Datolyaszilva vagy diospyros kaki vagy sharonfruit, hurma, kákó, esetleg persimon .../?!/. Akárki, akármilyen néven ismeri ezt a hazánkban is egyre terjedő nem akármilyen gyümölcsöt, ideje, hogy saját topikja legyen!
nagyon lesarkitva irtam, de csak megkell nezni: egyik oldalt a teljes udvar kavicsozott, lekovezett, talajt nem is latni lassan, noveny ahol latni a foldet obis forgaccsal takarva ...masik oldalt kopar szik sarja, megkapalva minden agyonesztetikazva, takaratlan fold, szep sorok kicentizve. harmadik lenne a legjobb szerintem, annyira avatkozzunk csak be, amennyire muszaj.legyen csalan a fa toveben, ne nyirjuk a fuvet hetente, ne huzkodjuk ki a gazt a jarda szelen...agakat zoldeket konyhai hulladekot hasznositsuk ujra a kertben...
erre celozgattam akkor, amikor azt irtam, hogy rendelkezik a magara hagyott kepessegekkel", de sok ellenervet lehetne hozni, ha elmelyulunk es azt mondjuk, hogy ez egy igen pici terulet..... en is azt latom, hogy nem szabad azt gondolni, hogy ez ennyire globalis/monumentalis lenne teruletet nezve. a rovaroknak,talajelolenyeknek stb. par meter is egy kulon "haz", amennyi ott elfer, de az maskepp el, mint a szomszed 1cm-esre nyirt, kopar foldjen, ahol semmi tapanyag potlas nincs, csak az elrohado fu.
"Úgy értem, hogy az egész rendszer egy nagy egész. Ez esetben a lakókörnyezete. Ha csak ő az egyedüli, (vagy mondjuk csak egy része a környéknek, mondjuk 10 szomszéd), aki nem használ vegyszeres védelmet, minden kártevő az ő növényeit fogja megtalálni, mivel ott túlélnek... "
Na ez az ami tapasztalatilag abszolút nem igaz, sőt az ellenkezője
cserelgetik a regi paradicsom paprika bab tök stb .magokat. nagyon jo fajtak! :) kiserletezik, ami nem valik be kicsereli, atoltja stb. hat ja, a dzsumbuj es a kert kozott az osszhangot meglehet talalni de nem lehet teljesen magara hagyni. en a dzsumbujt szuntetem epp be tavasz ota :) kemeny melo..
persze szinte teljesen egyetertek azzal amit mondasz :)
Úgy értem, hogy az egész rendszer egy nagy egész. Ez esetben a lakókörnyezete. Ha csak ő az egyedüli, (vagy mondjuk csak egy része a környéknek, mondjuk 10 szomszéd), aki nem használ vegyszeres védelmet, minden kártevő az ő növényeit fogja megtalálni, mivel ott túlélnek...
A természet nem alkalmazkodott még a vegyszeres "rásegítésre", mivel annyi ideje nem használunk ilyesmit. Egyszerűen a vegyszer pusztítja a kártevőt (meg a hasznos élőlényeket sajnos), emiatt a növényre kevesebb nyomás jut, jobban fejlődik.
A mesterséges környezet (a kert az) nem tud "magára hagyott" módon élni. Ha megnézed, amit így magára hagynak, ott visszaáll a "dzsumbuj". Ami amúgy csak nekünk nem hasznos, nyilván a legéletrevalóbb növények foglalják el. De a mi nemesített zöldségeink, gyümölcseink nem alkalmasak ilyen életre. Törekedni lehet a minél tisztább termelésre, ill. kompromisszumot kell kötni, hogy a termés bizonyos hányadát elviszik a betegségek, és akkor lehet így kertészkedni. Illetve lehetne a szelekcióval abba az irányba haladni, hogy a növények ellenállóbak, és egyben értékes gyümölcsöt termőek legyenek. Vannak erre próbálkozások (lásd rezisztens fák), de a nagy áttörést még senki nem érte el.
Bárcsak ilyen szemlélettel élnének az emberek! - Hát ezzel egyetértek.
