Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2024.01.13 0 0 2981

Az most jó, hogy több kórház, több orvos, több ápoló kellene?

Előzmény: lahuba (2979)
ZULLU Creative Commons License 2024.01.12 -1 0 2980

Zőccség!

Egyszerre kevesled a szelekciót - és panaszkodsz a drasztikusan csökkenő utódszám miatt.

Mija franc bajod van? Nem teccik a rendszer?

 

Hát nem az a szelekció maga, hogy a biológiailag lehetséges utódszámnak csak egy töredéke éri el a szaporodóképes kort?

Netán az a gondod, hogy nem te magad válogathatod ki, mely egyedek maradjanak meg, vagy szelektálódjanak ki?

 

Az ember igencsak alkalmazkodóképes jószág. Éppen ez juttatta a mostani helyére, és ez a tulajdonsága - még ha egyik másik egyeden nem mutatkozik is meg - változatlanul fennmaradt.

 

Ja, hogy régen minden jobb volt?

 

Optikai csalódás.

Csak mi vénültünk meg, nem a fajunk.

Előzmény: lahuba (2979)
lahuba Creative Commons License 2024.01.12 0 2 2979

Ha megvizsgáljuk az evolúció működési mechanizmusait, akkor megállapíthatjuk, hogy az ember következetesen felrúgja mindegyiket, ami folytán felszámolja saját túlélésének, sőt ezzel párhuzamosan sok más faj túlélésének esélyét is.

Mi vagyunk a kakukktojás ebben a csapatban.

Az evolúció lényege a folyamatos kiválogatódási folyamat, amely alapja az, hogy az utódok száma mindig meghaladja a rendszer eltartóképességét, tehát nyersanyagot biztosít a kiválogatódáshoz, és bizony aki ezen a vizsgán elbukik, nem ritkán a többség, az megy a levesbe, táplálékként hasznosul a megmaradók számára.

Valljuk be, emberi szemmel nézve ez egy rendkívül kegyetlen mechanizmus, amelyben a szereplők mindegyike folyamatos megpróbáltatások között él, gyakran a lét és nemlét határán billegve, a pusztulás állandó fenyegetettsége mellett, ami az életerős egyedeknél kisebb, de amint csökken a fittsége az öregedés, vagy sérülések, betegségek, táplálékhiány folytán, rögtön megemelkedik, és hamar a selejtezendők körébe lehet kerülni.

A modern emberi társadalmak ezt a kiszolgáltatottságot számolják fel, de ennek súlyos ára van, óriási energiafelhasználás, a környezet, a természet folyamatos kizsarolása, pusztítása, az utódok számának drasztikus csökkentése.

Ennek pedig korlátja van, előbb utóbb elfogynak a források, de ha nem fogynának el, akkor is gond lenne, mert a faj folyamatos genetikai erózión menne keresztül, folyamatosan emelkedik a genetikai hibák aránya a népességben, amelyeket már nem szűrnek ki az élővilágban működő mechanizmusok.

Addig nincs ebből gond, amíg a társadalmak képesek ellensúlyozni ezt az egészségügy, és szociális rendszerek működtetése révén, de ez egy folyamatosan növekvő terhet jelent hosszabb távon, míg az erre fordítható források egyre fogynak.

Ez evolúciós léptékben nézve hamar összeomlik.

Az emberi szempontból normálisnak, elfogadhatónak minősített élet nem fenntartható hosszabb távon, csak amíg erre lehet külső forrásokat biztosítani a környezetből...

Törölt nick Creative Commons License 2023.06.27 0 0 2978

Lukács Béla mondott valami érdekeset az állcsúcs kialakulásáról.

A véletlen eltört egy kromoszómát és másképp ragadt össze. Ennek következtében az állcsonton lett egy dudor.

 

Egyetlen embernél.

 

És ennek akkora kommunikációs előnye lett, hogy elterjedt az egész populációban.

Karak véleményére lennék kíváncsi.

Törölt nick Creative Commons License 2023.05.21 0 0 2977

Tulajdonképpen amit mond, az már évtizedek óta részben ismert volt.

Például a fogamzásgátlók is így működnek. Egy bizonyos molekula képes leállítani egy meghatározott fejlődési folyamatot.

 

http://atomcsill.elte.hu/NEW/download-attachment/1375

 

Milyen szépen meg van fürdetve ez a laboregér. Mintha egy macska nyalta volna tisztára. ;)

Előzmény: Törölt nick (2976)
Törölt nick Creative Commons License 2023.05.20 0 0 2976

"A fehérjekódoló szekvenciák (exonok) a humán genomnak mindössze 1,5%-át teszik ki. A géneken és az ismert szabályozó szekvenciákon kívül genomunk tartalmaz funkciótlan (illetve jelenleg nem ismert funkciójú) DNS-régiókat. Ezek jelentik a genom 97%-át. Nagy részük ismétlődő szekvenciákból áll, transzpozonokból és pszeudogénekből, de van egy nagy hányad, mely semmilyen besorolás alá sem esik."

