Datolyaszilva vagy diospyros kaki vagy sharonfruit, hurma, kákó, esetleg persimon .../?!/. Akárki, akármilyen néven ismeri ezt a hazánkban is egyre terjedő nem akármilyen gyümölcsöt, ideje, hogy saját topikja legyen!
Somogy megye, Böhönye, (kb. a megye közepén van a falum). Van egy cioccolatino olasz fajtám, ami elvileg fagyérzékenységéről híres kipusztuló országszerte (reményeim szerint csak innen északabbra és keletebbre, ahogy beszélgetitek, elvileg -15-17 körül van valahol a hidegtűrése, 1-2fokot lehet elírtam, még csak tavasz óta vagyok a témában).
Szóval majd jelzek minden tavasszal, hogy mi van vele. Szépen nőtt, pedig tavasszal kiültettem, amikor jött neki egy fagy és visszavetette teljesen. Hát ez már nem látszik meg rajta, a növekedési erénye tényleg hihetetlen mértékű. Ja és konténeres volt, drága pénzért vettem egy kaposvári kertészetben az idősebb fát.
De jó lett volna 5-10 éve olvasni ilyeneket. Több százerer forintnyi oltványom fagyott el. Több tucat fajtát gyűjtöttem, de ennek nem sok nyoma van. Na meg nem ment volna pocsékba 10 évnyi munkám.
"Persze ha -20-22 fok van akkor a nemes rész így is lefagy" Viszont ez csak az ázsiai /mediterrán fajtákra igaz. Az ukrán fajhibridek között a többség -24-28 fok közötti téltűrésű.
Csak én hülye lótusz alannyal ültettem az anyaültetvénynek szánt fáim többségét (ukrán fajhibridek), amiket most le kell mentenem a lótusz alanyokról, mert szinte mindnek elfagyott a kérge, alulról törnek elő a sarjak (hol nemes, hol lótusz, de ez részletkérdés).
Ebben nincs is semmi meglepő, a virginiai vagy 2-3 héttel később kezd éledni, és hamarabb is kezd nyugalomba, így nagy előnye van a hidegebb fekvésben, így nálam is.
Viszont én nem láttam hogy lassabban nőne mint a lótusz, sőt nálam 2 év alatt kis fácska lett a magoncból (persze jó vízellátottság kell, mert vízigényesebb).
Persze ha -20-22 fok van akkor a nemes rész így is lefagy, de ma már úgy észlelem a tavaszi fagyok sokkal veszélyesebbek kezdenek lenni.
Alföldre ma már igen ajánlott, fagylefolyásos helyen a Dunántúlon persze a lótusz is kielégítő, nem lesz valszin probléma ott vele.
Szívesen várom a cáfolatokat, megerősítéseket, mivel amiket állítok az homlokegyenest szembemegy az eddigi hazai gyakorlattal.
Bár, ahol csak a fagyasztóban van télen -18 C foknál hidegebb, onnan nem tartom hitelesnek vagyis általánosnak a téltűrésről való beszámolókat. Ezt nem neked szánom, hanem azoknak, akik a zalai, somogyi, budai dombokon kerészkednek. Az említett helyek mindegyikén (!) van/volt datolyaszilva forgalmazó, akik az olasz példát követik/követték (lotus alany+mediterrán fajta).
Nem sértegetésnek szánom a véleményeim, hanem inkább szakmai vitaindítónak, termesztési lehetőségek kibővítésének.
Teljesen egyetértek, nálam 1,5m magasra van oltva virginiaira a Jiro, még nagy hideg nem érte.
Viszont tavasszal kapott kései, áprilisi fagyot, de a rügyek még teljesen nyugvóban voltak, így nem sérült egyik sem. Persze ez a kora tavasztól is függ, túl enyhe időben elindulhat a rügy, bár most is elég enyhe télvége volt, de mégsem mozgolódott, ellenben a lótusszal.
A hátránya a magas törzsnek, hogy a mivel szálat nevel az ember a magasságához képes vékony, így alapból eldől még, ki kellett kötni, sztem 1-2 évig nem lehet kötözés nélkül hagyni.