Az hogy az ő kertje lesz a legsérülékenyebb, ezt hogy érted? Csak azért kérdezem, mert aki 2 naponta vegyszerez, az leöl mindent (jót, rosszat), és a természet így nem fog tudni se védekezni, se kárt tenni, tehát a vegyszerekre támaszkodik szinte...Az ő kertje meg tegyük fel rendelkezne a "magára hagyott" képességekkel. Persze el lehetne mélyülni a témában és sok ellenérvet hozni (nem több hektár a terület ezért ott kevés a védekező élőlény stb.., hozzá is mehet permet a környékről, szél stb.), csak kíváncsi vagyok, miként értetted ezt a megfogalmazást és mik a tapasztalataid. Tehát kultúrált kommunikációba vágnék, mert az én kertemet sem akarom nagyon tolni vegyszerekkel és még egy rezes permetet sem csináltam életemben, semmit...tájékozódnom kell szép lassan.
(egyébként a szomszéd telkét két oldalt ő rendezi xDDDDDDDD ritkán lenyírja a füvet, ültetett nekik gyümölcsfákat stb., betanította őket, hogy égetés helyett, hordják az ágakat, zöldet mindent át, zsákszám viszik, szerintem lassan a fél utca :DDDD).
És igen, kb. 20-30-40cm-es ágkupac, szelektálva vastagság szerint vékonyabb/vastagabb kategória, tetejére jó adag zöld anyag rendszeresen (vagy egyszer hatalmas adag), ez megy a fák alá gyakorlatilag. A zöldség stb. ágyásába pedig a kaszált/durvább fűnyírozott fű kerül (nem szaftosra nyírt civilizált, picire darált fű, ami betud rohadni!), és rendszresen rétegeli újra és újra, évek óta ezt csinálja, a talaj gazdag-puha, és nem kapálja, nem gazol, ahol takar persze. Kivéve ahol agyagos (mert van a kertjének ilyen része), max! egy kicsit a felső pár cm-t vetéskor megkapálógépezi, de nem mélyre! Éppen csak áttolja az előző kijött zöldségek földjén, hogy a talajlakókat ne forgassa ki, ezzel nem megbolygatva azt az egyszerű de bonyolult rendszert, ami ott magától létrejött. Még "talajlazító ásót" is készített magának, egyszer kipróbáltam, rá kellett állnom, több hosszú vasszurony sorba hegesztve. Beleszúr földbe, megmozgat, és ennyi! Nincs átforgatás! Az agyagos részen alkalmaztuk.
Kb. kéthetente járok segédkezni, tanulni, enni :D. Igen rendes ember.
Ha elég vastag a zöld takaró, akkor lehet, beindul. Én nem szoktam így kísérletezni, komposztdombba gyűjtöm, ha elkészül, akkor szórom ki.
Az jó, ha kevés vegyszert használ, és sikeres is lehet, ha a szomszédai is ápolják a kertjüket. Sajnos, ha a környéken van elvadult kert, onnan mindig újra jönnek a károsítók, hiába próbál valaki öko módon kertészkedni, az ő kertje lesz a legsérülékenyebb, ha mások vegyszereznek.
az agas mulcs tetejere szokott tenni zold tragyat, keletkezik igy elegendo ho hozza? hat egyebkent ritkan permetez, csak ha nagyon szukseges, akkor is pl baracokra rezes permetet. vagy szilvadarazs ellen 1x. kezzel osszeszed dolgokat stb., igazi termeszet barat, peldakepem.
Az ágaprítás- frissen kiszórás rejt ám veszélyeket. Amennyiben fertőzöttek voltak a gallyak, úgy ezt a fertőzést szépen elosztva visszateszed a növényeid alá... Érdemes inkább komposztálni, ha sikerül úgy összerakni, hogy rendesen bemelegszik, akkor a károsítók elpusztulnak, és a komposzt akár féléretten is, mehet takarónak.
Az égetésnek nagy tételben nincs helye a kertben, viszont ha beteg növényeid vannak, akkor muszáj, csak így tudod megállítani a terjedést. Szóval azért nem ördögtől való, ha a beteg növényi részeket továbbra is égetjük.
