Keresés

Részletes keresés

Balázs9808 Creative Commons License 2017.11.28 0 0 35

Sziasztok!

 

Skiai: Gyógyszerhez nem szeretnék nyúlni mert attól tartok,hogy egy idő után függővé válnék és ezt egyáltalán nem szeretném.

A műszaki irány sokkal jobban érdekel mint a pénzügy számvitel. Mivel rendészeti tagozatos osztályban tanultam így ennek köszönhetően nagyon szerettem a jogot tanulni de sajnos nem mentem el az egyetemre beiratkozni mert úgy álltam hozzá,hogy úgysem tudnám elvégezni. És ezt a mai napig is bánom.

 

Kód 001: Sajnos a küzdősport egyáltalán nem érdekel. Kondizni és futni szeretek semmi mást nem szeretek csinálni. Hogy miben lelem örömömet? A sportolásban, valamennyire még a számítógépes játékokban, abban,hogy egyedül lehetek, ilyenkor egy kicsit megnyugszom s legalább a saját gondolataimmal vagyok elfoglalva. Barátom csak egyetlen egy van de Ő vele ezeket a gátlásokat nem osztom meg mert nem igazán bízom meg senkiben sem. Még a saját családtagjaimban sem.

 

snt hunter 3: Sajnos nagyon sokszor csak rossz gondolatok járnak a fejemben. Olyan érzésem van,hogy ilyenkor bármit el tudok hitetni saját magammal. Amikor sportolok akkor nem gondolok arra,hogy milyen is vagyok de miután befejeztem a sportolást megint ugyanott tartok ahol ezelőtt. Sajnos minden iránt elvesztettem az érdeklődésemet így a sportoláson kívül semmi más sem érdekel. Az öngyilkosságra visszatérve nagyon sokszor megfordul a fejemben és attól tartok,hogy egyszer már késő lesz és tényleg meg fogom tenni. Lehet az lenne a legjobb mert semmi örömöm nincsen abban,hogy élek. Sokszor megálmodom azt ahogyan végzem magammal és ez egyre jobban aggaszt. Nagyon sokszor amikor nagyon kedvetlen vagyok csak azon jár az eszem,hogy bárcsak valamilyen oknál fogva végetérne az életem és végre megnyugodnék. Még a mai napig is vannak öngyilkos gondolataim persze már egy kicsit kevesebbek de a pánikszerű rohamok még a mai napig is elő szoktak fordulni. Néha eljutok arra a szintre,hogy az sem érdekelne,hogy ha  halálos beteg lennék és csak várnám a halálomat. Úgy érzem,hogy senkinek sem vagyok igazán fontos. Minden reggel továbbra is úgy kelek fel,hogy mi értelme is  van annok,hogy én élek? Ilyenkor elgondolkodom de választ nem találok a kérdésemre. Lehetséges,hogy semmi baj nincsen velem a félénkségen kívül és csak saját magamnak beszélem be az egészet de nem valószínű,hogy így van. Továbbra sem szeretek emberek között lenni sőt inkább gyűlölök közöttük lenni. Tegnap amikor a boltban voltam szó szerint szorongtam és rettegtem az emberek között és alig vártam,hogy hazaérjek ahol biztonságban lehetek. Sokszor van olyan érzésem,hogy amikor kilépek a házból mintha valaki figyelne de szerintem ezt csak saját magammal hitetem el. Nagyon ritkán mozdulok ki a házból ha nem járnék az iskolába akkor szerintem ki sem mozdulnék a házból. Sokszor csak arra vágyom,hogy teljesen egyedül legyek. Bevallom őszintén elég gyakran idegesít a saját családom,hogy ha körülöttem vannak és olyankor is csak azon jár az eszem,hogy egymagam legyek. Úgy érzem olyankor vagyok csak igazán felszabadult és boldog.

