Balog Zoltán miniszter ma (2017. március 29-én) este benyújtott egy törvényjavaslatot, miszerint az EU-n kívüli, harmadik országokban székhellyel rendelkező egyetemek csak kétoldalú kormányközi megállapodás alapján működhetnének Magyarországon.
„Hogyan teheti meg, hogy nem ítél el egy olyan kampányt, melyben egy Egyesült Államokbeli zsidó milliárdost kampósorrú gazemberként ábrázolnak?” – kérdezi fölháborodva Netanjahutól.
Egy CEU-s hallgató szerint Netanjahu elárulta a magyar zsidókat
Nyílt levelet írt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek Fabriczki Eszter, a CEU hallgatója, aki szerint Izrael Állam felelőssége, hogy védelmet nyújtson minden zsidó számára, ám a magyar zsidóságot szerinte Netanjahu nemcsak hogy nem védte meg, de még ütőkártyát is adott az Orbán-kormány kezébe, ellenük. (Budapest Beacon)
Hatalmasat villantott a baloldal megint szakmaiságból. Ezúttal a mindig jól értesült Csuhaj Ildikó tett tanúságot politikai tudásáról plakáttörvény-ügyben.
„Számos miniszter, én Trócsányi Lászlót sem láttam – ő meg ugye ő volt alkotmánybíró, igazságügyminiszter –, én őt sem láttam a parlamentben, hogy megszavazta volna ezt a mostani törvényt.”
A mindig jól értesült Csuhaj Ildikónak természetesen igaza volt. Trócsányi László valóban nem szavazta meg a törvényt. Trócsányi László valóban nem nyomott gombot pénteken a parlamentben. Az igazságügy miniszternek azonban jó oka volt arra, hogy nem adta le a voksát.
Ez pedig az, hogy Trócsányi László nem képviselő, így aztán nem is szavazhatott a törvényről.
Nem várható el persze, hogy a mindig jól értesült Csuhaj Ildikó ezt tudja. Hisz csak olyan 20 éve él politikai újságírásból. Dolgozott több politikai lapnál és volt szerkesztője megannyi műsornak. Szerencséjére azonban ott ült mellette egy „politikai elemző”, Reiner Roland. De ő sem szólt közbe. Vagy azért, mert Reiner Rolandnak sincs szellentése arról, hogy – ellentétben az angol rendszerrel – Magyarországon nem minden miniszter képviselő is egyben, vagy azért, mert nem akarta megzavarni a mindig jól értesült Csuhaj Ildikó kiválóan felépített gondolatmenetét.
Bárhogy is volt, Csuhaj Ildikó ezúttal nem volt jól értesült. Valószínűleg félrevezették az alkotmányjogászok, vagy a saját magukat megnevezni nem tudó fideszes források.
Csak legalább azt ne tette volna hozzá, hogy „készültem”.
Az alapvető gondról beszéltem, hogy negatívba kerültek az önkormányzatok, a forráselvonással kombinált feladatdelegálás miatt. Az, hogy a sok rossz megoldásból melyik rosszat választották, és ezt hogy tették még rosszabbá, másodlagos kérdés, nem kellett volna kibaszni pénzügyileg az önkormányzatokkal.
De nemcsak egyszerűen nem foglalkoztatták a politikusokat a devizahitelek. Az önkormányzatok, többségükben narancsszínekben, még 2006-2008-ban is vígan vették fel a devizahiteleket. Pedig műveltebbnek kellett volna lenniük, mint az átlagemberek, és szakembereket is alkalmazhattak. Nehéz elhinni, hogy megtévesztették őket, különösen, ahol a polgármester közgazdasági egyetemet végzett. Sokuk mégis ugyanúgy beleesett a devizahiteles-csapdába. Nem csoda: sokkal olcsóbb volt, mint a forinthitel---