Győző barátom azt mondta, addig nem jön át megnézni a kertemet, amíg a krumpli sorok között és a veteményesen nem lát takarást (zöld trágyát, amiből majd évente a talaj képződhet, gazdagodhat) :)
Egyébként a talaj sehol sem maradhatna csupaszon, annál rosszabb nincs (fokozott kiszáradás, talajélet csökkenése, gyökerek hiányában nem lazul a talaj stb.)! Idén nem jutott időm minden hova rakni takarást, ami lehet fű, levél mondjuk a veteményes sorok közé, palánták közé, de fák alá az 1-2 éves gallyak. Van jópár halom ágam, többet nem égetek az szent, szerzek egy ágaprítót, ha lesz elég pénzem és bedarálok mindent, gyümölcsfák tövébe kiszórom, csinálok komposzt dombot. És persze élő takarás is lehet, akár maga a természet produkálta növények, vagy ha vetünk valamit célirányosan.
Lehetséges :) Bár én kétkedő vagyok :D. Öntözöm rendszeresen egyébként, a paradicsomok elég későiek, virágzásnál tartanak. Hétvégén szórtam egy kis marhatrágyát a felszínre, hogy mosódjon be. Persze az ültetőgödörbe is került vagy 15-20liter kb. 3 hónappal ezelőtt (mélyebbre, közelebb, és a gyökerek köré, közé óvatosabban).
A Jironál lehet pont a paradicsomok miatt állt le a növekedés. Igen sok tápanyagot és vizet tudnak elszívni a környező talajból. Szóval árnyékolásban pozitív a hatás, de lehet egyébként meg negatív.
A JIRO azóta sem fejlődött sokat, gyakorlatilag tolt magán 5-10-15 cm-ket a kiültetés után, erősre zöldelt és azóta csak van.
A tövéhez ültetett 4 paradicsom szépen védi a talajt a tűző napsütéstől, az alsó ágakig érnek :)
A CIOCCOLATINO az tornázott még magán egy adagot, a vezér már az egekbe van és elkezdett fásulni az "idei törzs". Látható, ahogyan kis barna pettyesedés indult meg, egyre erősebb a régi törzshöz közeledve. Vastagságra is elég jól neveli magát, tényleg gyorsan növő fajta.
A TIPO a nagy nyirbálásom után most tolja ezerrel az 1-2-3 hete megjelent rügyeket, ebből úgy látom hogy lesznek nagyobb ágak is év végére, ha ilyen mértékben nevelgeti őket és tartja a tempót, most biztos nem szabad beavatkoznom, had éljen!
Ebesen április 1.-én 2.-án komoly fagyok voltak. Nem látványosan, de április elején már erősen duzzadnak a káki vagy datolyaszilva rügyei, ilyenkor néhány minusz fok is kárt okozhat. Ebben az időszakban nálam 2-3 C fokkal melegebb volt, ami annyit jelent, hogy -4 C fok volt a legalacsonyabb hőmérséklet. Házfal védelmében vannak a fáim, fajta függő, de a fagy erősen megviselte a duzzadó rügyeket, ezért kevesebb a termés. A Vaniglia fajta csak 2 gyümölcsöt nevel.
Elmúlt években sem öntöztem tavasszal, csak már terméskötés után, ha nem volt csapadék. Kora tavasszal volt csak fagy, a barackok meg is szenvedték, a khaki akkor még nem volt rügyfakadásban sem, szerintem az nem lehet gond. Helyileg Hajdú-Biharban Ebesen vagyok, a fa egy vegyes gyümölcsöskertben van, védett közegben. Viszont az elmúlt hónapban amikor virágozni kellett volna, akkor rengeteg volt a csapadék.
Sok helyen az országban korán tavasszal elfagytak a rügyek, ezért nincsen termés vagy csak nagyon kevés. Ha megfáznak vagy elfagynak az 1 éves vesszőkön fejlődő rügyek, akkor rejtett rügyekből újra indul a fa, de termés ezeken a hajtásokon már nem lesz. Könnyen lehet, hogy a datolyaszilváddal is ez történt. Ebben az évben pihen a fa, de jövőre szép termés várható, ha nem jön közbe valami.
Helo, ennél kicsit bővebb információ kellene (öntözés kora tavasszal volt-e a szárazságkor, helyszín, kapott-e fagyot késő tavasszal ...). De sajnos jó esély van rá, ahogy írtad, ezek játszanak közre.... ha szünetel az nem véletlen.