 

Klementina kabátban: Az iskolában sem beszélgettem soha sem a lányokkal/ lány osztálytársaimmal. Ők nem keresték az én társaságomat és én sem az övékét. A 19 évem alatt kb. egyszer ha beszélgettem egy lánnyal. Néha a lány osztálytársaim megkérdezték,hogy ha beteg voltam,hogy már jobban vagyok-e, ennyi volt a velük való beszélgetésem. Tudom,hogy változtatnom kellene de akkor sem teszek semmit sem. A szándék megvan arra,hogy elinduljak a javulás útján. De van egy olyan érzésem,hogy hiába is szeretnék szakemberhez fordulni sajnos vagy nem fogok vagy nem lesz rá lehetőségem és tisztában vagyok vele,hogy minden marad úgy ahogyan most van. Bármilyen kezelést is kapnék teljes odafigyeléssel és kitartással csinálnám végig. Másfelől viszont azért szeretném,hogy ha valaki mellettem állna,hogy ha véletlenül egy kicsit elbizonytalanodnék akkor legyen valaki aki visszaterelne a helyes útra.

 

III. William: Köszönöm szépen,hogy ajánlottad a könyvet. Amint lesz rá lehetőségem be fogom szerezni.

 

Törölt nick Creative Commons License 2017.11.28 0 0 34

Nem vagyok szakember, ezt előre mondom.

De nekem feltűnt, hogy a visszahúzódó viselkedést, azt, hogy szeretsz egyedül lenni, vagy nem érzed jól magad nagyobb társaságban, azt te valami problémaként éled meg.

Nem vagy vele egyedül. Ma ilyen a világ, hogy az introvertált személyiséget mint valami bélyeget kell viselnie annak a modjuk 40%-nak, akinek ezt dobta a gép.

Én elsőre zt tanácsolom, hogy olvasd el ezt a könyvet, legalábbis az elejét:

https://www.libri.hu/konyv/susan_cain.csend-2.html

Hátha mégsem vagy annyira különleges, vagy egyedi, mint azt hiszed.

 

A párkapcsolat az egy másik dolog, de szerintem a kamasz srácok jórésze simán szenved attól, hogy nem tud nőknél kezdeményezni.

De ehhez tényleg szakembe kéne.

 

A fenti olvasményt továbbra is ajánlom - de jelzem újra, nem vagyok szakember.

 

 

 

Törölt nick Creative Commons License 2017.11.28 0 0 33

Az iskolában sem beszélgettél a lányosztálytársakkal?

 

Én ahhoz az irányzathoz tartom magam, amelyik azt mondja, hogy ha a gondolatfolyamban megjelenik az öngyilkosság gondolata, akkor azonnal orvoshoz kell menni, nem gondolkozni azon, mennyire komolyan jelent meg. De ritka a jó orvos, és végülis azt mondtad, hogy semmiképp nem fogsz orvoshoz menni. Ezt viszont így nagyon veszélyesnek tartom, valamit változtatni kell. 

Creativus Creative Commons License 2017.11.27 0 0 32

Noha ez a válasz a topiknyitón nem segít, mégis ezt eddig a legtartalmasabb hozzászólásnak tartom. Szimbólikusan tartalmazza az elmúlt kb. 50 év lényegét, s nem csak az önbizalom kérdésében!

 

Az események mostanában robbannak. Egy nézetbéli totális forradalomra volna szükség, ha a porondon akarunk maradni!

Előzmény: püfffneki (30)
silent hunter 3 Creative Commons License 2017.11.27 0 0 31

Nem szabad megadni magadat a sötét gondolatoknak. Keresni kell elfoglaltságokat amik lekötnek, manapság már annyi minden elérhető, számítógépes játékok, motorozás,biciklizés. Tanuljál nyelveket duolingon, zenélni valamilyen hangszeren, beleásni magadat valami tudományba. Folyamatosan stimulálva legyen az agy, ne a magánéleti probléma gondolatai bombázzák. Ki kell menni futni,  minden este legalább 15-20 percet. Jól leterhelni testmozgással a szervezetet,utána majd tudsz aludni. Ha nem megy az ágyon alvás feküdj a földre, pokrócokra, a kemény padlón kevesebbet riad fel az ember. Viszont az önbizalmad egyiktől se fog nőni, arra nem tudok megoldást mondani. Ez egy súlyos pszichés probléma,(tapasztalat). Az antidepresszánsok azért sokat segítenek, csak függőséget okozhatnak.  Az öngyilkosságot vesd el, úgyis igen hamar elfut az élet, nem érdemes siettetni.Meg kell nézni mindent amit lehet, aztán majd jöhet a kaszás. 

püfffneki Creative Commons License 2017.11.27 0 0 30

Ez nagyon sokakat érintő probléma a topiknyitó saját bajától függetlenül.

