A belső padlószintem 70cm-rel van a talajszint felett, míg a talajszint alatt kb még 50cm-re van a patak átlag vízszintje. Igazság szerint mindig csak "folydogál", ahogy a képen is látszik. Csak évi 2-3x önt ki és akkor áll a ház körül vagy 2 napig.
Ha a patak szintjéig leásnék félek még a ház is megmozdulna, ami nem lenne jó, tekintve, hogy 80 illetve 30 éve áll repedés nélkül!
A fotón látható "járda" hosszanti irányban 2 helyen el van repedve (gondolom nem egyszerre volt betonozva).
A járda teljes szélességének a felénél van a telekhatár.
A házhoz közel eső "sáv" homogén, kb. 30cm széles. Ezt bontsam fel és ide tegyek alappal egy gátat?
Tudom, hogy a kiásáskor derül ki, hogy mennyire vizes, stb a föld, de ha "normál", tömör föld van, akkor meddig ássak le alapnak? Illetve vegyem ki a teljes földet, vagy csak a gát alatt? A gát a fal alapja között meg maradjon a föld és fölé betonozzak?
Gondolom a legjobb egy 80cm-es alap lenne, de félek, hogy a patak vagy a ház elmozdul ha közte kezdek "babrálni".
A középső beton csíkot nem is szívesen bántaném, részben azért, mert az már félig önkormányzati tulajdon, részben azért, mert félek, hogy a patak széle beborul és utána nekem kell majd helyreállítani.
Én a helyedben zsalutéglából raknék gátat, hogyha kiönt, akkor ne a fal fogja meg hanem a gát.
Mert úgy látszik, hogy a járda az ingatlanon belül van.
Persze a gátnak előbb rendes alap kell, különben eldől, reped és nem fog érni semmit.
A gát kicsit magasabb legyen mint a kerítés lábazata.
Aztán a gát és fal közt én kitölteném betonnal azt a 20 centi kritikus magasságot. Gondolom ennyit szokott emelkedni a víz. Ha mégis több, akkor gát megfogja.
A falat lehet szigetelni sima kátrány lemezzel azon a részen ahol kitöltöd betonnal. Fölötte pedig mehet a sima hőszigetelés, amit törött kerámia csempével kiraksz.
Nem kell túlbonyolítani. Tehát a eleve a patakot zárd el, hogy bármikor is elérje a falat. Ne a falat védd mert az mindig neccesebb.
Mindenképpen készül szigetelőkrémmel vízszintes vízzárás a külső talajszint felett kb. 20cm-re. A belső padlószint 70cm-en van.
Butaság ha nem történik leásás és csak a most meglévő beton járdáig bontom le a lábazati falat tégláig és "L" alakban (járda és lábazati fal) készítek bitumenes (ráolvasztott) szigetelést?
Elvileg ezzel megoldanám azt, hogy ha kiönt a patak, akkor ne szívja fel a vizet.
A lábazatba meg belülről úgyis jut be víz, hiába szigetelem le a külső oldalt.
Sokat agyaltam ezen, de mindenhol azt olvastam, hogy elvben nem lehet baj. De a fizika, az fizika. :O Kicsit félek!
Sikamur Injecto cream 100, szigetelőkrémet fogok a lábazati falba vízszintesen tenni (talajszint felett kb 20-30cm-re), hogy a felfelé menő víz megálljon.
A belső padlószint 70cm-en van.
Az oldalsó vízszigetelés a patak miatt kell(het), mert amikor kiönt, feleslegesen megterheli a falat.
Ha lesz vízszintes vízzárás, akkor lehet nem is érdemes nagyon lemenni?
Nem tudom, hogy milyen mély az alapozás, milyenek ott a talaj- és talajvízviszonyok, de pl. lösztalaj vagy nedves agyagtalaj esetén előfordulhat durva katasztrófa, ha az egyik oldalról megszűnik a fal megtámasztása.
Amúgy szerintem azt lehetetlen elérni utólagos szigeteléssel, hogy a földalatti falrész elszigetelődjön a talajvíztől. Arra viszont van módszer, hogy a vizes alsófalból ne szívódjon fel a víz a talajszint feletti lakószobák falába, de egyrészt nem olcsó, másrészt láttam olyat, ahol nem sikerült jól megcsinálni, és csakazértis felszivárgott.
