Keresés

Az eltonokat tartalmazó anyag ezért nem található a Földön!

Elrepülne, mert az eltonból álló test és a Föld között taszító a gravitáció!

„nyilvánvalóan vonzó és taszító gravitációs kölcsönhatás is létezik.” 

Amennyiben össze tudnánk gyűjteni 1 tonna Elton bázisú anyagot, az a Földön valóban azt a súlyt képviselné? Nem lebegne a Föld felett, mint egy UFO?

Ha q_i-nek és g_i-nek jelöljük az elemi elektromos és az elemi gravitációs töltéseket akkor így néz ki két elemi töltésközött a sztatikus erö

F = F^(em)  + F^(g) = + q_i q_j r /4π r³  - g_i g_j r /4π r³.

Mivel ezek az elmi részecskék elemi töltései

elektron:{ -e, -g∙m_e},  pozitron:{ +e, +g∙m_e}, proton:{ +e, +g∙m_P},  elton:{ -e, -g∙m_P};

nyilvánvalóan vonzó és taszító gravitációs kölcsönhatás is létezik.

Egy testnek, ami mind a négy elemirészecskékböl áll, a súlyos tömege

m^g(test) = |(N_P - N_E) m_P + (N_p – N_e) m_e|.

Ennek a nyugalmi tehetetlen tömege meg

mⁱ(test) = (N_P + N_E) m_P + (N_p + N_e) m_e – E(kötés)/c² ≥ 0.

Nyilvánvalóan kölönbözik a súlyos tömeg a tehetetlen tömegtöl, úgy, hogy a testek nehézségi gyorsulása NEM EGYETEMES.

Már a képletek is igazolják, hogy az elemi részecskéknek, amik nem állnak semmilyen más részecskékböl, a súlyos és a tehetetlen tömege azonos és CSAK ezeknek a részecskéknek azonos ez a kétféle tömeg.

Az elemi részecséknek két különbözö nagyságú tömege van, az elektron és pozitroné m_e, a proton és eltoné meg m_P.

Mit mond a fizika a tömegröl:

"Szigorúan véve három különböző dolgot neveznek tömegnek:

• A tehetetlen tömeg a test tehetetlenségének mértéke: a rá ható erő mozgásállapot változtató hatásával szembeni ellenállás. A kis tehetetlen tömegű test sokkal gyorsabban változtatja mozgásállapotát, mint a nagy tehetetlen tömegű.
• A passzív gravitáló tömeg a test és a gravitációs tér kölcsönhatásának mértéke. Azonos gravitációs térben a kisebb passzív gravitáló tömegű testre kisebb erő hat, mint a nagyobbra. (Ezt az erőt nevezik a test súlyának. Gyakran a hétköznapi értelemben a „súlyt” és a „tömeget” szinonimaként használják, mert a gravitációs tér nagyjából állandó nagyságú az egész Föld felszínén. A fizikában a kettőt megkülönböztetjük: egy testnek nagyobb lesz a súlya, ha erősebb gravitációs térbe helyezzük, de a passzív gravitáló tömege változatlan.)
• Az aktív gravitáló tömeg a test által létrehozott gravitációs tér erősségének a mértéke. Például a Hold gyengébb gravitációs teret hoz létre, mint a Föld, mert a Holdnak kisebb az aktív gravitáló tömege."

Ha észre vesszük, hogy a passziv és aktiv gravitáló tömeg csak azért szerepel, mert gravitációnál kölcsönhatásról van szó, akkor kétfajta tömeget különböztethetünk meg, a gravitáló tömeget (vagy súlyos tömeget) és a tehetetlen tömeget. A fizika nem tudott eddig választ adni, hogyan kell ezt a kétfajta tömeget kiszámítani. A súlyos tömegnél még azt sem tudta a fizika bistosan állitani, hogyan függ a tömeg össze a gravitációval? És azt sem, hogyan függ össze a súlyos tömeg a tehetetlen tömeggel.

Az mindenesetre kérdéses, hogy a gravitáció egyetemes tömegvonzás és az is kérdéses, hogy a súlyos tömeg azonos nagyságú mint a tehetetlen tömeg. Hogy ez a két tömeg fogalmilag különbözik, ahhoz, gondolom én, semmi kétség nem fér hozzá. Ha a gravitáció csak tömegvonzás lenne, miért nem gyülne össze a világmindenség anyaga egy helyre?