 

Egyszer 1 könyvben olvastam, hogy a főszereplő reklamálja, apám miért nem adtál nekem több önbizalmat?  

Honnan adtam volna fiam, mikor nekem sem volt?

 

 

Kód 001 Creative Commons License 2017.11.27 -3 0 29

Szia Balázs

 

visszatérve az edzésre: a súlyzós edzés formálhatja a testet, de nem fogja a szellemed. Azért javasoltam valami küzdősportot - mondjuk lehet valamelyik hagyományos karate ág, vagy sima kick - box,

 

mert egy ellenfelekkel végzett sport egészen más, mint ahol csupán vasdarabok a partnereid.

 

Aztán: családot szeretnél? Hát majd térjünk vissza rá 10 év múlva....

 

De: keresd még önmagad-  Mit szeretsz, miben leled kedved?  Menj , próbáld ki a társastáncot!

 

Lehet, hogy született parketta ördöge vagy, ideje, hogy feltáruljon ez előtted.....rock, salsa, egyebek....

 

...és még annyi, de annyi dolog van: miért hagynád, hogy értelmetlenül szálljon el az idő?

 

Mi van a barátaiddal? Vannak egyáltalán?

Előzmény: Balázs9808 (26)
Skiai Creative Commons License 2017.11.27 0 0 28

"sokan miért írták azt,hogy nem fiú vagyok pedig igen 19 éves fiú vagyok"

A bevezető írásod hisztériás jellegű ez tényszerű. De férfiaknak is ugyanúgy lehet hisztériája. Nem vagyunk 100% macsók. Sőt ha szemetet eszel, félremennek a hormonjaid. Elhízol, stb.

"a tanulás nem igazán érdekel. Pénzügy számvitelt tanulok"

Szerintem azért nem érdekel a számvitel, mert fontos dolgokat akarsz tanulni. Javaslom a műszaki irányt. A nők is tartani fognak valamire, ha tudsz olajat cserélni egy autón. Súlyzózni a nők is tudnak, még jól fel is nyomja a vérnyomásod...a futás, túrázás nekem jobban hangzik.

"Sokszor van olyan érzésem mintha a saját magam ellensége lennék."

Mert még nem vagy biztos a helyes irányban. Súgják a füledbe, hogy beteg vagy. Pedig pont Te a fiatal vagy aki még menthető.

 

"Másfelől pedig senki sincsen mellettem aki egy kicsit is támogatna és,hogy ha elbizonytalanodnék akkor visszaterelne a helyes útra."

 

Megérkeztél a nagybetűs ÉLET-be.

Előzmény: Balázs9808 (26)
Skiai Creative Commons License 2017.11.27 0 0 27

"Próbálj meg pszichiáterrel az antidepresszáns ügyében..."

 

Fából vaskarika. Nehogy gyógyszerhez nyúlj. Neve szerint is ugyanolyan drog (azaz pótszer mint a többi).

 

Az a helyzet, hogy a társadalom már nem tud segíteni, te ugyanis megoldásokat keresel.

Előzmény: Törölt nick (25)
Balázs9808 Creative Commons License 2017.11.27 0 0 26

Sziasztok!  Köszönöm szépen mindenkinek a válaszát.

 

 

Creativus:  Nem tudom,hogy nagyon sokan miért írták azt,hogy nem fiú vagyok pedig igen 19 éves fiú vagyok. Nem tudom,hogy ez miért volt olyan hihetetlen számukra.

Legbelül vágyom arra,hogy családom legyen de mára már eljutottam arra a szintre,hogy inkább elfojtom magamban és nem is gondolok rá. Persze ha egyszer lesz egy családom akkor édesapámmal ellentétben mindent megtennék annak érdekében,hogy ők boldogok legyenek és akkor lennék a legboldogabb,hogy ha ők is azok lennének. Tanulnék abból a hibából amit édesapám éveken keresztül elkövetett.

