"Egy hónapot töltött el a francia miniszterelnöki székben Sebastien Lecornu. A kormányfő lemondását Emmanuel Macron államfő elfogadta. Lecornut szeptember 9-én nevezték ki kormányfőnek."
Nemazé', de ha "órákkal a beiktatása után" mondott le, akkor nem csak órákig volt min.elnök..?
A FRANCIA TÁRSADALOMTUDÓS SZERINT SOSEM KÉSŐ MEGPRÓBÁLNI VÁLTOZTATNI
Marion Maréchal: Franciaország 2060-ra muszlim ország lehet.
A francia társadalom teljes átalakulását, az észak-afrikai kultúrák előretörését és az iszlám országon belüli felemelkedését vetítette előre Marion Maréchal a Vasárnapi Újságnak nyilatkozva. A társadalomtudós mindezt az elmúlt évtized szociológiai vizsgálatainak eredményeivel támasztotta alá.
– A családtámogatás megtérülő befektetés. Egy lehetőség az európai országok számára, hogy a hagyományos értékeket megszilárdítsák, és megőrizzék az európai társadalmak hagyományos képét – fogalmazott Marion Maréchal korábbi nemzetgyűlési képviselő, a Francia Szociológiai, Gazdasági és Politikatudományi Intézet igazgatója a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson tartott előadásában.
Na a jól ismert libsi trükk, beraknak egy szélsőjobbos sapkát viselő téglát a képletbe, hogy kifogják a szelet a tényleges veszélyt jelentő Le Pen vitorlájából. Ugyanezt csinálták Olaszországban migráns-ellenes Salvinivel, amikor létrehozták ellene az 5 csillag mű-pártot, valami profi bohóc strómankodásával.
Akiknek ilyen szövetségesei vannak, nincs szüksége ellenségre.
56 milliárd dolláros fegyvermegrendelést buktak a franciák az új amerikai, angol, ausztrál katonai szövetségen.
A NATO-n belüli viszonyt is feszültté tette a héten kipattant botrányos tengeralattjáró-ügy – jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szombat este a France2 tévéadónak adott interjújában. Az USA, az Egyesült Királyság és Ausztrália új katonai szövetsége Európa és az EU gazdasági, politikai és katonai leértékelődésének újabb jele. Jól látható, hogy az USA a továbbiakban bizonyos érdekeit már nem a NATO keretein belül akarja érvényesíteni. A Biden adminisztráció ezt a döntést nem az aktuális politikai érdekei alapján, hanem a hosszútávú trendek ismeretében hozta meg.
Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia új biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven, és ezzel összefüggésben Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el, és olyan súlyosnak ítélte meg a helyzetet, hogy pénteken visszahívta washingtoni és canberrai nagykövetét, amire még nem volt példa. Az összeg is hatalmas és a diplomáciai reakció is egészen szokatlanul szélsőséges.
Európában így rendezik a dolgokat a "lovagiasság" szabályai szerint. Rendben van ez így? Van bocsánatos népirtás?
Gyurcsány, mikor kér bocsánatot?
Elismerte Franciaországnak a ruandai népirtásban játszott szerepét tegnap Emmanuel Macron, aki tegnap a kapcsolatok helyreállításának céljával utazott a közép-afrikai államba. A francia elnök a ruandai népirtás Kigaliban található emlékművénél felszólalva úgy fogalmazott: csak azok bocsáthatnak meg, akik átélték azt az éjszakát, és ezzel a megbocsátás ajándékát adják.
– Franciaországnak nem kell bocsánatot kérnie a ruandai népirtásért
– hangzott el még április közepén Édouard Balladur korábbi francia miniszterelnöktől a France 24 állami televízió adásában. Úgy tűnik azonban, hogy egészen más véleményen van Emmanuel Macron köztársasági elnök, aki két évvel ezelőtt állított fel egy vizsgálóbizottságot annak megállapítására, hogy Franciaországnak milyen szerepe volt a ruandai népirtás bekövetkezésében. Az április közepén közzétett jelentés eredménye szerint Franciaországot súlyos felelősség terheli a nyolcszázezer ember életét követelő 1994-es események miatt, a történészekből álló testület ennek ellenére ugyanakkor azt is kimondta, hogy Franciaországot nem terheli bűnrészesség vádja.
Egy hónappal később Emmanuel Macron mégis személyesen ment Ruandába, hogy bocsánatot nyerjen.