 

Egy érdekes előadás a sejt működését és fejlődését szabályozó fehérjékről:

Farkas Illés: Miben különbözünk az egértől? (Atomcsill, 2010.10.28.)

 

Előzmény: azértmertcsak (2790)
bölcsuhu Creative Commons License 2023.05.18 0 2 2975

A logika a megfigyelt tényekhez, jelenségekhez, kiválasztandó eredményekhez kell! Pont olyan mint amikor egy zárat kell kinyitni egy kulcscsomó kulcsaival! Ami nem illik bele, az nem jó hozzá alapon! Nem szórakozásként, hanem munkaeszközként kell használni. A természet sem szórakozik. 

Előzmény: Törölt nick (2971)
Maketheworldabetterplace Creative Commons License 2023.05.18 0 0 2974

Hülyék és nemhülyék. A hülye nemhülyének gondolja magát, de hülye. Ennek okozataként a nemhülyék bármilyen logikátlan dolgot képesek elhitetni a hülyékkel. A hülyéket a nemhülyék irányítják, a hülyék a nemhülyéket szolgálják. 

Előzmény: Törölt nick (2973)
Törölt nick Creative Commons License 2023.05.18 0 1 2973

Baj van a logikával. Az ember logikájával. Mondok egy biológiai paradoxont.

(Azt viszont nem tudom, hogy a delfinek hogyan gondolják ezt.)

 

Egy hülyét nem lehet meggyőzni arról, hogy ő hülye.

Akit meg lehet győzni róla, hogy ő nem hülye, az még nem garantál semmit.

(Bárkit meg lehet győzni róla, hogy ő nem hülye.)

Na de aki képes belátni, hogy ő hülye, az most hülye vagy nem hülye?

Előzmény: Törölt nick (2972)
Törölt nick Creative Commons License 2023.05.18 0 1 2972

Bizonyos tudományágakban elszaporodtak a szobatudósok. Semmi kísérlet.

Az elmélkedéshez csak papír és ceruza szükséges.

"Kiszámoltam. El sem végzem a kísérletet, mert biztos vagyok benne."

Mert eddig minden kísérlet azt mutatja, hogy a számolás jó.

Tehát ha tegnap is felkelt a Nap és ma is, holnap is fel fog kelni. Még soha nem volt olyan, hogy ne kelt volna fel.

(Bocsánat, éppen azokat plagizálom, akiknél ez a két gondolat nem ütközik.)

 

 

Bohr imádta a paradoxonokat.

Feldmár azt mondja: nem azért élek, mert ilyen okos vagyok, hanem ennek ellenére.

Ez tetszik. Az ilyen paradoxonokat szeretem. Miért?

Mert nem tudok mögé tenni matematikát.

Azokat a paradoxonokat nem szeretem, ahol két különböző matematikai modell mást mond.

Egy köbméter alama + két mázs körte miért csak 29 ezer forint? Pedig 1+2=3 :o)

Előzmény: bölcsuhu (2962)
Törölt nick Creative Commons License 2023.05.17 0 2 2971

A logikával vigyázni kell. A természet nem feltétlenül követi az ember észjárását.

Például nem mindegy, hogy milyen mennyiségeket lehet összeadni. Csak a kísérlet igazolhatja.

 

Persze matematikailag össze lehet adni bármit, almát körtével.

Különféle mértékegységekben is akár.

1 kg alma + 2 kg körte

1 m3 alma + 1 m3 körte

100 Ft alma + 200 Ft körte

stb.

Előzmény: bölcsuhu (2958)
Törölt nick Creative Commons License 2023.05.17 0 0 2970

Na, erre nem gondoltam.

Pedig néha túlbonyolítom. De gyakran kiderül, hogy nem eléggé - valamit nem vettem figyelembe.