Én az atomisztikus fizikámon belül www.atomsz.com megfeleltem arra a problémára, hogy hogyan kell a testek súlyos és a tehetetlen tömegét kifejezni az elemi réssecskék számával és az elemi tömegekkel, m_P és m_e. Ezek a tömegek különböznek és a különbségük a testek szabadesésével kísérlettel igozoltak is (ami cáfolta Galilei feltevését a testek egytemes szabadeséséröl). Sajnos a fizika elmulasztotta ellenörizni a testek eltérö szabadesését úgy 10^-5-ös pontossággal.

A négyféle elemi részecske fizikailag létezik, tehát a fizika atomisztikus elméletre alapszik.

Az Ösrobbanás ezelött 13,7 milliárd évvel volt, de a proton kísérleti élettartama legább 10⁺³³ év, már ez is ellentmondásos a fizikában!

-> Ösrobbanás nem volt soha, mert a négyféle elemi részecskék, e, p, P és E, MINDIG VOLTAK! Ezekböl áll a világmindenségünk és ezekböl c-vel terjedö kölcsönhatást okozó mezök indulnak ki. A téridö nincs meggörbítve, a gravitációt is elemi töltések okozzák, mint az elektromágnesességet. www.atomsz.com

Én meg már 1967-ben kimutattam, hogy a kvark modell összes prognózisa nem felel meg a megfigyeléseknek, elkezdve a részecskék tömege elöjelzésétöl.

A mainapig nem tudott a fizika kimutatni egyetlen egy "1/3" töltésü kvarkot sem, ezért biztos vagyok abban, hogy kvarkok egy ostoba, érvénytelen modellböl származnak. Kvarkok tehát nem léteznek, még annyira sem, mint a testek egységes nehézségi gyorsulása.

Az elektron (e) és a pozitron (p) létezö stabil elemi részecske, - e és + e elemi töltéssel és m_e elemi tömeggel. (Az hogy ezeknek a részecskéknek elemi gravitáviós töltése is létezik, g_e = - g m_e, g_p = + g m_e, az tölem számazik): Ez a két részecske a találkozásuknál nem semmisülnek meg, hanem egy elektron-neutrinót, (e,p), képeznek, ami elektromosan semlegesnek, tömegnélkülinek tünik és 0.703x10^-13 cm nagy.

A proton (P) is stabil, mert a protont szétbomlani nem látta még soha senki. A proton elektromos töltése +e, a tömege, m_P, meg ca 2000-szer nagyobb mint az elektron tömege. A proton párját az eltont (E), 1956-ban (tehát a kvark modell elmélet kifejlesztése elött), találták meg, - e elektromos töltéssel és m_P tömeggel. Ezt sem látta még senki sem szétbomlani. Én ezt a két részecskét is elemi részecskéknek nézem és elláttam öket elemi gravitációs töltésekkel is, g_E = - g m_P, g_P = + g m_P, Ez a két részecske sem semmisül meg a találkozásuknál, hanem egy proton-neutrinót, (P,E), képez, ami elektromosan semlegesnek, tömegnélkülinek tünik és 0.384x10^-17 cm nagy. Az (P,E) tehát jóval kisebb mint pl. az atommagok! Az elemi gravitációs töltéseknél megjegyzem, hogy az egyetemes gravitációs állandó G = g²/4 pi.

Továbbá, a fizikusok nem értették meg, miböl áll az instabil neutron N, ami így bomlik

N -> P + e + elektron-neutrinó.

Hát persze hogy ez az instabil neutron szerkezete

N = (P,e,p,e).

Én a stabil neutront N0 = (P,e) is kiszámitottam, ami elektromosan semleges és

m^g(N0) = m_P - m_e

(súlyos) tömeggel rendelkezik, de 0.703x10^-13 cm nagy. Az N0 tehetetlen tömege meg

mⁱ(N0) = m_P + m_e - E(N0,kötés)/c²

és

E(N0,kötés) ) 2.04 MeV.

Már ezekböl az következik, hogy az atomjaink protonokból, elektronokból és pozitronokból állanak és különbözik a súlyos és a tehetetlen tömegük. A súlyos tömeg

m^g(A izotóp) = A (m_P - m_e),

ahol A a tömegszám, különbözik a tehetetlen, mⁱ(A izotóp), tömegtöl.