 

Kód 001:  Sportolni már több mint egy éve kitartóan sportolok. A súlyzós edzésekben találtam rá a hobbimra. Mára már nagyon megszerettem. Nagyon sokan tanácsolták nekem,hogy kezdjek el edzeni mert akkor biztosan nőni fog az önbizalmam de nem így lett. Persze elsősorban nem ezért kezdtem el edzeni hanem a saját egészségem érdekében.

Ami viszont nagyon aggaszt,hogy a tanulás nem igazán érdekel. Pénzügy számvitelt tanulok de valószínű,hogy hamarosan abba fogom hagyni mert egyszerűen nem szeretem és már most megbuktam 6 tantárgyból. Sajnos semmilyen elképzelésem sincsen,hogy mit is kezdjek az életemmel mert semmilyen szakirány sem érdekel.

 

 

Kalkaster2:  Valóban az lenne a legjobb,hogy ha szakember segítségét kérném de sajnos valamilyen oknál fogva úgysem fogom. Sokszor van olyan érzésem mintha a saját magam ellensége lennék. Másfelől pedig senki sincsen mellettem aki egy kicsit is támogatna és,hogy ha elbizonytalanodnék akkor visszaterelne a helyes útra. Mindenki elfordult tőlem és senkit sem érdekel,hogy mi van velem még a saját családomat sem.

Törölt nick Creative Commons License 2017.11.27 0 0 25

Szia Balázs!

Valóban, a sok szövegnek sok az alja... ”clear and concise”, alapszabály írásos kommunikációban. (nem kell twitterelni., az meg a másik véglet.)

Próbálj meg pszichiáterrel az antidepresszáns ügyében, és egy pszichológussal meg terápia kérdésben beszélni. Szerintem dráma-terápia segíteni tud Neked.

Mondd meg az orvosnak az öngyilkossági gondolataidat is, hogy a kecske és a káposzta is megmaradjon (aztán mehet mind egy fazékba, az orvost leszámítva)

Nagyon fiatal vagy még, és a nők szeretnek beszélni, mint a férfiak is. Szóval addig is, Te csak hallgass türelmesen, amiről nő fecseg, de csak addig, amíg teszteled, ha beválik. És sportolj sokat, először a tested erősödik, majd egy hónapra rá, a lelked is.

Egy szóval, fel a fejjel! Kérj segítséget! És tudd, hogy nem vagy egyedül a problémával, egy női szurkolód:)))

Előzmény: Balázs9808 (-)
Kód 001 Creative Commons License 2017.11.26 -3 0 24

Szia Balázs

 

Nehéz szívvel olvasom, amit írsz: sajnos nem vagy egyedül. Az önbizalom kiépítése nem egyszerű, és nincs olyan varázsszer, ami hipp hopp feloldaná a gátlásaidat.

 

De van jó hírem is a számodra.

 

A dolog menthető, vagy más szavakkal: javítható.

 

Az első, amit javaslok: sportolj. Ha lehet, valamit, ami kicsit keményebb, küzdősport. A tested edzése a szellemed is erősíti. Nagyobb lesz az önbizalmad, ez jót tesz majd a fellépésednek a lányokkal is.

 

Nem vagy elkésve semmiről. 19 évesen : előtted a jövő. Bármi lehetsz, bármit megtehetsz, ha van hozzá belső erőd. 

 

De ne higgy nekem!

 

Próbáld ki.

 

 

Creativus Creative Commons License 2017.11.26 0 0 23

Elöljáróban: Mondhatnám úgy is, hogy némileg szerencsés vagy!

 

De először néhány megjegyzés:

"Too long, don't read" (rövídítve TL;DR) - ez egy mai jelenség, néha én is beleesek ebbe a hibába mindkét oldalon, azaz magyarul: "Túl hosszú, nem olvasom el".  Sok hozzászólásom meg nálam is hosszú. A tiéd a sok ismétlés miatt fele olyan hosszú is lehetett volna, de az is problémás. Ám ne aggódj, ennek most nincs jelentősége.

 

"seymour_" (17)-es megjegyzésében ráérez valamire az a körülöttünk folyó élet igazságaiból, s valójában iszonyú nagy a baj mindenütt, de erről majd később.