Sikerült Csehoszágból oltványt vennem, az virginiai alanyon van. Gondolom nem véletlenül van olyan alanyon, amivel 1-2 évvel lesz később eladható.
Ukrán fórumon is azt ajánlják, hogy virgi alanyra oltson az, aki hidegtűrő oltványt akar előállítaani. Sőt a hidegtűrés (szerintük) javítható, ha a virgi alanyra (fára!) minél magasabb törzsre (koronába) oltják a nemes hurmát (=datolyaszilva fajtát). Ez azzal magyarázható, hogy az alanyhatás annál erősebb, minél magasabb törzsre van oltva.
Aki Dél dunántúli dombság kedvező (enyhe) mikroklímájú helyén lakik, ahol a füge sem szokott elfagyni, az nyugodtan ültessen lótusz alannyal mediterrán dszilva fajtát.
Viszont én az alföldi fagyzugos körülményeket ismeremés és ide nem ajánlom.
Nekem van virginiai szilva magom eladó. Ami hidegebb fekvésbe, szerintem a legjobb alany hurma vagyis datolyaszilva oltásához. Tavalyi mag, de jó csírázási arányú. Lesz idei mag is.
Van a fán magvas lótusz szilva gyümölcsöm is, ha valaki azt akarna venni pár hónap múlva. Vagy szívatni szeretné magát. Nem biztos, hogy sokat tudok szedni, mert pl tavaly is 2 nap alatt lezabálták a rigók, mikor leesett 2 centi hó.
Na aki nem követi figyelemmel a szakmai diskurzust, azoknak leírom a saját véleményem/tapasztalatom:
Lótusz szilva -1 évesen oltható méret -tavasszal korában indul a nedvkeringés, érzékenyeb a késő tavaszi fagyokra (kéregelfagyás, leválás) -ősszel később áll le a növekedési periódus, nem biztos, hogy befásodik télig a vesszője (vessző visszafagyás) -kezdetben gyorsab növekedés -D-Európában hagyományos bevált alany faj -eladásra, oltvány előállításra jobb (gyorsabb)
-magamnak nem ültetek lótusz alannyal még -25-29 fokig télálló ukrán hibridet sem, mert azoknak is elfagy a kérge, ha hidegebb fagyosszentek vannak, ültethetem egy méter mélyre is az oltási helyet
Az én részemről felejtős a dolog .Ugyanis az általam nevelt lótuszok egyesek szerint nem érnek semmit.Ezekre a növényekre nem szabad oltani.Mivel nekem címezted nem szeretném a továbbiakban kellemetlenségnek kitenni magamat. Pontosan emiatt nem adok el sem lótusz magot sem csemetét.Elnézést érte.
Magnéziumhiány, keserűsót kell venni a gazdaboltban. A talajba beöntözéssel és levelekre lombtrágyaként kell kijutatni több alkalommal. Ha nem látsz eredményt, akkor lehet vashiány is.
Egyébként hová valósi vagy, milyen a klíma arra a fának?
Mert ha észak-magyarország, hegyvidék, alföld, akkor rendszeresen visszafagyásai lehetnek (ha igaz a -15!). Mert én is félek a chioccolatino fajtám elfagyása miatt (állítólag az is 15-16-17 környéke, gyenge..), idén még tudom takarni valahogy ha zord tél lesz, de utána kérdőjel, hogy aplikálok-e valamit köré. Itt a Balatontól délre egészen jól bírják már a spanyol olasz stb. fajták, lótusz alanyon, de azért ritkán itt is van nagy hideg és akkor nagy lehet a kár.
Sajnos nem túl sokat, de legalább annyit megtudtunk, hogy télire érdemes takarni. Bár ha nagy lesz a fa, ez egyre nehezebb.