Előzmény: bölcsuhu (2963)
bölcsuhu Creative Commons License 2023.05.17 0 2 2969

Egyébként fordításhoz ezt ajánlanám a google helyett: kevesebb nyelven, de jobban működik.

https://www.deepl.com/translator

Előzmény: Bölcs Árnyék (2967)
bölcsuhu Creative Commons License 2023.05.17 0 0 2968
Előzmény: Bölcs Árnyék (2967)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2023.05.17 0 0 2967

nekem csak úgy menne, ha valaki segíteni, például te

próbáltam, de a kezdőlapját a Google translate nem fordította le 

Előzmény: bölcsuhu (2966)
bölcsuhu Creative Commons License 2023.05.17 -1 0 2966

S nem csak megjelent tanulmányokat lehet feltenni (bármilyen nyelven, bármilyen kiadásban!), hanem készülő projekteket is!  

bölcsuhu Creative Commons License 2023.05.17 0 1 2965

Több millió kutató teszi fel ide a publikációját, amire a rendszer hetente visszajelzi, hogy kik, hol  olvasták, citálták s véleményezték.  Összefoglalója van a feltett cikkeidről, s mutatja, hogy mekkora az érdeklődés irántuk. Még állásokat is felkínál a szakterületeden az egész földkerekségről.  

Előzmény: Bölcs Árnyék (2964)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2023.05.17 0 0 2964

ResearchGate -> úgy tűnik nekem, hogy ez nem nekem van ?

Előzmény: bölcsuhu (2961)
bölcsuhu Creative Commons License 2023.05.17 0 2 2963

Ja, s még mielőtt valamelyik okostojás belekötne, az előbbiek szigorúan az evolúcióról szólnak, mégpedig a tudomány evolúciójáról (rossz irányba!). 

bölcsuhu Creative Commons License 2023.05.17 0 2 2962

A mai tudományoság abban szenved, hogy egyre több az eszkimó s egyre kevesebb a fóka! S az eszkimók többsége sem jó halász/vadász! DE publikálni a kevésbé alkalmasok  is publikálnak s tehetik, mivel megnőtt a cikkek közléséért pénzt kérő kiadványok száma. Ergo, a kezdő kutató vagy a csak érdeklődő alig tud a cikk dzsungelben kiigazodni. Jellemzően az érdektelen  cikkek többsége szószátyáron van megírva s nem tartalmaz eredeti eredményeket, megfigyelésket, hanem csak véleményezéseket mások eredményeire hivatkozva. De a scientometriába ez is belefér, sok kicsi sok megy alapon. De ezen nincs mit csodálkozni, amikor nem a tényleges tudás a lényeg, a kreatívitás, az eredeti munka, hanem a diploma, a cím. Ez a tendencia jól látszik a tudományos világ elnőiesedésén is. Vannak kreatív és jól dolgozó női kutatók, de a számuk elenyésző a csak rutin tevékenységre valókhoz képest. Ez a férfiaknál is meg van, de az arány már sokkal jobb.  

Előzmény: Bölcs Árnyék (2960)
bölcsuhu Creative Commons License 2023.05.17 0 2 2961

Hát ez eléggé szégyenletes a magyar tudományos/akadémiaivilágra! DE máshol sincs ez nagyon másként. 

A rendszerváltás után, szinte mintha elvágták volna, megszünt az érdeklődés a tudományos ismeretterjesztés iránt! Az ÉT, a Búvár, a Természetvilága alig ismert s terjesztett kiadványokká váltak, tengődnek. Alig fogadnak elkéziratokat s azokat is immel-ámmal közlik, nem sokakhoz jutnak el. Újak meg nem jelentek meg az magyar NG-on kivül, de az bevallottan méregzöld eszmeiségű.

Tudomány népszerüsítő  online vitafórumok alig vannak, vagy szigorúan szakmai blogok (pl.a Critical biomass), vagy alig ismertek, s mint ez is, ki vannak téve a topik inditó hangulatának. Nem igen tűrnek el más véleményeket. Nem vitázni akarnak, hanem kinyilatkoztatni! A TV csatornák bőven vannak, de kész dokumentum filmeket adnak s megszerkeztett tartalommal, nem spontán felvételekként. Még DA is csak felmondja a neki megírt szöveget. Olyan könyvek sem igen jelenek meg, mint Gerald Durrell idejében. 

De a reál tudományok területén sincs tudományos vitafórum, mindenki csak publikál (főleg angolul) s besöpri az IF-kat meg a hivatkozásokat, a szent tudomány-metria érdekélben! Szerencsére van a ResearchGate, ahol legalább az ember látja a szakágon (de a többi szakterületen is) folyó munkának az eredményét s hozzá is lehet szólni, javasolni, értékelni. 

Előzmény: Bölcs Árnyék (2960)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2023.05.17 0 0 2960

no jóóó ...

 

, de hogyan lehet a nyilvánosság tudtára hozni a kutatói eredményünket, mert én azt tapasztalom, páran lézengenek a portálomon, ők is vagy értik vagy nem ♥ 

Előzmény: bölcsuhu (2958)
Maketheworldabetterplace Creative Commons License 2023.05.17 0 1 2959

mindig vannak időrabló emberek.

