A Magyar Demokrata 2004. február 5-én a mértékadó nyilvánosságban elsőként terjedelmes cikkben emlékezett meg a kitörésről: „Európa hősei voltak” ez állt a címlapon.
A Bencsik András által szerkesztett Demokrata 2004. február 5-i száma így minősítette a budavári kitörés résztvevőit: Európa hősei voltak. Mint Ungváry megjegyzi, a cikk„…szót sem ejtett a városban zajló, magyarok által elkövetett tömeggyilkosságokról, viszont fontosnak tartotta részletesen taglalni a szovjet katonák barbarizmusát. Ez a szemlélet a Fidesz-médiában mind a mai napig nem sokat változott.”
"Nem gondolhatta senki sem komolyan, hogy Németország legyőzi az angol világbirodalmat, az USA-t és a SZU-t."
És miért nem? Csak mert sokkal nagyobb területűek voltak? Az még nem minden: a győzelemhez elszántság, jó fegyverek és jó vezetés is kell + netán még szerencse.
Egyébként ha szerinted csupán a nagyság számít, akkor mennyi jövőt jósolsz a kis Izraelnek az arab tengerben?
"Lehet tudni ezt, lehet tudni azt, de a háborút nem jósok, hanem hadvezérek vezetik. "
Szép kis "hadvezérek". Jól belevezettek minket a tutiba. Megjósolták a német győzelmet. Eszerint még jósoknak is csapnivalók voltak.
"a 2. VH nem volt eleve lejátszott "mérkőzés". "
Dehogynem. Nem gondolhatta senki sem komolyan, hogy Németország legyőzi az angol világbirodalmat, az USA-t és a SZU-t.
"A németeknek ugyanúgy megvolt az esélye, hogy megnyerjék"
Hogy lett volna esélyük? Pláne ugyanúgy?!
"Igen, egyre keletebben, ahogy a németek űzték őket a Barbarossa-hadművelet keretében."
Hogy mennél biztosabban elveszítsék a háborút. Hogy aztán a szovjetek ellentámadásba menvén, egyre közeledjenek a határhoz újból. Ezt egy előrelátó, józan, megfontolt politikusnak tudnia kellett volna. És volt, aki (Bajcsy) tudta is:
Lehet tudni ezt, lehet tudni azt, de a háborút nem jósok, hanem hadvezérek vezetik. És a 2. VH nem volt eleve lejátszott "mérkőzés". A németeknek ugyanúgy megvolt az esélye, hogy megnyerjék; hogy még sem így történt, annak kitárgyalására van külön fórumtéma.
"A szovjetek meg a keletiben."
Igen, egyre keletebben, ahogy a németek űzték őket a Barbarossa-hadművelet keretében. Tehát a német szomszédság valós volt, míg a szovjet egy több ezer km-re húzódó hadszíntér.
miről beszélsz te szerencsétlen? az egész "magyar" vezérkar németekből állt. olyanokból akiknek átmosták az agyát a ludovika akadémián. hautzinger, werth stb...
németek küldték oda a magyarokat harcolni fegyver és élelem nélkül!
minden 4. embernek volt egyáltalán fegyvere!
olyan kevés volt az ennivaló, h az éhhalán szélén álltak!
"Szóval, ha a Zsugásvili nem szívóskodik, akkor már az országunk se létezne."
Szerintem meg a teheráni rendszer és a Szovjetunió összeomlásakor úgyis visszanyertük volna a függetlenségünket, és lehet, hogy más határokkal, mint a mostaniak. De ez csak egy feltételezés, mint ahogy a tied is.
"Osztrákok nem léteztek a 2. VH idején, mert azok - nagyon helyesen - Németország részei voltak."
Még a Sztálin is jelezte a másik kettőnek a Teheráni összejövetelen, hogy a fogságba esett osztrákok már messziről kiabálták, hogy ők nem németek.