Nekem is volt egy nagyon nagy szeműt termő fám, a Jiro. Éppen akkor repedt szét a törzse, mikor már termett volna. Van egy most 3. éve termő Rosseyankám is, ez nagyon jó téltűrő. De úgy tudom a legjobb fajta a NIkita's Gift, főleg ha virgíniára van oltva és nem lótuszra. A legjobb téltűrésű, és mások szerint a legfinomabb fajta is. Remélem jövőre én is véleményt alkothatok róla. :)
Böhönye mindenhol sajnos a hirekbe...., 100-200 mm eső esett hirtelen, házakba ömlött be a viz, az ároktól a járdáig áll a viz , még az úttesten is, keresztbe az utcán balaton van! szörnyű. Nekünk a kertet kevésbé érintette, de lehet 1-2 veteményesnek vége lesz tőle.
Vettem egy -Sayo datolyaszilvát és nem találok róla sehol egy leirást. Ha valakinek van vagy tud róla mondani valamit akkor szivesen meghallgatnám.Kérdezném a fagytűrését vagy a gyümölcsről többet aki tud róla.Volt már datolyaszilvám csak a multkor volt egy viharos szél és - ugye most volt rajta a legtöbb- és kitört egy az egyben. Nagyon sajnáltam mert gyönyörű nagy gyümölcsöket hozott és nagyon édes is volt, de ez történt.
A járda fut a ház körül a déli oldalon kb. 1m szélesen, ez már a melléképület rész kezdete a főépület találkozásánál, van egy kis beeső sarok, félek is kicsit, mert a kora reggeli órákban árnyékos ez a hely. A járdától jó 2-3 méterre van maga a CIOCCOLATINO kháki. Valóban minta szépség lett, a fagyok+átültetés(konténerrel kiszed áttesz) után intenzíven növekedett és engedte, hogy kicsit irányítsam. A 4-5 alsó főág szépen egyenletesen van a törzs körül, van 3 ág is ráadásul az egyes ágak között egy kicsit feljebb tartaléknak. Remélem bírni fogja a klímát és a helyét, ennek nagy takarás fog kelleni ha szükség lenne rá majd idén télen/kövi tavasszal, ha azt túléli, szerintem többet nem takarom és próba szerencse.... reménykedem jövő évre kóstoló termésben :) A JIRO nemigen fejlődik (újabb rügyek sincsenek még), a TIPO 10cm-esre hajtja már a pár hete megjelent idei újabb rügyeit, végre feléled.
Meg persze volt málna, szamóca, ribizli, ezt nemigen támadta semmi.
A veteményesre a csigák mennek ezerrel, salátát nálunk a korai után nehézkes termeszteni étkezésre.
Kaprok is sínylődtek, nem sok lett. Hagyma retek uborka gondtalanul lett.
No meg persze tök! Az van ezerrel a tökfőzelékbe. Erre a részre nagyon büszke vagyok, egy ideig gazolgattam aztán most már hagyom éni a természetet, a tök túlélő képessége jó, fölé nő a nagy leveleivel az egyéb zöldeknek és elnyomja őket, azt hiszem most már békésen meglesznek egymás mellett és nem kell energiát befektetnem, termés is lesz :)
Egy kép a cioccolatino datolyaszilváról és a még mindig kuplerájról (lassan ennek is nekiállhatok :D)
Sajnos füge idei első termését nem sikerült megkóstolnom. Alma körte lesz, végzem a megfigyeléseket, hogy milyen lesz a termés a magára hagyott kertben/udvaron.
Elhisszük szerintem mindketten, hogy a te megfigyeléseid ezek voltak és helytállóak. Ahány terület annyi féle megoldás, tapasztalat.... biztos, hogy a szomszéd rendszeres permete lenyomott szinte mindent, amit lehetett nála és ettől "egészségesek" (inkább hívjuk esztétikusan szépnek, és termő növények) lettek a gyümölcsei, míg nálad ezek ellen a betegségek ellen a növények nem tudtak védekezni. Kitudja miért... fajtából adódóan, vagy mert átvitte a szél a permetet éppen annyira, hogy több kárt tett a jó dolgokban, mint hogy használt is volna valamit. Biztos nem egyszerű ezt kitalálni.
Itt csak okoskodok lelkes kezdőként, bár a kertünkbe mi tényleg nemsokat permeteztünk az elmúlt években, a szomszédok se tolnak sokat szerencsére :D
Most azon agyalok, hogy vajon mi lett volna, ha a szomszéd beszünteti egyik napról a másikra a permetezést. Nálad vagy nála lett volna nagyobb "vész"?