 

Tipikusan akiknek már nem kell küzdeniük napi szinten,

 

és rákényszerítenek másokat, hogy szórakoztassák őket. Vagy értelmetlen dolgokat csináltassanak velük, aminek az egyetlen célja, hogy ők megőrizzék a hatalmukat." : Unatkozás helyett fejleszthetik képességeik, tanulhatnak.

Előzmény: Törölt nick (2953)
bölcsuhu Creative Commons License 2023.05.17 0 2 2958

A kutatómunka alapja a kreativitás s benne a logika! A kutató  pont úgy dolgozik mint a kriminalista: kizárásos alapon! Ami sem tényszerüleg, sem logikailag nem felel meg, azzal nem kell foglalkozni. Persze, bölcselkedni lehet bármiről, de semmi eredménye a szószaporításon kívül! Elméleti fantáziálgatás. Viszont, mivel mindig akadnak hiszékenyek, akár sikeres karriert is lehet belőle építeni!

Előzmény: Bölcs Árnyék (2955)
bölcsuhu Creative Commons License 2023.05.17 0 1 2957

Ja, de ez olyan mint a liberalizmus vagy a bor! A régiek a valódiak, az újak a marhaságok, haladárságok! Csak mások, de távolról sem jobbak!

Előzmény: Bölcs Árnyék (2956)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2023.05.17 0 0 2956

" Elkezdtem pszichológiát olvasni. Sajnos a legelső könyvek eléggé régiek voltak, szemléletükben. "

 

Ez jellemző, kerüld a régi pszichológia könyveket ♥

Előzmény: Törölt nick (2953)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2023.05.17 0 0 2955

Logikus ez az okfejtésed !

 

:)

Előzmény: bölcsuhu (2954)
bölcsuhu Creative Commons License 2023.05.17 0 2 2954

A dinók folyamatosan kihaltak majd 150 millió éves létezésük során, ugyanis olyan sok típus képviselte őket, amelyek  számos jellegben különböztek. A kréta vége fele, kb. 80 millió éve már csak pár tucatnyi fajuk élt, igaz egyedszámbelileg sokan, s a korszak végére  (kb. 65 MÉ) eltűntek az élővilágból. Ezt szokásos aszteroida becsapódáshoz fűzni, csak hát annak hatása maximum pár tiz-százezer négyzetkilométerre terjedt ki, viszont a teljes Földről eltűntek, pedig még az Antarktiszon is éltek egykor. A valódi ok egészen más volt: a szaporodási módjuk! Ugyanis minden dinó faj tojásokkal szaporodott és a tojás mérete fizikailag szabott (a meszes héj át kell eressze a gázokat - oxigén/széndioxid - ez viszont csak egy bizonyos héjvastagságig működik, ami megszabja a maximális tojásméretet, ami egy nagyobb levesestálnyi, vagy vödörnyi lehetett a 100 tonnás és 40 m hosszú óriás fajoknál is). A kisebb tojással rendelkező, kistermetű fajok akár költhettek is, mig a nagyok csak védett, de meleg helyre rakhatták a tojásokat s esetleg őrizték is, vagy magukra hagyták őket (mint a teknősök). Ahogy a Jura vége fele (kb. 150 MÉ) kezdtek megjelenni olyan fürge és tojásokat/fiókákat is szívesen evő húsevő ragadozók (kígyók, gyíkok, madarak, emlősök, de akár kis dínó fajok is) amelyek elpusztithatták a fészekaljakat, ellenük a több tonnás  felnőtt állatoknak semmiféle ivadékvédelmi lehetősége nem volt, csak a szaporaság ideig-óráig. Ahogy ez is lecsökkent a genetikai plaszticitásuk csökkenése következtében, már teljesen kilettek szolgáltatva és ki is haltak.

A kisebb termetűek pedig nem bírtak a sokkal fejlettebb idegrendszerű, fürge ellenségekkel.  

Ami a mamutokat, de a barlangi medvéket, gyapjas orrszarvúakat, az óriás szarvast, barlangi hiénát, barlangi oroszlánt illeti, amelyek az utolsó jégkorszak vége felé szintén kipusztultak, nos valamennyi szerepe ebben volt az embernek, de nem a döntő! Ugyanis az emberi vadászati szokások főleg a Megacerost, orrszarvút és a mamutot érinthették, a többit minek? Esetükben az éghajlat jelentő változása volt a döntő tényező. S nem igen tudtak az északi jégpajzs visszahúzódásával a Jeges óceánig menni sem. A mamutok fő tápláléka az elefántfű volt, amely szintén már csak a hidegebb éghajlaton élt meg s annak északra húzódását követték az állatok. 

