maszkok szinházi, elöadási célt szolgálnak és ilyen módon akár az is feltételezhetö, hogy a régi somogyiaknál elöbb jelent meg a szinjátszás vagy akár a vallási élethez kapcsolodo misztériumjáték mint a götögöknél?
Ezt csak vörösvárinak irtam, hogy a filmrészlet bizony a szintiszta valoságot, ezen is tul a jellemzö valoságot ábrázolja a 19. század Somgyárol.
Voltak a müvelödésnek kicsiny szigetei mint Csurgo és Andocs vagy Nikla és annak müvelöi és pártoloi is mint Biro Márton püspök, Festetich György, Festetich Kristof (ök ketten elsösorban Zalaiak voltak), vagy Csokonai és Berzsenyi vagy a festö Zichy Mihály.
De ezeken a pontokon tul erdő erdő és erdö meg a pásztortársadalom.
nem véletlen van ott témanyitonak az a film amit vörösvári fantáziának titulált :))
Amugy a nagybirtokosoknak életbiztositás volt, mert közös érdekszövetségben voltak a betyársággal és a pásztortársadalommal, a szegényeknek sem volt semmi baja, mert tölük meg nem volt mit elvenni.
A középorétegek mint papok és kereskedök számára ha lehetett jobb volt a megyét elkerülni.
Ha Soromfai a végén nem hal meg, akkor azt mondanám rola, hogy dokumentumfilm hüségü. A valóságban Soromfai Hegyessi főszolgabiro mellett maradt felkutatni a menekülö volt társait és az orgazdákat, Élete végén mint közalkalmazott Szigetvár szolgálatában fejezte be életét (itt a filmben a szép felesége pedig lelövi és ez az egyetlen eltérés a valos eseményektöl).
Nem azért, dokufilmszerü, mert az összes szereplö valós, hanem mert egy az egyben valos eseményeket mutat be. (Sajna nem eredeti helyszinen, a dombok mögül felivllano mészkösziklák jelzik, hogy nem Somogyban forgatták).
Végül pedig nemcsak egy eseményt mutat be, hanem Somogy teljes 19. századi valóságát 1880-ig bezárólag.
Gönczi Ferenc, a 19. század második felének végéröl 600 betyárt listáz ki kutatásainak eredményeként Somogybol.
A Gelencsér banda története egy a sok tragikus történet közül, igaz valamennyi közül a legvéresebb.
Röviden nemcsak, hogy a történet igaz, de jellemző is a kor Somogy megyéjére.
A Gönczi könyvet innen letüöltheted, érdemes beleolvasni, meglepö dolgokat találtsz. Ha pedig beleolvasol, láthatod, hogy ennek a régionak máshogy alakult a teljes története mint például a te szülöföldednek és ha Gönczinek nem hiszel, akkor talán Berzsenyi és Csokonai hasonlo irásainak (Berzsenyit idézi Gönczi).
Most komolyan egy 1979-es film a fontos, egy rendező fantáziája ? Amúgy bűnözés ma is ugyanúgy létezik, a legfejlettebb államokban is, elég New York vagy London bandáira gondolni.
ott van a Biro Márton áltl meginditott épitkezések, mecenatura és a barokk kultura elterjesztése,
Másik odlalrol
meg nézd meg ujra a téma indito kisfilmjét. Ennyire sikertelen maradt Somogyban Biro Márton. Ahol a kultura megvetette a lábát, csak kicsiny szigetekként éltek mint Andocs, Csököly vagy Csurgo. Maga a megye Biro Márton kora után még 110 évvel is azt mutatta mint a filmen.
Ez az az állapot amit Csokonai is megverselt (Jövendölés az elsö oskolárol Somogyban).
Jó ez a kép. A püspök amúgy nálunk is fontos szerepet töltött be a Budai hegyvidék falvaiban, akkor még a veszprémi püspökséghez tartoztak, az ő ideje alatt készült több egyházi lélekösszeírás, amikor összeírták a település minden lakóját, ez komoly segítség a családfa kutatásban.
Ez nem "OFF" A kustányi népi épitészet még böven téma, annyi kiegészitéssel, hogy a tájház a birtokos parasztság életstilusát mutatja. Ilyen téglaház tartásához legkevesebb 15 hold birtok kellett.
A kustányi részen van egy középkori eredetű templomrom, sajnos nagyon kevés maradt belőle, kevésbé látványos.
Alsókustány plébániatemploma volt még a 19. század egy részében is, mivel Kustány maga is két részből tevődött össze, Alsókustányból és Felsőkustányból.
Zalából a legjobban most Kehidakustány, ill. Sümeg környékének történelme fogott meg, kiemelten is Sümeg váráé.
Arrafelé voltunk nyaralni.
Érdekes Kehida és Kustány települések története is, ebből a kettőből jött létre 1977-ben Kehidakustány.
Érdekes, hogy a termálfürddő területén található megaz egykori vasútállomás épülete, rajta a Kehida-Kustány felirattal, kötőjelesen, hiszen akkor még két külön község települése volt.
A Zalaszentgrót - Balatonszentgyörgy vasútvonal (eredetileg a Zalavölgyi HÉV vonala) mellett feküdt, ezt a vonalat 1895-ben nyitoták meg és 1974-ben zárták be, később el is bontották, de a kehidai vasútállomás mementónak megmaradt, ráadásul a termálfürdő területén.
Egyébként itt, a régi vasútállomás épülete mellett olajfúrás közben bukkantak rá a termálvízrétegre az 1990-es évek elején.
Ez a termálvíz igazi kincs a községben élőknek, azóta fellendült a turizmus, lelassult az elvándorlás.
Kérdés, hogy a Panthera által hozott dalszöveg mennyiben tekinthető valóban népinek, netán egy kései polgári, esetleg szocreál-kommunista szövegváltozatról van szó.
Nehezen tudom elképzelni, hogy a hithű katolikus zalai parasztság ilyeneket énekelt a búcsúkból hazafelé, max. a férfiak egy-egy őszi-téli estén a kocsmában, egy jól sikerült beborozás után...
Az első somogyiak az őskőkorbol valók. Ságváron jelent meg a gravetti kutura, az itteni leletek 17 400 és 18 600 között datálódnak. Innen kezdve a megye folyamatosan nemzedékröl nemzedékre lakott és valamennyi kultura jelen van napjainkig. Ilyen módon a legrégibb somogyiak akikröl tudunk mintegy 18 000 évesek
Egyik legszebb lelet a Nemzeti Muzeumban láthato, egy szarvasagancsbol készült mintegy 40 cm furt bot.
első várnagyáról, Czikóról 1336-ban tesznek említést, az épület valamikor a 14. század elején születhetett. A 283 m magas agyagos, löszös dombra épült téglavár eleinte királyi birtok, 1396-tól Zsigmond Marczali Miklós ispánnak adományozza. Marczali Zsigmond ellen lázadó főurak táborához csatlakozik, akiket a királyhoz hű erők aztán legyőznek. 1403-ban így Fehérkő várát is megostromolták. A király végül kegyelmet adott a felkelőknek, a vár Marczalié maradt, és helyreállították.
Mátyás király idején 1474-ben aztán a vár és a hozzá tartozó birtok Báthory István országbíróhoz került. Az 1490-es évek elején Habsburg Miksa seregei feldúlják, évekig romokban áll.