Igen, lejjebb én is ezt írtam. A talajjal sosem volt problémám, régóta mulcsoztam, ill. komposztot használtam. De ez továbbra sem biztosíték nekem az agresszív növénybetegségek ellen. Főként az olyanok ellen, amiket mostanában kaptunk, és a hazai növények soha ezelőtt nem találkoztak velük (akár állati, akár gomba kártevők).
Szóval én a köztes út híve vagyok: amennyire lehet, kevés vegyszerrel, de ha kell, akkor beavatkozok.
Hiába próbálsz kevesebb vegyszert szórni, ha a talajélet halott. Akkor egészségesnek látszhatnak a növények de mégsem. Minden a talajból indul, és annak a helyrehozása több év lehet. Én abban hiszek és azt látom hogy ha jó, "élő" talajt hozol létre, akkor az már majdnem meg is oldotta az összes problémát
Én is a megfigyelésem alapján mondom. Még Pesten laktunk, amikor megpróbáltam kevesebb vegyszert szórni. Mellettem ápolt, kezelt kertek voltak, rendszeresen permetezve. Nem volt legyengült növény, sem nálam, sem a szomszédságban. A szőlőt mégis megtámadta minden gomba (lisztharmat, peronoszpóra...), az amerikai lepkekabóca meg mindent ellepett, amit ért. A szomszéd használta a rovarirtót, nála nem is volt annyi...
A megfigyelésem az, hogy a "kártevők" a gyenge növényeket támadják. Ha megfelelő a talajélet, akkor a növények nagy része erős, egészséges, és a kártevők nem hozzád jönnek, hanem a szomszédba, a legyengült, vegyszerezett, immunrendszer nélküli növényeket fogják csócsálni. Dehát mindenki úgy kertészkedik ahogy akar meg ahogy tud. Én csak azt írom le amit látok...
Kétlem. Ha az én mondjuk 1000 nm-es telkem vegyszermentes, a körülöttem lévőké meg nem az, akkor biztosan kialakul nálam egy védett szféra... És nem lesz szerátsodródás, ami még az én vegyszermentes kertemet is beszennyezi, és nem irtják ki a hasznos rovarokat a szomszédaim, mert azok tudják, nálam menedék van, tehát ki tud alakulni egy egészséges ökoszisztéma. Hát persze... Majd ha látok erre konkrét bizonyítékot, akkor elhiszem.
Nagyobb helyen elhiszem, de kis helyen, sokféle szomszédsággal, ahol sokféle növény és növényvédelem van, ott nem tudom elképzelni. A talajélet még csak megteremthető, de a növényi károsítók jönni fognak.
nagyon lesarkitva irtam, de csak megkell nezni: egyik oldalt a teljes udvar kavicsozott, lekovezett, talajt nem is latni lassan, noveny ahol latni a foldet obis forgaccsal takarva ...masik oldalt kopar szik sarja, megkapalva minden agyonesztetikazva, takaratlan fold, szep sorok kicentizve. harmadik lenne a legjobb szerintem, annyira avatkozzunk csak be, amennyire muszaj.legyen csalan a fa toveben, ne nyirjuk a fuvet hetente, ne huzkodjuk ki a gazt a jarda szelen...agakat zoldeket konyhai hulladekot hasznositsuk ujra a kertben...
erre celozgattam akkor, amikor azt irtam, hogy rendelkezik a magara hagyott kepessegekkel", de sok ellenervet lehetne hozni, ha elmelyulunk es azt mondjuk, hogy ez egy igen pici terulet..... en is azt latom, hogy nem szabad azt gondolni, hogy ez ennyire globalis/monumentalis lenne teruletet nezve. a rovaroknak,talajelolenyeknek stb. par meter is egy kulon "haz", amennyi ott elfer, de az maskepp el, mint a szomszed 1cm-esre nyirt, kopar foldjen, ahol semmi tapanyag potlas nincs, csak az elrohado fu.