 

Ha nem igazak az itt rólad alkotott tévképzetek, akkor tényleg valami pszichológus, vagy pszichiáter kellene, ám korszerűen felkészült ma nincs, és a segítségével lehet, hogy végül is - más irányban - csak ront a helyzeteden, és a seymour_ által vázolt sötét világban a ló másik - szintén fájdalmas - oldalára zuhansz.

 

Sok rejtett ellentmondást is látok, de egy nagyon kiugrik: lányokról, nőkről beszélsz, velük való kapcsolatról, miközben azzal zárod (16. HSZ), hogy nem is vágysz arra, hogy párkapcsolatod legyen.

 

A legfontosabb megelőlegezett tanácsom, hogy amit majd még írok, azt ne oszd meg a szüleiddel. Ők ugyan vétlenek, ám ami történhetett, annak felismerése pokolian fájdalmas lehet bármelyiküknek (és még sok millió más szülőnek is).

 

Mindenesetre csak akkor vagyok hajlandó további válaszokra, ha - a közléseddel ellentétben - mégis csak szeretnél családot, gyerekekkel, valóban sírig tartó - ha nem is teljesen felhőtlen (olyan ugyanis nincs) - házassággal, s nem olyannal amit a szüleidnél tapasztaltál, és tapasztaltak felnőtté vált gyermekek milliói. Akkor ugyanis nagyon értékes ember vagy, illetve bőven van remény, hogy azzá váljál.

 

Hogy ne legyen TL;DR, a többit a válaszod után - remélem hamarosan, mert ilyesmire nagyon kevés időm jut, de ha van miért, akkor megeröltetem magam.

 

 

Előzmény: Balázs9808 (16)
forgione1 Creative Commons License 2017.11.26 0 0 22

Milyen népszerű ez a vastagítás.

Nálad mi célt szolgál?

 

Nem jöttél rá elsőre??

Segítek: Mike9, Szabó Máté 1988, Norbert 63 és társai :-)))

 

Előzmény: püfffneki (18)
forgione1 Creative Commons License 2017.11.26 0 0 21

Kezdésnek naponta 14-szer olvasd el a bevezető szöveged, az pont jó lesz rá!

Előzmény: Balázs9808 (-)
Törölt nick Creative Commons License 2017.11.26 0 0 20

Látom front van...

Előzmény: seymour_ (17)
Skiai Creative Commons License 2017.11.26 0 0 19

"Közel 30 évvel a rendszerváltás után ennyit sikerült elérnünk"

 

Tessék beállítani reggel 4 órára Pavarottitól a Figaró-t. Utána le lehet írni ugyanezt. Várom!

 

Csókol Anyád Pityesz!

Előzmény: seymour_ (17)
püfffneki Creative Commons License 2017.11.26 0 0 18

Milyen népszerű ez a vastagítás.

Nálad mi célt szolgál?

Előzmény: Balázs9808 (16)
seymour_ Creative Commons License 2017.11.26 0 0 17

Ááá, komolyan, mindig ezeket a nyavalygásokat olvasni mindenhol. Mondjuk nem értem, hogy ha még is igazi a posztoló, akkor miért neten kér segítséget, itt úgyis csak kiröhögik, illetve buzinak nézik.

 

Ez szerintem egyébként egy nagyon komoly társadalmi probléma. Jó, értem én, hogy visszahúzódó emberek mindig is voltak meg vannak meg lesznek, de azért amikor itt az index fórumon olyanokat olvas az ember, hogy "30 éves SRÁC vagyok és még nem csókolóztam", az azért kicsit komoly.

 

A magyar társadalom haldoklik. A csajok elhúznak külföldre, illetve mindegyik aranyásó lesz. Azok a korabeli srácok, akik meg olyan jól elbeszélgetnek a lányokkal, annak a nagy százaléka azért van, mert azok a "srácok" valóban lányok. Azaz buzik. Az összes kis ecsethajú hülyegyerek a buzilobbi hatása miatt ilyen. És mindkét csoport várja a királyfit külföldről, hogy elvigye őket innen. Az egész ország egy húspiac a külföld számára, ez a fiatalokon látszik a legjobban. Közel 30 évvel a rendszerváltás után ennyit sikerült elérnünk.

