A BUX értékét forintban számolják, a világ többi részén pedig a világ többi részén használatos devizában. Hozd azonos devizanemre, és úgy keresd az okát.
Egy pár ok: a BUX gyakorlatilag banki szektorindex. A DAX tele van konzervatív iparággal. Az eu50-ben van egy holland technológiai cég (ASML Holding), ami miatt egy kicsit nasdaq-szerű az index. Az msci world 70%-ban USA cégeket tartalmaz.
A Rába shortos likvidálást én is csak a grafikon mozgásából, és a tudható infókból következtettem kívülállóként. Egy konkrét ügyletről csak a két fél tudhat, mert nem publikus információ. Azt azonban tudjuk, valószínűleg a kormányváltás kapcsán sokan/többen próbálják/próbálták meglovagolni a "ziccer helyzetet", miszerint megpróbálják "kicsinálni" a volt kormánypárthoz köthető cégeket (A 4iG leányvállalata megszerezte a Rába 74%-os többségi tulajdonrészét). Technikai elemzés szempontjából meg "véletlenül" pont dupla tetőig húzták az árfolyamot, pont mint az Opus-nál pár éve.
Emlékszem olyanra, hogy inkább végig nézte a Nabi csődjét alapoasn feltankolva Nabi részvénnyel, mint inkább eladta volna 10-15% veszteséggel, amikor érkeztek sorjában a kedvezőtlen hírek. Büszkesége ezt nem engedte meg, inkább tönkrement.
Én is nagyon sok laikussal találkoztam anno, de valószínűleg ez ma sincs másképpen. Igazi balek példa a hőskorból, amikor tudott volt, hogy a MIZO-nak mi az utolsó kereskedési napja (kivezetik), és sokan vették bőszen még aznap is, mert előtte lévő pár napban nőtt az árfolyam értéke ... majd pár nap múlva jött a csodáskodás, hogy az már nettó kidobott pénz, de legalább a brókercég örült a náluk hagyott kötésdíjnak.
Nem. Akár magánember vagy cég a bróker céggel ügyletel. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy kitalálod, hogy melyik papírt akarod megshortolni, a brókered rákérdez, hogy náluk van-e ilyen állományba, ha van akkor kitaláljátok hogy milyen határidőre szeretnéd kötni (általában 2-3 hónap a maximum amire köthetsz), majd az általad megadott áron eladják a meghatározott mennyiséget az azonnalin. Amikor teljesült a megbízás, akkor az átlagárból már kalkulálható a határidős ár. A cég nulla kockázatot fut, mert annyi kontraktust vesz (ügyfél ad), hogy ő nullába legyen, és önkötéssel összeköti a határidős kontraktusokat az ügyfél "lábával". Ha zárni szeretne az ügyfél, akkor ugyan ez a folyamat fordítva, és a végén a céghez visszakerül az eredetileg birtokolt részvény darabszám. Ha a cégnél nincs olyan részvény, akkor annyival bonyolódik az ügylet, hogy mástól kell kölcsönkérni, aminek persze plusz költsége van. Az egész folyamatot kisebb, és a korábban Soros Gyuri bácsi több milliós OTP példájával élve nagyobb darabszámmal is elkövethető. A felszólítás/likvidális ugyan úgy működik, mint bármely határidős terménél, ha nem jó irányban vagy (ebben az esetben, ha emelkedik, akkor jön a kényszervásárlás fedezetlenség hiányában).
Amikor még irodában kötöttünk, rengeteg ilyen embert láttam. egy idősebb ember a Danubiust az ugyanilyen nevű rádióadóval azonosította.
De általában a publikum nem volt tisztában, éppen mivel foglalkozott egy tőzsdei vállalat. Eredménykimutatás? Arról sokan nem is hallottak, de vetődtek rá minden pletykára. Megnéztem volna a vén szivarost, milyen kommentárt fűzött volna hozzá...