SZTÁLIN: Nekem nem tetszik az újabb államegyesülések terve. Ha Németország felosztása mellett döntünk, nem kell újabb egyesüléseket létrehozni. Vegyük az öt vagy hat államot és a két körzetet, amelyekre Roosevelt fel akarja tagolni Németországot; Rooseveltnek ezt a Németország felosztására irányuló tervét meg lehet vizsgálni. Churchillnek hamarosan alkalma nyílik majd arra, hogy németek nagy tömegeivel találkozzon, mint ahogy mi találkoztunk. Churchill akkor meg fogja látni, hogy a német hadseregben nemcsak poroszok harcolnak, hanem Németország más tartományaiból való németek is. Az osztrákok az egyetlenek, akik, amikor megadják magukat, azt kiabálják: osztrák vagyok ! – s katonáink méltányolják is ezt, Ami a Németország egyes tartományaiból való németeket illeti, mindannyian egyforma hevességgel küzdenek. Bárhogy tekintsük is Németország feldarabolásának a kérdését, nem szabad a dunai államoknak valamilyen új, életképtelen egyesülését létrehoznunk. Magyarországnak és Ausztriának külön-külön kell léteznie. Ausztria önálló állam volt, amíg hozzá nem nyúltak.
Csakhogy azt nem lehetett előre tudni, hogy a németek elveszítik a háborút. A nácikat mindenképpen ki kellett szolgálni, hiszen itt voltak a nyugati szomszédságunkban. Pontosan azt kellett volna csinálni, hogy katonákat nem kiküldeni a frontra, hanem védekezésben tartani, ha ideérnek a szovjetek, de a németeket nyersanyaggal, hadianyaggal kiszolgálni, hogy ne szálljanak meg. De még így sem biztos, hogy ez elkerülhető lett volna. Sőt nagyon nem.
Osztrákok nem léteztek a 2. VH idején, mert azok - nagyon helyesen - Németország részei voltak. A románokat meg teljesen körbevették a Varsói Szerződés tagállamai, meg elég keményvonalas kommunisták is voltak. Talán ezt hiányolod hazánk esetében is?
A Románokon és az osztrákokon átrohantak, mint a sóhaj, az osztrákokat semlegesként ott is hagyták a lejárt idő után, a Románoknál sem osztogattak az ideiglenesen ott lévő orosz tiszteknek öröklakást.
1. A '38-41 között visszaszerzett területet nem sikerült megtartani így sem, sőt, '47-ben még a trianoninál is szűkebb lett az ország határa, tehát semmit nem értünk el azzal, hogy szolgalelkűen kiszolgáltuk a nácikat.
2. Német győzelem esetén csak egy Gau lettünk volna, totál kiraboltak, elnyomtak volna minket - így is egyébként -, ezt még Szálasi is tudta, ezért írta, hogy a Nagynémet Birodalom győzelme után Mo-nak hamarost szabadságharcát meg kell majd vívnia.
3. Viszont ha nem támadjuk meg a SZU-t, esélyünk lett volna Erdélyre - nem biztos, de jó esélyünk lett volna rá -, és az első bécsi döntésben szerzett területekre is, hiszen azt még Anglia is elismerte. A SZU megtámadásával viszont minden esélyünket eljátszottuk...
Persze, mert a szovjetek olyanok, mint a kereszthuzat: csak jönnek meg mennek attól függően, hogy nyitva van-e a határ. Csakhogy a rendszerüket bizony itthagyták volna így is, Rákosistúl, meg biztosítéknak a hadseregük egy részét, aztán hozzáláttak volna a lakosság módszeres elhurcolásához, kirablásához. Persze mit számít ez nektek, a lényeg, hogy utólag elmondhassuk, hogy milyen "becsületesen" átengedtük az országot nekik, lehetőleg az 1938-41 között visszakapott 80000 km-nyi területtel. Az sem számít, hogy itt senki nem akart szovjet uralmat, sem a lakosság, és főleg a hatalmi elit nem akarta, hogy csak úgy lecseréljék őket arra a moszkovita bandára.
"Mert az biztos, hogy a szovjetek így sem álltak volna meg a magyar határnál."
Nem hát.