Nem árt figyelembe venni a 10-15.000 évvel ezelőtti népsürűséget sem az északi félgömbön, A Pale-és Neo-Arktikum sok tízmilliónyi négyzetkilométer, mig az akkori lakosság ezen területen maximum pár millió ha volt. Bőven lett volna hely a vadászott nagyvadak elbújására, ha csak az ember lett volna a probléma s nem más okok, amelyek lehetetlenné tették a túlélésüket.  Vadászta az ember a vadlovakat, az őstulkot, a szarvasokat, őzeket, vaddisznót, stb, stb. is, sőt, de azok mégsem pusztultak ki, ugyebár? A régészeti állattan, az őslénytan mind erről leletanyaggal rendelkezik. Nem a szobatudós, fotelben elmélkedő elméleti evolucionisták fogják megmondani a tutit, pedig nagyon akarják! 

Előzmény: Bölcs Árnyék (2946)
Törölt nick Creative Commons License 2023.05.17 0 0 2953

Megjegyzés: apám a második feleségét nem egy pillanat alatt ölte meg, hanem húsz év alatt, apránként.

Minden egyes alkalommal, amikor részegen ment haza és kötekedett, szándékosan bosszantotta.

Örömét lelte benne, ha bosszanthatja az embereket. Rengeteg időt és pénz fordított erre.

 

 

Tavaly három szakkönyvet olvastam. Alig emlékszem belőlük valamire.

Néhány lényeges dologra, de a részletek már elmosódnak.

A tanuláshoz idő kell. Viszont mindig vannak időrabló emberek.

Tipikusan akiknek már nem kell küzdeniük napi szinten,

és rákényszerítenek másokat, hogy szórakoztassák őket. Vagy értelmetlen dolgokat csináltassanak velük, aminek az egyetlen célja, hogy ők megőrizzék a hatalmukat.

 

Sorkatona koromban rengeteg szabadidőm volt. Elkezdtem pszichológiát olvasni.

Sajnos a legelső könyvek eléggé régiek voltak, szemléletükben.

Flegmatikus típus. Szinte látom magam előtt, hogy áramlik a testében a flegma.

Manapság mintha átestek volna a ló túloldalára, és az endokrín folyamatokról alig lehet olvasni a pszichológiában.

 

 

Van rengeteg "félig megoldott" probléma jelenleg is a környezetemben.

Egyszerűen az emberek félmegoldásokat tesznek le az asztalra.

Aztán ugyanaz a probléma újra és újra visszajön.

Ezek töltik ki az agykapacitásomat, a sziszifuszi küzdelem, a szélmalomharc.

Valószínűleg emiatt nem tudok odafigyelni eléggé.

(A problémát tetőzi, hogy még az ügyfél is a quick & dirty megoldásokat kedveli. Bosszantó. Amikor tudom, hogy néhány nap múlva úgyis vissza fog köszönni ugyanaz a probléma.)

Előzmény: bölcsuhu (2945)
Törölt nick Creative Commons License 2023.05.17 0 0 2952

Az evolúciónak három színtere van.

Egyrészt a többsejtű élőlények példányaiból álló különböző populációnak van egy evolúciója. Fajok evolúciója.

Másrészt az élőlény egyes sejtjeiből (de különböző szöveti sejtekből) álló populációk evolúciója a többsejtű élőlény véges hosszúságú élete során.

A kettő között pedig ott van a tudati "kulturális" evolúció. Amelyen a populáció minden példányának végig kellene menni, viszont a tapasztalatokat átadhatja a következő generációknak. Jól vagy rosszul.

(Most itt csak megemlítem, hogy időnként még az egyetemeken is butaságokat tanítanak, például azt, hogy centrifugális erő nem létezik. És ezt egyetemi oktatók határozottan állítják, megkérdőjelezhetetlenül. (Azért egy kis kitérőt mégis teszek itt. Egy probléma megoldását pszichológiailag erősen blokkolja, ha nagy tekintélyű emberek tagadják.))

 

Az élőlény egyes sejtjeinek evolúciója zárt végű. A többsejtű élőlény halálával a folyamat lezárul, az ivarsejtek kivételével. Ettől függetlenül a szöveti sejtek is időnként megújulnak. Mésolatok keletkeznek. (Például a bőrsejtek és az emésztőrendszer sejtjei agresszív igénybevételnek vannak kitéve.) Mutációk keletkezhetnek.

Előzmény: Elminster Aumar (2949)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!