Marine Le Penre a francia rendőrség és katonaság hatvan százaléka szavazna Macron ellenében.
Az Ipsos közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint a francia rendőrök és katonák 44 százaléka Marine Le Penre adná le szavazatát a 2022-es francia köztársasági elnökválasztásnak már az első fordulójában is, amikor pedig számos egyéb jelölt is versenyben lesz az elnöki székért. Az Ipsos felmérése szerint azonban, ha a választás második fordulójában Emmanuel Macron jelenlegi köztársasági elnök és Marine Le Pen néz majd szembe egymással, akkor a francia fegyveres erők tagjainak már legalább hatvan százaléka választaná meg Marine Le Pent köztársasági elnöknek.
Le Pen már a 2017-es elnökválasztás második fordulójában is nagyon népszerű jelölt volt a francia fegyveres erők tagjai között, akkor 57 százalékuk adta le a szavazatát a Nemzeti Tömörülés elnökére.
Le Pent az aktív állományú rendőrök és katonák favorizálják kiugró mértékben, bár a nyugalmazott rendfenntartók körében is magas, 51 százalékos népszerűségnek örvend. Le Pen szimpatizánsai azzal magyarázzák preferenciájukat, hogy Le Pen „realitásérzéke kimagasló”, hogy a rendpárti Nemzeti Tömörülés elnöke „látja és érti az ország közbiztonságát leromboló tényezőket”, és „valóban kész változtatni a kialakult helyzeten”, ellentétben Emmanuel Macronnal, akiről csak a szavazók 13 százaléka gondolja ugyanezt.
Szankciókkal fenyegetik az iszlamizmust elítélő tábornokokat.
Florence Parly francia védelmi miniszter szankciókat szorgalmazott kedden azon katonák, köztük húsz nyugalmazott tábornok ellen, akik egy véleménycikkben Franciaország széteséséről írtak, és jelezték, készek támogatni azokat a politikusokat, akik megvédik a patriotizmust. A felhívás – amelyben mintegy húsz nyugalmazott tábornok, száz, szintén többségében nyugalmazott magas rangú tiszt és több mint ezer katona Emmanuel Macron államfőt a patriotizmus képviseletére kéri – a Valeurs Actuelles című jobboldali hetilapban április 21-én jelent meg, a Charles de Gaulle néhai köztársasági elnök elleni puccskísérlet hatvanadik évfordulóján.
Az aláírók elítélik „a szétesést, ami a hazát sújtja”,
a közösségek közötti gyűlölködést, amelyet egyfajta antirasszizmus táplál, az iszlamizmust és a „külvárosi hordákat”, amelyek „az alkotmányunkkal ellentétes dogmák alá” kényszerítették az ország egy részét. A katonák az írásukban jelezték, hogy készen állnak olyan politikusokat támogatni, akik a nemzet megóvására tekintettel vannak. Arra is felhívták a figyelmet, hogy amennyiben a jelenlegi politika folytatódik, az aktív bajtársak beavatkozására lesz szükség.
Francia tábornokok szerint polgárháború fenyegeti az országot.
Polgárháborús hangulatra figyelmeztette Emmanuel Macron francia elnököt húsz volt tábornok és több mint ezer katona-, rendőr- és csendőrtiszt egy nyílt levélben – tudta meg a Magyar Nemzet.
A Jean-Pierre Fabre-Bernadac nyugalmazott csendőrtiszt kezdeményezésére megírt közlemény szerint a társadalmi feszültségek és a vallási szélsőségesség miatti gyűlölet ellen kellene sürgősen fellépnie a kormánynak. A levél tartalmával Marine Le Pen, a radikális jobboldali francia Nemzeti Tömörülés vezetője is egyetértett, és kérte a nyugdíjas katonákat, csatlakozzanak jövő évi választási kampányához.
Az erőszak napról napra növekszik. Ki tudta volna megjósolni tíz évvel ezelőtt, hogy egy tanárt lefejeznek, amikor elhagyja az iskolát?
– utal a levél Samuel Paty tavaly októberi meggyilkolására. A 47 éves, történelem–földrajz szakos középiskolai oktatót egy 18 éves, csecsen származású szélsőséges iszlamista fejezte le. Az elmúlt hónapokban ismét megszaporodtak az iszlamista támadások Franciaországban. Pénteken Rambouillet városában egy rendőrnőt több halálos késszúrással gyilkolt meg egy tunéziai állampolgár, aki 2009-ben illegális bevándorlóként érkezett az országba, de azóta menedékstátust kapott.
