Kétségeim vannak, hogy helytállok-e majd, hogy képességek fejlődnek-e miközben egyre nyomorékabb vagyok. Hogy mi lesz a memóriagondokkal koncentrációs zavarokkal ilyesmi hogy nincsenek terveim max 2 napra. Vagyis tetveim még talán, de elképzelés sincs (?) mögötte.
Még 2009-ben vettem egy Black&Decker 14.4 V-os akkus csavarozót. Akkor egy db akkuval árulták. Több évi használat után (nagyon ritkán használtam) felmondta a szolgálatot az akku.
Ebbe a típusba nem találtam új akkut. A gép a mai napig újszerű, hiszen alig volt használva. Arra gondoltam, hogy át kellene alakítani hálózati áramról működőre. Egy két "szakemberrel"
beszéltem erről, de igazából nem kaptam megoldásra javaslatot. Megoldási javaslatokat kérnék tőletek.
Hűtőszekrényt vennék No frost. Kinéztem egy Samsungot és egy Gorenjét, de az eladó ezeket nem ajánlotta, helyette Whirlpoolt tanácsolt. Erről viszont olyan véleményeket olvastam, hogy alig működik a szervizük, A hűtő meg 5 percenként puskaropogásszerű hangot ad, a szerelő által nem orvosolható. Mi a véleményetek, mert a hűtő meg kellene.
"A szeretet az, ha szabadon áramolhatok, de mindvégig az óvón tartó tenyeredben, az ölelésedben maradok. Ha görcsösen összeszorítsz, akaratot és idomulást kényszerítesz rám. Ha én, én maradhatok, csak úgy lehetek boldog melletted, és ha nem így történik, akkor csupán értékmegőrzőbe pakolsz a szíved oldalán, és nálad a kulcs."
"Veled maradok, mert nem szorítasz agyon, nem fojtogatsz, hanem női egyéniségemnek szabad folyást engedsz. Abba az irányba haladok, amerre én akarok, de mindvégig veled, melletted maradva."
"Szerelemre csak olyasvalakitől számíthatsz, aki szabad, akinek az egyediségét és szabadságát is tiszteletben tartod."
Ha önmagamhoz vagyok hű, akkor nem tagadom meg a bizonytalanságaimat, hogy egyszerre több irányba is húzok. Bár bizonytalanságaimban is biztos lehetek, ez bizonyos mértékben őrlődés aközött, ami bennem van és amit a világ elvár tőlem. Mert a "normálist" és a "nem normálist" hajlamosak vagyunk helytelenül megítélni. Mindig oda húzunk, ahol elfogadnak minket, még ha ez nem is harmonizál a belső értékekkel. Mert bizonytalanságaimban, őrlődéseimben és egyéni meglátásaimban is lehetek HITELES! Ha ezt a világ nem látja, akkor egy olyan személyt lát bennem, amilyet látni akar. Ez nem a valóság, hanem egy róla alkotott kép. És minden ilyen kép illúzió! Amíg nem érzem, hogy valami hiteles, addig csak "felszín" van. Ez a felszín elhiteti a valóságot, olyannak, amilyennek láttatni akarja! Érzékcsalódás! Más dolog egy kutyát, macskának nézni és fényképről megsimogatni, mintha valójában egy kutyát simogatnánk. Az utóbbi a színtiszta valóság! Fontos látni, hogy minden a lecsupaszított valóság, a maga valójában, a maga eredetiségében, a maga hitelességében, minden vetítés és rávetítés nélkül. Bizonytalanságunkban is biztosak vagyunk, mert a valóságunkat öleltük magunkhoz. Minden ami VAN, az VAN! Minden ami NINCS, az egy illúzió, egy vetített kép. Így aztán mindig VAN valami! A kérdés az, hogy látjuk -e magát a valóságot vagy csak egy vetített képet látunk? Ez a legfontosabb kérdés!
