2018-tól megszűnik az EHO (megszavazták! :), így csak a jövedelem után kell adózni 15%-ot. Tehát érdemes erősen megfontolni, hogy a szürkegazdaság helyett az ember kifehérítse vállalkozását! Cserébe - mint bérbeadó - nem lesz zsarolható a bérlő által, ha nézeteltérés adódik, a szomszédok is nehezebben találnak rajta fogást. Közjegyzői szerződéssel gyorsan végrehajtható a kilakoltatás, nem kell megvárni az évekig elhúzódó pert.
Szeptembertől adtam ki a lakásomat hosszú távra. Tételes költségelszámoláson gondolkozom. Azt tudjátok esetleg, hogy a közjegyző és ingatlanos díja elszámolható-e? Köszönöm!
Tudnátok segíteni? Eddig az albérleti díj mellett - bevételként kellett elkönyvelnem az albérlőtől kapott gáz/villany/rezsi költségekre fizetett pénzt. Ezt tehát elkönyveltem BEVÉTEL és KIADÁS oldalon is. Jól értelmezem, hogy mostantól az áramot és a gázt (rezsit nem) már NEM kell bevételként feltüntetnem hanem csak kiadásként?
(Magánszemélyként adom ki a kecót, a mérők az én nevem vannak, az albérlő havonta odaadja az általa használt áram/gáz ellenértékét) Még egy kérdésem lenne: az ingatlan vételárából kiszámolt amortizációt minden hónapban elszámolhatom költségként? (Tehát ha a vételár 8.3 M Ft volt, akkor 8.300.000*2%=166.000 /12= 13.833 Ft. havi amortizációt számíthatok kiadásként minden hónapban?) Köszönöm
Szerintem a konyhabútor, mint a lakásba beépített bútor, elszámolható kiadásként, ha a lakás bérbe van adva. Olyan bútort, ami nem beépülő (kanapé, szekrénysor, cipőállvány, stb) azt nem tenném ide, de a konyhabútor tipikusan ott maradó, beépülő használati tárgy. A lényeg, hogy életszerű legyen a dolog.
Felmerülhet a konyhabútor csere esetén még a beépített gépek kérdése is. Szerintem az is ide tartozik, tehát szerintem elszámolható költségként a beépített tűzhely, főzőlap, elszívó, sütő, beépített mikrohullámú sütő.
Ahogy elszámolható a többi, általad rögzített szolgáltatások számlája is.
Azt szeretném kérdezni, hogy ingatlan bérbeadása esetén tételes költség elszámolásakor mit számolhatok el? Számlás javítást csak vagy ha például veszek konyhabútort és én magam szerelem be , vagyis a konyhabútor számláján nincs munkadíj , ilyenkor a konyhabútor költsége elszámolható? Vagy csak kizárólag a lakás használatával összefüggő javítások számolhatóak el? Pl. duguláselhárítás , festés, tatarozás , ablakcsere?
Egy másik topikban én is feltettem ugyan ezt a kérdést és ezt a választ kaptam:
"Közös tulajdon esetén, mivel az ingatlan nincs megosztva, hogy az ingatlan melyik része kié, mindkét tulajdonost megilleti a teljes ingatlan használatának, hasznosításának joga az egész ingatlanra. A hasznok szedését egymás közötti megállapodással úgy osztjátok meg, ahogy akarjátok."
Közös tulajdonú (férj-feleség) panel lakás bérbeadása esetén hogyan történik a szerződés és majd az adódás? Mindkét fél a bérbeadó és mindkettő adózik utána, vagy lehet, hogy csak az egyik fél a bérbeadó és ő adózik csak???
Mint magánszemély (adószám nélkükli magánszemély) adnám bérbe lakásomat egy Kft-nek, aki szállásadói szerződést kötne velem. Ez a Kft kifizetőhelyként is működik, ezért az SZJA előleg megfizetését minden hónapban rendeznék a NAV felé.
Valaki ilyen módon adott már ki ingatlant cégnek, tud bármit arról hogy ez így megfelelő mód-e?
Bérbe adni alapvetően magánszemélyként, vagy vállalkozóként lehet.