Hosszú háború előtt állunk. A terrorizmus elleni harc egy egész nemzedéknek lesz a dolga
– mondta az eset kapcsán Manuel Valls, Franciaország korábbi miniszterelnöke. Emmanuel Macron tavaly szigorúbb fellépést hirdetett a szélsőségesekkel szemben. A radikalizálódás megakadályozására a francia nemzetgyűlés februárban fogadta el első olvasatban a radikális iszlám elleni törvénytervezetet, amelynek célja megakadályozni a szeparatizmust, vagyis azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül. A jobboldali többségű francia szenátus a múlt héten hagyta jóvá a törvényjavaslattal kapcsolatos módosítását – amelyet a nemzetgyűlésnek is el kell fogadnia ahhoz, hogy törvény legyen belőle –, ami még szigorúbb intézkedéseket jelentene a muszlim közösségeknek. Az arcot fedő női ruhadarabok nyilvános viselését tiltaná be, például a gyermekeiket iskolai rendezvényekre kísérő szülők számára, de a burkini – a teljes testet fedő női fürdőruha – viselése sem lenne engedélyezett nyilvános helyeken. A módosítás szerint a vallás gyakorlása tilos lenne állami felsőoktatási intézményekben, a javaslatot támogató szenátorok az egyetemi folyosókon történő imádkozást hozták fel példának – írja a Magyar Nemzet. Az intézkedéseket a baloldal és az emberi jogi csoportok hevesen bírálták arra hivatkozva, hogy a törvényjavaslatok még inkább megosztanák a francia társadalmat. Macron pártja, a kormányzó centrista Köztársaság lendületben már jelezte, hogy a szigorú módosításokat ők sem fogják támogatni a nemzetgyűlésben. Egy 2019-es felmérés szerint Franciaországban a teljes lakosság mintegy öt százaléka – közel 3,5 millió személy – vallotta magát muszlimnak.
A bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülés elnöke, Marine Le Pen javaslatot terjesztett elő a muszlim fejkendők nyilvános helyeken való viselésének betiltásáról.
A legnagyobb francia ellenzéki párt elnöke ezzel a népszerűségét igyekszik megszilárdítani, amely egy legújabb felmérés szerint lassan utoléri Emmanuel Macron elnökét.
A muszlimok kendőviseléséről szóló tervezettel – amelyet valószínűleg alkotmányellenesnek ítélne a bíróság – Le Pen egy már jól ismert kampánytémához tér vissza, tizenöt hónappal az ország 2022-es elnökválasztása előtt.
Mióta átvette édesapjától az irányítást Franciaország legfőbb bevándorlásellenes pártja felett, Le Pen kétszer indult az elnökválasztáson, ám legutóbb, 2017-ben Macron jelentős fölénnyel legyőzte.
Jacline Mouraud, a sárgamellényes mozgalom korábbi „múzsája” és nem hivatalos szóvivője hétfőn bejelentette, hogy indul a 2022-es franciaországi köztársasági elnökválasztáson. Ezzel Emmanuel Macron kihívóinak köre három főre bővült.
Két republikánus képviselő azonnali reagálásra szólította fel Emmanuel Macron francia elnököt azzal kapcsolatban, hogy a magyar származású amerikai spekuláns, Soros György emberei hogyan szivároghattak be az Emberi Jogok Európai Bíróságába,
Újabb fordulatot vett az ügy, mely Soros György embereinek az Emberi Jogok Európai Bíróságába való szisztematikus beépülésével foglalkozik. Két republikánus képviselő, Valérie Boyer és Julien Aubert ugyanis levelet írt a francia államfőnek, melyben magyarázatot követel a Valeurs actuelles francia hetilap azon cikkére, amely részletesen kifejtette, hogy a magyar származású befolyásos üzletember emberei miként szivárogtak be a strasbourgi székhelyű EJEB-be.
Tűz ütött ki Párizs belvárosában pénteken a Paris Gare de Lyon pályaudvar közelében - írja a The Independent. Ez Párizs egyik legjelentősebb pályaudvara, innen indulnak a TGV vonatok is.
A francia rendőrség azt írta a Twitteren, hogyaz állomást evakulták,további részleteket nem közöltek.
Macron a globális elit szerves tagja és az általuk vallott globalizmus elkötelezett híve. Óvakodjanak a görögtől, még akkor is, ha ajándékot hoz, s még akkor is, ha francia!
Pofa be, ne árulkodj!