Van egy datolyaszilva fám, fajtája ismeretlen, mert a kertben volt már amikor a házat vettem. Az elmúlt pár évben már elég szépen (kb. 80db) termett, de idén még egy darab virágot sem láttam rajta.
Lehetséges hogy pihenő évet tart, vagy emiatt a monszunos időjárás miatt nem is fog vagy csak időben el van csúszva?
Kicsit tanulmányoznom kellene az örökös hagyma, retek, saláta felmagzásának is a gyakorlatát, állapotát. Vajon már "életképes, szendhető" magok vannak? Jövőre nem akarok mindent venni már :)
A TIPO datoylaszilvafámon megjelentek újabb rügyek, nem voltam otthon 2 hétig, és ezzel lepett meg. A JIRO túl sok fejlődést nem produkált, max pár cm és sötét zöldre váltás, a CHIOCCOLATINO meg talán tornázott még magán 5-10cm-ert és az is megállt.
Sejtem, hogy a TIPO azért indulhatott meg jobban, mert az a nagy visszametszés amit késő tavasz/kora nyáron kapott, eléggé visszafogta és úgy érezte, előbb produkálja a megújulást. De ezt ti biztos jobban elmondjátok.
Vettem néhány virginiana magot, el is vetettem tegnap, úgy hogy talán egy ilyen vonal is elindul, ha 2022-ben kell oltani, akkor van időm :D.
Hát füge tényleg nem lett, viszont már látom az apró másodtermés fejlődéseket, no meg rendesen bezsúfolódtak a levelek, szétbokrosodta magát.
Ami már tényleg nem éppen ide kapcsolódó téma, de nagyon szép volt látni, hogy a tök 1-2 métereket futott. 1-2 termést látni, remélem nem ugranak rá a virágokra megint a csigák, mint ahogy anyám állítja, hogy már a hagymát, tökvirágot, mindent is ettek az elmúlt években.... A linda és a stella cseresznye biztos nem eredt be a piros vilmossal együtt, és a mandula full elfagyott vagy csak nem eredt be, nem tudom, de ez a 4 fa biztos kilőve. Ahogy nézem, nálunk a körte és az almafák érzik nagyon jól magukat. Bár ami kicsi fa volt tavaszi ültetéskor, ágak nélkül, az nehezen indult, sínylődik.
Még a nyaralásom előtt leszedtem a legfrissebb hajtásokról (kis levelek aljából) a levéltetűpetéket kézzel, féltem hogy 2 hét múlva valami hangya+tetű invázió lesz, de szerencsére nem volt vészes a helyzet! Az egyik öreg vajkörtefánkon viszont van egy nagy tetűtenyészet tavasz óta....
hanem csak úgy általában. azaz hogy a marketingbiznisz egyik alappillére a
figyelem, a vevők figyelméért manapság ádáz harc folyik, ők meg egyre inkább rezisztenssé válnak a zajjal szemben... egyik megoldás a még nagyobb újdonságok keresése, de mivel az újdonságok "keletkezése" "nem tartanak lépést" az ingerküszöb emelkedésével, így mesterségesen kell felpumpálni a dolgokat. sok a nagyotmondás, szép ígéret.
goji bogyó az örök fiatalság növénye... datolyaszilva és paw-paw mint rákellenes csodagyümölcs (régen a "mezei" cékla volt az), de a fekete berkenye is. a f. berkenye már kicsit kimegy a divatból, ramaty íze miatt, lásd (írtam) talán a homoktövis is így jár(t).
mindig jön újabb és újabb csodagyümölcs, amiben de jó hinni!
nem akarok a vallástörténetbe belemenni, de az emberek a szekularizáció miatt is
állandóan keresik, amiben hinni lehet! (pénz-jólét, jóslás, szekták, önmegváltás azaz higgy magadban, egészséges életmód melynek része a csodagyümölcs divat.)
igen, a mézbogyó is az :) de nem annyira ismert, mert szupemarketben NEM kapható.
még.
a szupermarketek ennyiben taposták-tapossák az utat a datyolyaszilvának is,
mert sok ember előtt ismertté teszik. lásd Ádám. (bcrich)
az ukránok és lengyelek már be vannak sózva a mézbogyó üzlettől (lásd varsói mézbogyó konferencián tapasztaltak), ültetvények létesülnek,
hogy aztán majd egy részük eltűnjön a süllyesztőben, mint sok más esetben is.
