Túl későn kapott sebészeti ellátást és meghalt egy nő, 540 ezer forintos pénzbírságot kapott három orvos
Három ajkai orvost első fokon fejenként 540 ezer forintra bírságoltak, mert egy beteg nem kapta meg időben a szükséges vizsgálatokat, és később meghalt. A vád szerint szakmai hibák miatt késlekedett az életmentő műtét, ami rontotta a túlélési esélyeit. Az RTL információi szerint két orvos továbbra is a kórházban dolgozik, az intézmény a jogerős döntés után lép.
Pénteken benyújtotta lemondását Ézsi Robin, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (Nyírő OPAI) főigazgatója, amit a belügyminiszter elfogadott, így megbízatása március 14-ével megszűnik.
Szétesik a magyar egészségügy, de növelné-e a GDP-t a megmentése?Vámosi Ágoston
Befektetésként és költségként is tekinthet egy kormány az egészségügyi kiadásokra, de a megelőzés nem minden szempontból térül meg a GDP-adatokban. A Klasszis Egészséggazdaság és Longevity konferencia nyitó előadója, Dr. Kaló Zoltán elmondta, melyik területen van a legnagyobb gazdasági hatása a prevenciónak, mi lesz az ápolók sorsa a mesterséges intelligencia korában, és arról is beszélt, hogyan csökkentették az egészségügyi kiadásokat a dohányreklámok.
Rétvári a DK-s Földi Judit képviselő írásbeli kérdésére azt válaszolta, hogy a Nyírőben „az elmúlt időszakban szervezeti és működési fejlesztések történtek az átláthatóság, a teljesítményarányosság és az egységes szabályozás érdekében”. A belügyi államtitkár szerint a fejlesztések célja a biztonságos, kiszámítható és szakmailag magas színvonalú betegellátás biztosítása.
„A padfelújítás egy igazi kutyapártos akció és ezt a konkrét problémát most meg is oldottuk így, mivel cselekvő párt vagyunk” – írták, majd hozzátették, hogy az egészségügyben „ennél sokkal nagyobb problémák” is vannak.
Az MKKP közleményükben kitért arra, hogy tevékenységük célja „az adatalapú emberközpontú egészségügy bevezetése Magyarországon”, és ezért a „népszerűtlen, nem populáris intézkedésekre” is szükség van az egészségügy rendbetételére.
Magyarországon betegnek lenni ma sokak szerint kiszámíthatatlan és megterhelő. A betegek világnapján szakértők arról beszéltek, hogy egyre nő a panaszok száma, miközben orvos- és háziorvoshiány, hosszú várólisták és nehezen elérhető szűrések terhelik a rendszert. A legnagyobb kérdés: ki képviseli ma a betegek érdekeit?
980 napot kell várnia térdműtétjére egy budapesti nőnek. Takács Erzsébet a Blikknek számolt be arról, hogy orvosa 2024. február 1-jén adott műtéti időpontot 2026. október 7-ére. De abban sem biztos, hogy a beavatkozásra kilenc hónap múlva sor kerülhet, mert a hivatalos várólistán nem szerepelt, és időközben orvosa is nyugdíjba ment – erről azonban nem tájékoztatták.
Nem kellett a magyar egészségügynek az a 400 ezer darab orvosi tű, amelyeken évek óta próbál túladni egy magyar vállalkozó – írja a Hvg. Még a világjárvány idején rendelte az eszközöket, de azóta nincs már rájuk akkora kereslet, az egészségügytől azt a választ kapta, hogy nem vehetik át tőle az injekciós tűket.
Papcsák cége, mint kiderült, annyi „munkát végzett”, hogy a kórház épületében bérelt irodahelyiségükben ők szedték be a pénzt a betegektől. Amit persze nem teljes egészében adtak tovább: a frissen megszerzett adatok szerint bő 20 százalékos haszonkulccsal dolgoztak. Az öt vizsgált év alatt 1 milliárd 134 forintot kasszíroztak a fizetős betegektől, amiből 906 milliót kapott a kórház, 228 milliót pedig Papcsák.
Hatalmas változás a patikákban: vényírási jogot kaptak a gyógyszerészek A döntéstől az ellátórendszer tehermentesítését és a betegek gyorsabb kiszolgálását várják. Az újításhoz a Debreceni Egyetem már képzést is indít.
Jelentős változás jön a hazai gyógyszerellátásban, a jövőben ugyanis a gyógyszerészek is írhatnak majd fel recepteket.
Az új jogosultság célja az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelése, valamint az, hogy a betegek gyorsabban jussanak a szükséges készítményekhez
– derült ki a Nemzeti Közleménytárban megjelent tájékoztatásból.