Balázs9808 Creative Commons License 2017.11.26 0 0 16

Sziasztok!

 

Ahito:  Hidd el tényleg fiú vagyok :). Nem tudom én sem,hogy miért fordult el tőlem édesanyám. Ezek a gátlások már évek óta jelen vannak a mindennapjaimban és persze sokáig titkoltam őket. Aztán elegem lett az egészből és édesanyámhoz fordultam segítségért. Elmondtam neki őszintén mindent de sokszor volt olyan érzésem mintha nem venne komolyan és mintha nem is érdekelné amit mondok így ennek köszönhetően sokszor volt köztünk konfliktus. De mivel szeretnék megváltozni ezért mindig megpróbáltam vele beszélgetni de azon kívül,hogy legyek bátrabb semmi mást nem mondott és sokszor végig sem hallgatott csak felállt és ennyi volt a beszélgetésünk. Többet nem akarok vele beszélgetni mert úgy érzem,hogy felesleges lenne. Ő volt az egyetlen egy ember akiben megbíztam annyira,hogy elmondjam neki ami már évek óta nagyon bántott. Így egyedül maradtam. Alkoholt egyáltalán nem szoktam inni az edzésnek köszönhetően. Teljesen egészségesen élek és nem is bírom az alkoholt. Igazság szerint a lányok már egyáltalán nem érdekelnek levegőnek nézem őket. Én nem szándékozom velük beszélgetni és ők sem velem. Így lesz a legjobb. Nem aggódom azon,hogy lesz-e párkapcsolatom vagy sem, bevallom őszintén nem is vágyom arra,hogy legyen.

 

 

Skiai:  "valószínűleg fogalmad sincs olyasmiről hogy meditáció, vagy hogy elcsatornázni az energiákat." Igazad van fogalmam sincsen róla. A szüleim 4 évvel ezelőtt elváltak 23 év házasság után. Ugyanabban a házban élünk de nem mindig a legjobb a viszonyuk a szüleimnek. Gyermekkoromban nagyon sok rosszat átéltem és lehetséges,hogy ennek köszönhető,hogy ilyen zárkózott lettem.

Szórakozni továbbra sem megyek el nem az én világom. :)

Skiai Creative Commons License 2017.11.26 0 0 15

Valóban egy kissé sokat írsz, valószínűleg fogalmad sincs olyasmiről hogy meditáció, vagy hogy elcsatornázni az energiákat.

 

Te is ugyanolyan ember vagy mint a többiek, csak egy rossz konstelláció alatt születtél. A nyugtalanságod nem Te vagy, az csak egy jelenség!

 

Szüleid jól meg vannak egymással? Melyikükkel szorosabb a kapcsolatod? Várj kitalálom: anyukád az (vajon honnan tudom?).

 

A patkányokra ne hallgass. Szórakozni meg valóban ne menj el, nem kell neked a lökdösődés. 

Előzmény: Balázs9808 (13)
Törölt nick Creative Commons License 2017.11.26 0 0 14

Szerintem nem elképzelhetetlen, hogy fiú, de mindenesetre nagy valószínűséggel egy emberi lényről van szó. XD

Olvastam egy másik oldalon, hogy azt írtad, elfordult tőled az anyád. (Nyugi, ez most nem anyázás akart lenni. :D Bocs.) Ennek mi lehet az oka? Illetve nem tudom jól értettem-e, de félsz attól, hogy olyan vagy/leszel, mint az apád, vagy abból indulnak ki az emberek?

Nem javaslom az alkoholt, én a legkisebb adagtól is bekábulok, és zavar, hogy nem tudom racionálisan értékelni a helyzeteket. Ha te jobban bírod, akkor megpróbálhatod, csak nehogy hozzászokj.