a haskap (másik, külföldön gyakoribb neve) bizniszbe belelátok, mert kedves barátomé
talán Magyarországon a legnagyobb új ültetvény, és nem párszáz bokorral... :)
még a szakdolgozatát (agrár másoddiploma a közgazdász után :) is ebből írta, igazán felkészült és tudós a témában (is), sokat beszélgetünk mindenféle növényről, erről is.
neki kb. 100 fajtája van, persze több db csak néhány fajtából.
az 'ültetvényes' srácot is ismeri személyesen, aki most mást csinál, amíg nem fordul "nagyon" termőre az ültetvénye, addig nem lehet belőle megélni, meg csak párszáz növénye van, kellene még ültetni a biztos jövedelemhez.
annyi, h a kertészetekben tolt fajták elavultak, csalódást okoznak a vevőknek. meg van azért sok más gond is amit meg kell(ene) oldani. a lengyelek már ebben is jól lehagynak bennünket, igaz, ott jobb az éghajlat, nálunk túl meleg, lásd pl. málna és szeder probléma, ami rásül a bokorra.
úgyogy tény, Magyarország legtöbb vidékére nem való, a felmelegedés miatt is.
és ami még nem teszi vonzóvá az újgyümölcs kalandorok számára, h lassan fordul igazán termőre. ezért (sem) tudott mutatni "egy kiló bogyót sem" (de amúgy volt neki több kiló, csak nem fotózta egyben le.)
van még egy másik kis ültetvény a Gerecsében, az is most kezd termőre fordulni, modernebb fajtákkal.
és a nemesítés nem áll le. aki most ültet, elavult lesz 10 év múlva, mint most az amphora meg nimfa stb. fajták.. amik pedig nem is a legrosszabbak, lásd pl. még korábbi kiadás blue belle.
A mézbogyó is ilyen divatnövény. Még volt is régebben egy honlap, ahol valaki mézbogyó szakértőnek titulálta magát. Meg hogy ültetvénye van. De egy kiló mézbogyóról se tudott képet mutatni. Szerintem azóta rájött, nem erre a klímára való és átállt másra... Nekem van vagy 5 fajta, de csak az egyiknek megfelelő a mérete... (valamelyik "velikij")
politika: nincs ebben semmi. még így is túl kevés ahhoz, h szupermarketbe kerüljenek.
én -részemről- nem is vágyok oda. még ha egyszer rám is szakad a termés.
szerencsére -talán- az emberek tudatosabbak lesznek (vedd a helyit és vedd, amiről tudod, honnan jön, mert akár te szeded), és a kistermelők is teret kapnak
(termelői piacok, szedd magad). persze volument csak a szuperekben lehet tolni.
na ez, amit én nem akarok.
másrészt ne feledjük el, h a káki most divat, és minden csoda (sajnos?) 3 napig vagy 3x3 évig tart... plusz, az olasz, spanyol, (izraeli, török, amerikai, dél-afrikai...) ültetvények most kezdenek durván termőre fordulni, nemhiába pár éve robbant be a káki gyümölcs, most már mindenhol kapni, kis-nagy-óriásüzletben is. aki most -lázasan telepítve- mindörökké 700 ft-os kilóárral számol, az durván csalódni fog... és megy a levesbe. vagy inkább a cefrébe, de annak meg nem lesz ára. sajnos, még a kákipálinka se jó, csak mint állományjavító.
mindig voltak és lesznek divatok (kivi a rendszerváltáskor, de ez akkor nem jött be a szinte csak porzós kivik miatt), majd pl. homoktövis csodabogyó, utána -közben- levendula, ezek majd (már) egymást fojtják meg, mert ennyire nincs szükség. az elszántabb, stb. megmarad.
ha újdonságot akarunk telepíteni, kettővel de inkább néggyel a piac, divatízlés előtt kell járjunk.
(ezt teszem én, és nem a kákira gondolok :)))
és nem egyedüli garancia a sikerre az újdonság. szóval nehéz kenyér ez. az új dolgok pl. nem támogatottak, kevés a tapasztalat, így sok a hiba és csalódás.
de élni kell, menni előre, és nem csak a cél, hanem sokkal inkább az ÚT gyönyörködtet!