A fidesz megoldása az általuk elqrt egészségügyre: háborúellenes szórólapok
Magyar Péter fogyóeszközöket, megoldásokat visz a kórházakhoz, az embertelen, hazaáruló aljas orbáni fidesz meg háborúellenes szórólapokat.
Kórházi fűtés, műszerek, orvosok helyett háborúellenes szórólapokat visz a fidesz a kórházakhoz.
Nem tudta elviselni, hogy kórház előtt riogatnak háborúval, felborította a fideszes aláírásgyűjtő standot
Odalent csoportosulást látott a főbejárat betegmozgató rámpájánál. Közelebb lépve látta, hogy a Fidesz úgynevezett háborúellenes aláírásgyűjtése folyik. Többen furcsállották ezt, egy hozzátartozóját gyászoló sírva kérdezte, miért kell a kórházban is kampányolni. Mivel a kórházba nem jókedvében megy az ember, úgy érezte, nem tisztességes, hogy az amúgy is aggódó emberek kezébe háborúellenes szórólapokat nyomnak, és aláírásokat kérnek tőlük.
Zsombori Balázs ugyan nem találkozott vele, de ezen a napon gyűjtött a helyszínen háborúellenes aláírásokat Hankó Balázs kulturális miniszter, a választókerület országgyűlési képviselője is. A háborúellenes szólamok mellett azt is határozottan állította, hogy a kistarcsai kórházat a Tisza Párt bezárásra ítélte, mert a pénz Ukrajnára kell.
Ez az embertelen, hazaáruló aljas orbáni fidesz nem azért megy a kórházakhoz, hogy rendbe tegye az egészségügyet, hanem kampányolni, embereket riogatni, hazudozni.
Az összes sürgősségi szakorvos felállt, és decemberben – illetve várhatóan januárban sem – tudnak ügyeletet kiállítani a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban.
Mit tud tenni Takács Péter egészségügyi államtitkár?
Megoldásokról nem nagyon hallunk, tehát megoldani nem, így marad a káromkodás és a bazmegezés.
Ami elromolhat az el is romlik, érted, bazmeg?
Jó, de mióta romlik?
Riasztó belső levél szivárgott ki, az összeomlás szélén a Szent Imre Kórház sürgősségi osztálya
A levél szerint a Szent Imre Kórházban jelenleg összesen 1,6 főállású (FTE) szakorvosi kapacitás áll rendelkezésre a sürgősségi osztályon. Az osztályvezető arról tájékoztatta kollégáit, hogy december végétől várhatóan januárban sem tudják kiállítani az ügyeletet a jelenlegi körülmények között. A besegítő belgyógyász és intenzíves kollégák egyöntetűen jelezték, hogy nem vállalják tovább a műszakvezetést az alacsony létszám miatt.
Kunetz Zsombor a menedzsmentet és a kórház vezetését tette felelőssé a kialakult helyzetért, beleértve Takács Péter egészségügyi államtitkárt és Bedros Jonathán Róbert főigazgatót.
A központosításhoz. A városkámban lévő rehab. osztályon a szobakerékpárokon lévő vérnyomásmérők össze-vissza működtek.
Bejelentkeztem a igazgatóhoz, hogy nyugger vill. mérnökként ingyen karban tartanám őket.Megköszönte, de nem engedheti, mivel előírt, hogy kitől kell a javítást megrendelni.
A kórházi fertőzések egyharmada behurcolt fertőzés, és egyharmadukat kapják meg a betegek kifejezetten a kórházi kezelésekkel összefüggésben.
A Honvédkórházban szigorúan veszik az eljárásrend betartását, ezért a behurcolt esetek után második eset (amikor valaki továbbadja a bevitt kórokozót a kórházban és újabb megbetegedés történik) csak nagyon ritkán alakult ki az intézményben.
Arra az újságírói kérdésre, hogy hol regisztrálták a legtöbb kórházi fertőzést, nem adtak a résztvevők konkrét választ, se pozitív, se negatív viszonylatban nem emeltek ki egyetlen intézményt sem. Mint mondták, a kilengő esetszámokat figyelemmel kísérik és megpróbálják felkutatni, hogy mi okozza ezeket.
Szóba került az is, hogy országos szinten vannak olyan intézmények – főleg a kisebb kórházak –, ahol nincs megfelelő számú infektológus. Surján Orsolya szerint ha a minimális feltételek nem állnak fenn, akkor a hatóságok azonnal intézkednek helyettesítésről, de erre 2024-ben nem volt szükség. Megjegyezte: a legjobb személyi feltételek a centrumkórházakban vannak.