A tehetetlen tömegeket meg tömegspektrumos mérésekböl ismerjük úgy hogy ki tudjuk a relatív tömeghiányt számítani, ami aztán a testek eltérö nehézségi gyorsulásában fel is lép. www.atomsz.com

Vagyis Galileitöl /Newtontól elkezdve ki kell javítani az egész fizikát, mert a gravitációt is elemi töltések okozzák (és nem a téridö görbülése).

http://www.magtudin.org/Gravitacio%201.htm

magyarul http://www.magtudin.org/Gravitacio%202.htm  http://www.magtudin.org/Gravitacio%201.htm

https://bookline.hu/product/home.action?_v=Gyula_Szasz_Physics_of_Elementary_Proce&type=20&id=1043075

És ezek az oszthatatlan részecskék az elektron, pozitron, proton és az elton https://atomsz.com/prognoses-of-composite-particles/

ami a könyvemben Szász Gyula I., Physics od Elementary Processes, Basic Approach in Phyiscs and Astronomy, 2005, Bp, ISBN: 953 219 791 7 megtalálható.

Boldogok a szellemi szegények .....

A fizika atomisztikus fizika: Az anyag atomokból, az atomok oszthatatlan részecskékböl állnak.

"A kvarkok az anyag legalapvetőbb építőkövei mai ismereteink szerint."

Az lehet, a modern fizika ismeretei szerint. De hát a modern fizika szedett-vetett ostobaság.

Aha, innen plagizáltad a "kvarkok kimutatását" http://modernfizika.lapunk.hu/?modul=blog&a=107712

Kezdetben (1967-ig) csak három kvark volt, meg három anti-kvark. Aztán megszaporodtak a kvarkok, mert különben a megfigyeléseket nem lehetett megmagyarázni (vagyis a kvark modell prognózisai abszolút nem feleltek meg a megfigyeléseknek).

Még most sem tudják a fizikusok a kvark modellböl a részecskék tömegeit megmagyarázni, ezért kellett visszanyúlni Higgs-hez,

Az univerzum analítikus kezelése:

Ez a hatásintegrál a véges Minkowski térben {x=(ct,x,y,z)} ε Ω:

I =  ∫^Ω (dx)⁴ {Σ_i=e,p,P,E m_i∙c∙∂_νj_i^(n)ν(x) – (F^(em)_μν(x)∙F^(em)μν(x) + F^(g)_μν(x)∙F^(g)μν(x))/4

      - Σ_i=e,p,P,E q_i∙j_i⁽ⁿ⁾_ν(x)∙A^(em)ν(x) + Σ_i=e,p,P,E g_i∙j_i⁽ⁿ⁾_ν(x)∙A^(g)ν(x)}.

Ebböl lehet a mezök és a részecskék mozgásegyenleteit levezetni http://atomsz.com/statics-and-dynamics-eng/ 

∂^μ ∂_μ A^(em)ν(x) = + j^(em)ν(x) = + Σ_i=e,p,P,E q_i∙j_i^(n)ν(x), 

∂^μ ∂_μ A^(g)ν(x) = - j^(g)ν(x) = - Σ_i=e,p,P,E g_i∙j_i^(n)ν(x),

(m_i∙c² - Σ_k λ_k∙∂_νγ^ν)ψ_i(x)+ q_i∙A^(em)_ν(x)γ^νψ_i(x)- g_i∙A^(g)_ν(x)γ^νψ_i(x) = 0, i=e,p,P,E. 

Hasonlítsd össze a Szász univerzumról alkotott képét az elfogadott Newton-Einstein-i univerzummal, ami a fizikusok szerint 96%-ban sötét anyagból-energiából áll, fekete lyukakkal spékelve és 13.7 milliárd éve keletkezett egy ösrobbanás által. De a kvantumfizika nincs a gravitációval egyesítve.

Szász világképe az atomisztikus fizikából, a Newton-Einstein-i az energétikus fizikából lett levezetve.

