A Tanú című film a 60-as években készült és a Rákosi rendszer kritikája, amely korszaknak az egyik belügyminisztere Kádár János volt. Az Ötvös Csöpi filmeket a 80-as években kezdték el forgatni, amikor már enyhült a rendszer. Ráadásul a film nem az egész rendszerből űzött gúnyt ( mint a Tanú) hanem Kardos doktor szerepén keresztül a rendőrségből. Ráadásul az egyik részben szerepelt a külföldre politikai okokból disszidált, és éppen a Balatonnál tartózkodó Puskás Öcsi is, aki saját magát alakította.
Mindenesetre a Magyar Televízió a kommunista rendszerben többször bemutatta a Sándor Mátyást. Én elösször 1980-ban láttam. Ugyanakkor a sorozatnak akkora sikere volt Európában, hogy Bujtor nyugaton komoly filmes karriert futhatott volna be, további francia, olasz, vagy NSZK filmekben. A politika azonban beleszólt. Aztán Bujtor itthon folytatta és akkor jöttek az Ötvös Csöpi filmek. Egyébként a rendszer nem örült a Kern András szerepének aki a hülye rendőrt személyesítette meg.
Nem is kell nagyon alaposan belegondolni a Sándor Mátyás filmsorozat forgatókönyvébe és a téma
kidolgozásába, hogy semmi csodálkozni valót ne találjunk abban, hogy magyar részről akkoriban, az
akkori hazai politikai állapotok következtében még csak fel sem merülhetett ennek a produkcióbak a
legkisebb mértékű társfinanszírozása sem. Már a puszta ténye annak, hogy Bujtor egyáltalán vállalta
a címszerepet ebben a sorozatban, szinte politikai kiállás lehetett az akkori hivatalos magyar kultúr-politikával szemben.
Gondoljunk csak arra, hogy maga a téma (az 1848 - as forradalom és szabadságharc utóélete, illetve
a szabadságharc bukását követő nemzeti ellenállás hivatalos történészi feldolgozásától erősen eltérő
módja) önmagában (is) nagyon kényes téma volt akkoriban, akárcsak Kossuth nevének mellőzése is,
ami szinte szentségtörés lehetett. Azután már a puszta ténye magának annak, hogy a filmbeli Sándor
Mátyás gróf Magyarország-i birtokai (természetesen véletlenül) éppen Erdély - ben, a Keleti Kárpátok
csodálatos területére estek. A magyar összeesküvők szervezkedése, üldöztetése, valamint a történet
további bonyolítása is olyan helyszíneken játszódtak (filmforgatás - korabeli Jugoszlávia / mai Horvát-ország - Szlavónia, azután a mai Szlovénia) és kerültek forgatásra is. Ehhez az 1970-es évek politikai
környezetében komoly kurázsi szükségeltetett mindazon itthoni magyarok részéről, akik egyáltalában
valamiféle részt vállaltak ebben a produkcióban.
Bujtor egyébként, emellett (is) készített olyan további filmet is, ami az Ötvös - sorozattal rokonlelkű és
a Sándor Mátyás - éhoz legalább helyszínében kapcsolódó volt. "Az oroszlán ugrani készül" c. filmnél
a film zenéjének nem elhanyagolható részét az akkoriban, idehaza, a hivatalos körökben még a "3T" -
(Támogatott, Tűrt, Tiltott) felosztásból nem éppen az elöl említett kategóriába tartozó Illés - zenekar,
valamint saját (fél)testvérének munkája képezte. Itt azután létre is jött egyfajta kapcsolódás a 80 - as
években készült Ötvös filmekhez is, melyszeront az, hogy Frenreisz Károly ezen filmek zenei részeinek
A főszerepet játszó Bujtor Istvánon kívül nem sok magyar színész játszott a filmben. Olasz, francia és nyugat-német színészek kapták a szerepek nagy részét.
A Sándor Mátyás film Jules Verne francia író azonos című regénye alapján készült. Az Ötvös Csöpi filmek pedig valóban Bud Spencer filmjeinek mintájára.
1979-ben forgatták Bujtor főszereplésével a Sándor Mátyást, amely közös magyar-olasz--német (NSZK)-francia együttműködésben készült. A pénzt főleg a nyugati tőkés országokból kapták a forgatáshoz, a szereplők többsége külföldi színész volt, és a forgatás is külföldi helyszíneken volt. A film európai ismertséget hozott Bujtor számára. Ezt követően 1980-tól jöttek az Ötvös Csöpi filmek, de itt már nem voltak külföldi befektetők, ennek akkor politikai okai is voltak. A rendszerváltás után Bujtor szintén nem tudott pénzt szerezni nyugatról. A Sándor Mátyás forgatására azonban nagyon komoly pénzeket adtak a gazdag tőkés országok, igaz a kommunista rendszer nem engedte, hogy Bujtorból nyugati sztár legyen. További nemzetközi filmekben nem vett részt, annak ellenére, hogy a Sándor Mátyás a legtöbb tőkés országban is hatalmas siker volt.
Emlékezetem szerint a producer is Bujtor István volt. Amit én hiányoltam a Zsaruvár Csigavér sorozatból az Bujtor István verekedős jelenetei, amit a karatézó rendőrlányokkal igyekeztek pótolni. Egyébként szerintem az összes film a mozi és TV produkciók is, rendkívül jó humorú, igazi vígjátékok. Igaz a Zsaruvár Csigavér forgatásakor Bujtor már nem volt fiatal, de még bőven olyan fizikai állapotba volt, hogy nyugodtan lehetett volna több verekedős jelenet, annál is inkább mivel ezek eljátszott verekedések, és nem sportverseny.
Sajnos. Anno olvastam, hogy a tv-sorozatot is 6 részesre tervezték. Azért ez disznóság, hogy annó amikor az első 3 rész sikeres lett, a Hamis a babára hosszú évekig kellett várni. Na meg a tévé sorozatot miért nem támogatták, miért nem adtak pénzt még 3 részre? :( Addig húzták a dolgot, amíg Bujtor István meghalt. :(
Kardos: Éhes vagyok!Ötvös: Fél hat.Kardos: Éhen halok! Szerezz valami kaját, te biztosan tudsz!Ötvös: Tudok, de szabálytalanul.Kardos: Szemet hunyok.Ötvös: Hát, ezt is megéltük!Kardos: Mit?Ötvös: Hogy szemet hunysz! Te, nekem!Kardos: Ne hülyéskedj Csöpi, éhes vagyok!