Magánszemély adhat bérbe úgy, hogy vállalkozói tevékenységhez nem kötött adószámot igényel a NAV-tól.
Valószínűleg adószám igénylése nélkül is lehet a tevékenységet folytatni, nem tudom, hogy mi a különbség. Elképzelhető, hogy az SZJA tv, vagy valami más szabály hoz valami időintervallumot, amíg nem számít "gazdasági tevékenységnek" a bérbeadás. Én azt javaslom, hogy kérj egy adószámot és azzal a kiadott ingatlan címét is be tudod jelenteni a NAV ügyfélszolgálaton és kész, így biztosan nem lesz gond.
A bevallást úgy, a hogy írod.
SZJA bevallás 7. és 8. sorában kell feltüntetni és ott be tudod pipálni, ha átalány adózol. A bevételt a "B", a költséget a "C" oszlopba, a jövedelmet(eredményt) a "D"-ben és összeadod a többivel és összegezed a 18. sorban, ahonnan a többi már egyértelmű.
Adóelőlegnél az a szabály, hogy negyedévente kell utalni a várható eredményed ismeretében a NAV SZJA számlára a 15%-ot. Én utalom havonta,a hogy ne legyen sok egyszerre és nekem így tervezhetőbb. Eddig ebből nem volt gond. Nyilván, ha veszteséges vagy, vagy nincs bevételed, akkor nincs miért utalni.
lakást adnék ki, olvasgatom a hozzászólásokat, és végigrágtam magam a 10-es füzeten is.
Egy dolog viszont még nagyon nem világos - hogy kell az adót bevallani?
Úgy értem - ha holnaptól kiadom a lakásomat, akkor ha jól értem, nincs más teendőm, adom a bérlőnek a bizonylatokat, majd jövő májusban kitöltöm az adóbevallást (a "sima" 20SZJA formot mondjuk a weben) és csókolom? (nem kell adószám, nem kell előtte ezt bejelentenii, ha nem vagyok e.v.)
Aztán jövő évben újra hasonlóan? Mind tételes, mind átalány elszámolásnál?
És mi van az adóelőleggel? Azt hogyan kell fizetnem (és egyáltalán - mikortól?) A füzet ennyit mond:
"Abban az esetben, ha a bérlő magánszemély, akkor a bérbeadónak kell az általa alkalmazott módszer szerint megállapított jövedelme után a 15 százalék adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-éig az adóhatósághoz befizetnie." Ha jól értem, csak akkor kell ezt fizetni, amikor tényleges bevételem volt. És mi ennek a lepapírozása?
Szerintem így van, ahogy írod, ha tételes költségelszámolást választottad és nem az átalány adózást.
Egy adóévet tekintve nem származik a tevékenységből pozitív előjelű egyenleged, azaz nem lesz jövedelmed, ami után adót (Szja) kéne fizetni. A negyedévente kötelező előleg befizetéssel egyfajta prognózist állítasz, ez alapján fizetsz x összeget, amit az adóévet lezáró bevallásban pontosítasz.
Nyilván ez akkor van így, ha magánszemélyként nincs több lakás, amit kiadsz és nem kell összeszámítani egyéb jövedelmekkel, esetleg EV tevékenységgel, stb.
Még azt szeretném megkerdezni, ha a lakás Júniustól lett kiadva, de előtte több százezer forint rá lett költve a felújításra, akkor a felújítási számlák mivel meghaladjak a tárgyévi bevételt így nem kell adóelőleget fizetni függetlenül attól hogy a számlák a bérbeadás előtti időpontra vonatkoznak?
Köszönöm a választ. Egy két garzonra felosztott ingatlanról van szó, ahol az 1. garzonban van a mindkét lakást mérő fő elműs fogyasztásmérő. A 2. garzonban van egy régi Ganz óra, ami csak a 2. garzon fogyasztását méri. (Az ingatlant hivatalosan is felosztani kb. lehetetlenség (lakógyűlés egyetértésére van szükség hozzá, ennek hiányában viszont az Elmű nem hajlandó második fogyasztásmérőt felszerelni.)