„Az Új Fizikában a tehetetlenség új definiciója mellett a tér-idö helytálló definiciója és az elemi töltések szerepe új alakelvekhez vezetett.“

Hát ami igaz, az igaz, a fizika választhatná az elemi töltéseket azonos dimenziókban is:

F = F^(em)  + F^(g) = + q_i q_j r /4π r³  - g_i g_j r /4π r³

F^(em) = + q_i q_j r/4π r³ + v/c x B.

Newton mozgásegyenletébe

mⁱ(test) a(test) = - G M^g m^g(test)/r²,

ezeket a tömegeket kell behelyettesíteni a tömegek helyére: Egy testnek, ami mind a négy elemirészecskékböl áll, a súlyos tömege

m^g(test) = |(N_P - N_E) m_P + (N_p – N_e) m_e|.

Ennek a nyugalmi tehetetlen tömege meg

mⁱ(test) = (N_P + N_E) m_P + (N_p + N_e) m_e – E(kötés)/c² ≥ 0.

Nyilvánvalóan kölönbözik a súlyos tömeg a tehetetlen tömegtöl,

Itt https://www.youtube.com/watch?v=jkNjvCmsWOU meg láthatóan Galilei UFF feltevése lett cáfolva www.atomsz.com

Ebben a cikkben van még egy-két apró hiba, pl akkor még nem tudtam, hogy a súlyos tömeg (a hidrogén kivételével) mindig nagyobb, mint a tehetetlen tömeg

Ezt ki kell javítani

mⁱ (matter) = m^g (1- ∆(matter))

erre

m^g (matter) = mⁱ (1- ∆(matter)),

ahol

∆(matter) >0, a hidrogén kivételével.

A súlyos tömeg képlete egyszerü, mert az anyaga semleges atomokból áll és ha az eltont nem tartalmazza

m^g (matter) = N_P (m_P - m_e)-

Az anyag tehetetlen tömegét meg ki lehet számítani, ha ismerjük a test izotóp összetételét, mert az izotópok tömegét ismerjük.

Ki lehet mondani: a modern fizika teljes egészében megbukott.

Itt van a világmindenségün fizikai modellje https://atomsz.com/book/8-section-model-of-the-universe/

A részecskefizika Standard Modellje szedett-vetett ostobaság https://en.wikipedia.org/wiki/Elementary_particle,

az elemi részecskék az elektron (e), a pozitron (p), a proton (P) és az elton (E), kétféle elemi töltéssel ellátva.

Ebböl az következik, hogy a gravitációt is elemi töltések okozzák, és nem a téridö görbülése. Az asztofizikusok Standard Modellje is szedett-vetett ostobaság.

Persze az elemi részecskék sohasem tudják egymást megsemmisíteni. Ösrobbanás nem létezett és fekete lyukak sincsenek, de van az anyagnak egy maximális sürüsége 10⁺²⁴ g/cm³-nál.

Az elméleti fizikusok sorba állhatnak, visszaadni a Nodel-díjukat, mert minden ostobaság volt, amit a 20. században kifejleszetettek, Max Plancktól, Einsteintöl elkezdve. Eötvös meg nem mérte meg a testek eltérö súlyos és tehetetlen tömegét.

... mondtam már hogy igazmondó vagyok!

Ez a reakció

hidrogénatom -> stabil neutron + 2.04 MeV

meg ismeretlen a fizikában, pedig ez termeli a Nap energiáját (meg a hirdogén bomba robbanását)!

És ezért ég a víz

H₂O -> HO + stabil neutron + 2.04 MeV,

nagy energia leadással!

A Welt pontosabban leírja mit "találtak" a kutatók https://www.welt.de/wissenschaft/article221473198/Neutrinos-Forscher-bestaetigen-Theorie-zur-Fusionsenergie-der-Sonne.html

Persze magfúzió nem létezik, úgy hogy az egész marhaság.

A fizika NEM TUDJA MIK A NEUTRÍNÓK, mi a szerepük az atommagokban.

Az atomisztikus fizikám meg arra kényszerint bennünket, hogy Galileitöl /Newtontól elkezdve ki kell javítani az egész fizikát, mert a gravitációt is elemi töltések okozzák (és nem a téridö görbülése).

Én a gravitációt egyesítettem az elektromágnesességgel és a gravitációt is beépítettem a részecske fizikában (Einstein meg forgolódik a sirjában, a részecskefizikusokat meg a gravitáció fizikusokat meg eszi a fekete fene).