Átrohantak volna rajtunk, mint a Románokon és az Osztrákokon és tán még mi is a győztes oldalán fejeztük volna be a háborút, mint egynéhány szomszédunk.
A Balatoni csata és Budapest - ami végül is csak sok halottat, rengeteg romot és pár napos időhúzást jelentett - meg megteremtette az utolsó csatlósságot és a Rákosiék hatalmát.
"És vajon miért volt nekik olyan fontos, hogy a katonai ütőerőt tkp. nem is képviselő Magyar Honvédség részt vegyen a Szovjetunió elleni hadjáratban"
De nem volt nekik fontos, hiszen nyomatékkal megkértek rá, hogy ne támadjuk meg őket.
"Ellenben ha mégis becsalogatnak valahogy"
Miért akartak volna becsalogatni minket? Elég bajuk volt nekik, hiszen egyszerre támadták őket a németek, olaszok, spanyolok, finnek, románok, szlovákok, miért állott volna érdekükben, hogy a bármily csekély ütőerőt képviselő magyar csatlakozzanak ellenük?
"Kassa"
Véletlenül bombardírozták Kassát. Ha akarta volna, ezt tisztázza a magyar kormány. De nem akarta, úgy kelletett neki ez a sajnálatos félreértés, mint egy falat kenyér, mivel a németek nem kértek fel minket, hogy csatlakozzunk, csak a határ megerősítését kérték tőlünk, ezért jól jött ürügyként a kassai szerencsétlen véletlenségből megesett bombázás a SZU megtámadásához.
"akkor a háború után lehet tőlünk is területeket elnyerészkedni"
Milyen területeket "nyerészkedett el" tőlünk a SZU, okostojás?
"Jól ki volt ez tervelve"
Micsoda?
"a vörös már akkor is hazudik, ha kinyitja a száját"
Meg a mondatomnak is második fele. Szóval kíváncsi volnék arra is, hogy ha nem ment volna ki a 2. Magyar Hadsereg a Szovjetunióba, akkor minek tekintenéd a 2. világháborús részvételünket, kitörésestűl. Mert az biztos, hogy a szovjetek így sem álltak volna meg a magyar határnál.
De egyébként sem a Don-kanyar a témája e fórumnak, hanem az 1945-ös kitörés, akkor meg mit emlegetitek állandóan a korábban történteket? Nyilvánvaló, hogy Don-kanyar nélkül is jöttek volna a szovjetek és akkor is harcolnunk kellett volna ellenük.
Már mondtam: a magyar érdekeket védeni a határainktól több ezer km-re, nehogy ők legyenek képesek idejönni, s megszállni minket, ahogy tették Közép-Európa összes országával, azokkal is, akik nemhogy nem mentek oda, de a németek ellen harcoltak (lengyelek, csehek). Érdekes, mi?
"kifejezetten megkértek rá bennünket, hogy ne támadjuk meg őket, mely esetben a háború után nem gördítenek semminémű akadályt Mo. Erdély iránti ambíciói elé."
Aha. És vajon miért volt nekik olyan fontos, hogy a katonai ütőerőt tkp. nem is képviselő Magyar Honvédség részt vegyen a Szovjetunió elleni hadjáratban, mikor nem oszt-nem szoroz az ottlétünk? Ellenben ha mégis becsalogatnak valahogy (Kassa!), akkor a háború után lehet tőlünk is területeket elnyerészkedni. Jól ki volt ez tervelve; a vörös már akkor is hazudik, ha kinyitja a száját.
"Szóval hol tartottunk, minek jöttek ide a szovjetek?"
Mi minek mentünk oda? Melyik volt előbb?
"Nem kérte senki a fölszabaDÚLÁSt."
Ők sem kértek belőlünk. Sőt, kifejezetten megkértek rá bennünket, hogy ne támadjuk meg őket, mely esetben a háború után nem gördítenek semminémű akadályt Mo. Erdély iránti ambíciói elé. Horthy atyád zseniális politikai éleslátásával ezt is elszúrta...