Sok újat nem tudok mondani az ott leírtakhoz képest. A lányokkal való kommunikáció nem olyan félelmetes dolog, ők is csak emberek, igazából alig van különbség, a motivációjuk és a céljuk is ugyanaz, csak másként hívják (felcserélve a szerepeket kb. ugyanazt kapjuk). Egyszerűen beszélgess el mindenkivel, nemtől függetlenül. Ha barátságok kialakulnak az már nagyon jó. Eddz, sportolj, tűzz ki magad elé kisebb célokat, amelyeket napi szinten teljesíteni tudsz, ez növelni fogja az önbizalmad. Mindig az adott feladatra koncentrálj, ne hagyd, hogy a kényszerképzetek eltereljék a figyelmed, különben sehova sem fogsz jutni. A kikapcsolódás ugyanilyen fontos. Légy nyitott az új dolgok megismerésére.

Tudom, írni könnyebb, mint megvalósítani, de minél tovább halogatod a dolgot, annál inkább a saját kalitkád rabjává válsz. Fel a fejjel és mozdulj ki!

Balázs9808 Creative Commons License 2017.11.26 0 0 13

Sziasztok!

 

Nem értem, hogy miért olyan hihetetlen hogy fiú vagyok. Senkinek a segítségét sem kértem, hogy segítsen megfogalmazni, hogy milyen gátlásaim is vannak. Teljesen magamtól írtam le mindent. 

nattykaa Creative Commons License 2017.11.26 0 0 12

Igyál!

 

-De ne légy részeg, és ne légy alkoholista soha!  :D:))

Törölt nick Creative Commons License 2017.11.26 0 0 11

Nem olvastam el, túl hosszú.. De a hozzászólásokkal egyetértek. Amennyiben valós mégis a poszter ezeket a tanácsokat adom: igyál, ha nem megy igyál többet, csinálj valamit ami nincs összefüggésben a virtuális világgal, próbálj meg jó lenni abban, ha ilyen összeszedetten tudsz írni 19 évesen keress meg privátban, szervezek pár előadást, ahol kifejtheted, hogy milyen problémái vannak a fiataloknak. Iskolákban kellene előadást tartani. Sportolj (futás), járj társaságba, még ha egyedül vagy akkor is. Dolgozz. Dolgozz keményen. Ne k.rd el a pénzed fölösleges tárgyakra. Tanulj. Ez a legfontosabb. De ha viszont nagyon keményen akarod nyomni ezt csináld: menj dolgozni egy fehérnemű boltba eladó vagy biztonsági őrként. Garantáltan 1 hét alatt elmúlik minden gátlásod. Hagyd, hogy azt gondolják rólad homár vagy. Rengetegen át akarnak majd "téríteni". 

chagaal Creative Commons License 2017.11.26 0 0 10

Bulinak vége:-) Jó volt. Rendőr haver hétfőn rákeres a betegre. Nem lennék a helyébe:-)  

chagaal Creative Commons License 2017.11.26 0 0 9

Az lesz. 

Valahogy meg kellene szabadulni ezektől, hulladékbegyűjtés szinten. 

aaahhhhhhhhh Creative Commons License 2017.11.26 0 0 8

Bakker, topiknyitó első megjelenése... ne fogd vissza a rendőr haverodat! Igaza lehet. 

Előzmény: chagaal (7)
chagaal Creative Commons License 2017.11.26 0 0 7

Itt buli van, rendőr haver beleolvasott, szerinte egy abberrált köröznivaló pedofil ír csak így és ilyeneket.-) 

Eltaszigáltam innen, ne most akarjon dolgozni:-) 

aaahhhhhhhhh Creative Commons License 2017.11.26 0 0 6

És ha a 0,001 ezrelék igaz? Ha tényleg 19 éves és fiú? Akkor vígasztaljuk azzal, hogy nagy jövő áll előtte, valamikor be fog kerülni a "hallhatatlan színészek" kihalásos alapon elnyerhető kategóriájába:-) Addig meg van ideje rájönni, hogy ha a farka után megy, akkor idővel megoldódnak a nőkkel kapcsolatos kommunikációs gondjai is:-) Ha meg az landol nála, hogy a fiúk az "igaziak", hááát időtlen idők óta van jelen a homoszexualítás, volt van és lesz, ma asszem az sem nagy gond... bár ezért tényleg nem irigyelném:-) 

De amúgy maradok én is az "aggódó nő" által nyitott topik alapelképzelésnél.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!