Ilyen módon az 2. garzon fogyasztása mérve van, az 1. garzon fogyasztása pedig a két óra különbsége. De így gyakorlatban problémás elszámolni vele (1. garzon lakájónak elmagyarázni a rendszert, aztán havonta valahogy megmutatni neki a másik garzonban lévő óra állását, stb.)
Félek, hogy mi nem vagyunk jogászok, így teljes bizonyossággal nem itt fogsz megfelelő választ kapni.
A rendeltetésszerű használat elvárása azonban belefoglalható a szerződésbe (a főzőlapos példát talán kezeli, a hülyeséget nyilván nem :) ), de elég vékony jég szerintem.
Az általad felsorolt tevékenységek tiltása közül a klíma kitételét megoldhatod azzal, hogy átalakítást nem végezhetnek a lakásban, de a mobil klímát így sem ki tudod kivédeni és őszintéén szólva nem is tűnik korrektnek. A bitcoin bányászat és a kapcsolódó szerverek energiaigényét nem ismerem, de az, hogy egy bérlő mit csinál a számítógépével, megint csak nem hiszem, hogy te bérbeadóként ki tudod kötni jogszerűen.
Biztosan oka van annak, hogy fix rezsit számolsz el, de a villanyórához nem gondolkoztál el feltöltős rendszer alkalmazásán? Az megodlaná az ellenőrzést és a túlzott költségek kialakulását is.
Az ertekcsokkenes lenyege eppen az, hogy ujonnan vasarolt lakas utan lehessen elszamolni. Amit 20 eve vettel es azota hasznaltad annak nyilvan mar nem lehet akkora ertekcsokkenese mint annak amit nemreg vasaroltal.
Nekem az volna a kérdésem hogy ha csak az év utolsó 3 hónapjában volt kiadva az ingatlan akkor is elszámolható a tárgyi eszköz vagy csak időarányosan mint az értékcsökkenés?
De persze, osztom, igazad van. Sok olyan dolog van a jogszabályokban, amit csak úgy tud az ember megérteni, ha nagyon-nagyon koncentrál és jól érti is a magyar nyelvet. Meg van, amit még így sem.
Ez esetben én inkább a NAV megfogalmazását tartom irányadónak, mert ők ellenőriznek :), az általuk kiadott iránymutatást adott esetben vissza lehet fordítani, ha kétségek merülnek fel.
Én a törvényt idéztem, elvileg arra a hivatkozik az információs füzet a lábjegyzetben is "Szja tv. 3. sz. melléklet I. fejezet 2. pont." ahol pedig nincs ennyire kifejtve a pontos meghatározás.
Tényleg nem lehetne úgy megírni egy törvényt, hogy azt ne lehessen akár szándékosan akár akaratlanul is többféleképpen értelmezni? :(
"a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, előállítására fordított kiadás a felmerülés évében elszámolható, ha annak egyedi értéke a 200 ezer forintot nem haladja meg"
"a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzése, előállítására fordított költség nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás a felmerülés évében elszámolható, ha annak egyedi értéke a 200 ezer forintot nem haladja meg"
Én úgy értelmezem, hogy egyesével, azaz darabonként nem haladhatja meg a 200.000 Ft-ot.
Bár fogalmam sincs, hogy mi értelme van ennek a határnak, vagy hogy miért ennyi.
2019-es évben ingatlan bérbeadásról tételes költség elszámolással adózók, leírhatom az értékcsökkenést, illetve volt egy beruházás, kettő darab légkondicionáló lett felszerelve, erről 200 ezer forint feletti számlával rendelkezek. A kérdés, hogy ebből az összegből mennyit tudok költségként elszámolni? Maximum 200 ezer forintot, vagy mivel két eszközről van szó, így mehet az egész értéke ~340 ezer forint?
Ez ügyben a 10-es információs füzet is csak a szja tv. 3-as mellékletére hivatkozik "...a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás, ha az a 200 ezer forintot nem haladja meg..." (és ha meghaladja?) Ez alapján ilyen jellegű költségekre számuktól függetlenül évente 200 ezer forint számolható el az én értelmezésemben.
És érdekességnek:
"...továbbá beszerzési értékétől függetlenül a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás... " (ha ezeket a klímákat évente 1 millióért javíttatom, azt elszámolhatom korlátlanul???)