Bocs: Én meg már 1967-ben kimutattam, hogy a kvark modell összes prognózisa nem felel meg a megfigyeléseknek, elkezve a tömegek elöjelzésétöl.

Én meg már 1957-ben kimutattam, hogy a kvark modell összes prognózisa nem felel meg a megfigyeléseknek, elkezve a tömegek elöjelzésétöl.

A mai napig nem tudott a fizika kimutatni egyetlen egy "1/3" töltésü kvarkot sem, ezért biztos vagyok kvarkok egy ostoba, érvénytelen modellböl származnak. Kvarkok tehé  nem léteznek, annyira sem mint a testek egységes nehézségi gyorsulás.

Az elektron (e) és a pozitron (p) létezö stabil elemi részecske, -e és +e elemi töltéssel és m_eelemi tömeggel. (Az hogy ezek a részecskéknek elemi gravitáviós töltése is létezik, g_e = - g m_e, g_p = + g m_e, az tölem számazik): Ez a két részecske a találkozásuknál nem semmisülnek meg, hanem egy elektron-neutrinót ,(e,p), képeznek, ami elektromosan semlegesnek, tömegnélkülinek tünik és 0.703x10^-13 cm nagy.

A proton (P) is stabil, mert a protont szétbomlani nem látta még soha senki. A proton elektromos töltése +e, a tömege, m_P, meg ca 2000-szer nagyobb mint az elektron tömege. A proton párját 1956-ban (tehát a kvark modell elmélet kifejlesztése elött), az eltont (E), találták meg, - e elektromos töltéssel és m_P tömeggel. Ezt sem találta még senki sem szétbomlani. Én ezt a két részecskékt is elemi részecskéknek nézem és elláttam ölet elemi gravitációs töltéssel is ik, g_E = - g m_P, g_P = + g m_P, Ez a két részecske sem semmisülnek meg a találkozásuknál, hanem egy proton-neutrinót, (P,E), képeznek, ami elektromosan semlegesnek, tömegnélkülinek tünik és 0.384x10^-17 cm nagy. Az (P,E) tehát jóval kisebb mint az atommagok! Itt megjegyzem az egyetemes gravitációs állandó G = g²/4 pi.

A fizikusok nem értették meg, miböl áll az instabil neutron N, ami így bomlik

N -> P + e + elektron-neutrinó.

Hát persze hogy ez az instabil neutron szerkezete

N = (P,e,p,e).

És a stabil neutront N0 = (P,e) is kiszámitottam, ami elektromosan semleges és

m^g(N0) = m_P - m_e

(súlyos) tömeggel rendelkezik, de 0.703x10^-13 cm nagy. Az N0 tehetetlen tömege meg

mⁱ(N0) = m_P + m_e - E(N0,kötés)/c²

és

E(N0,kötés) ) 2.04 MeV.

Már ezekböl az következik, hogy az atomjaink protonokból, elektronokból és pozitronokból állanak és különbözik a súlyos és a tehetetlen tömegük. A súlyos tömeg

m^g(A izotóp) = A (m_P - m_e),

a tehetetlen, mⁱ(A izotóp), tömegtöl.

A tehetetlen tömegeket meg tömegspektrumos mérésekböl ismerjük úgy hogy ki tudjuk a relatív tömeghiányt számolni, ami aztán a testek eltérö nehézségi gyorsulásában fel is lép. www.atomsz.com

Vagyis Galileitöl /Newtontól elkezdve ki kell javítani az egész fizikát, mert a gravitációt is elemi töltések okozzák (és nem a téridö görbülése).

A kvarkok az anyag legalapvetőbb építőkövei mai ismereteink szerint. Létezésüket Gell-Mann és Zweig vetette fel 1964-ben, amikor a nagyszámú elemi részecske osztályozása közt érdekes szimmetriamintázatokat fedeztek fel. 1968-ban Taylor és munkatársai ki is mutatták a kvarkokat.

Azóta mindenki boldog, téged kivéve.

Azontúl, minden megfigyelt részecske összetétele az e,p,p,E-böl https://atomsz.com/prognoses-of-composite-particles/

Nem kellenek a kvarkok semmire!

Nem kell tovább keresni a kvantumgravitációt: A gravitációt kvantált, tehát elemi töltések okozzák.