„Tényleg ne csináljunk már Krisztusból bohócot, az erőszakszervezetekkel fenyegetett hajléktalanokból pedig olcsó kampányeszközt.” A portál szerint „a kormányt a templomok megnyitására kérni nemcsak azért értelmetlen, mert nincsenek templomai, hanem azért is, mert az egyházak – Gyurcsányékkal ellentétben – nap mint nap tesznek is valamit a hajléktalanokért, így az ő belerángatásuk az ügybe a képmutatás mellett még totál igazságtalan is”.
Lovas István, a kormányközeli Magyar Idők újságírója és az ECHO tévé állandó vendége levelet írt Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének,..., Budaházyt pedig igazságtalanul hurcolják meg.
Távoznia kell a politikából Gyurcsány Ferencnek, ha nincsenek bizonyítékai arra, hogy az oroszoknak bizalmas információik vannak a Fideszhez és személyesen Orbán Viktorhoz köthető törvénytelen pénzmozgásokról – ezt Botka László mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában
Magyar titkosszolgálatok: Nincsenek terhelő információk Orbánról
Távoznia kell a politikából Gyurcsány Ferencnek, ha nincsenek bizonyítékai arra, hogy az oroszoknak bizalmas információik vannak a Fideszhez és személyesen Orbán Viktorhoz köthető törvénytelen pénzmozgásokról – erről Botka László beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Szemelvény Gyurcsány pártjának mai sajtóközleményéből:
Az MSZP az önzésével rombolja a 2018-as győzelem esélyeit. Az MSZP megalázta a kormányváltásért küzdő pártokat.
...
Úgy látszik, nem elég, hogy Botka László szétverte az önjelöléséig szépen formálódó ellenzéki együttműködést, nem elég, hogy ígéretével ellentétben nem tárgyal senkivel, nem elég, hogy az általa ígért egymillió új szavazó töredékét sem hozta az ellenzéki oldalnak, most már a szocialisták azt is állítják, hogy csak ők akarnak nyerni 2018-ban, senki más. Ezzel más pártok tagjainak, támogatóinak munkáját sértik és alázzák meg. Az MSZP ezzel az önzésével rombolja a 2018-as győzelem esélyeit.
Gyurcsány elismerte, hogy furcsának tűnhet, hogy úgy beszélt erről, hogy nincsenek kezében papírok, de "hatalmas volt a dilemma". Ha ugyanis később kiderül, hogy tudott a papírokról, de nem szólt róla, az számára politikai értelemben "gyilkos lehet", így vállalta a kockázatot, hogy nem marad csendben.
Ezzel az ultimátummal azt akarta elérni, hogy világossá váljon Orbán álláspontja. Szerinte beszédes, hogy Orbán nem tagadott semmit. Igaz, Gyurcsány konkrét, perelhető állítást alig fogalmazott meg. Nem tudni például, kire céloz, ki finanszírozhatta állítólag a Fideszt.
Gyurcsány egyébként nyilatkozott a lejárt ultimátumról és az általa látni vélt „lebuktató” dokumentumokról is a fórumon. Úgy fogalmazott nem fogja megszegni a törvényt, és nem köt tisztességtelen alkut a dokumentumok megszerzésére.
Gyurcsányt ma 98%-os arányban választották újra a pártocskája elnökének a következő két évre. :)
Ahogy Bayer Zsolt mondta a minap: Gyurcsány a „voltam, vagyok és leszek” mondatával annyi kampánypénzt spórolt már meg a Fidesznek, hogy a kormány hálából igazán átutalhatna neki egy komolyabb összeget. :)
Gyurcsány a hibásZOLTÁN SZABÓ·2017. FEBRUÁR 8. Na, jó, elég volt a mellébeszélésből Gyurcsány-Botka-Lengyel ügyben, öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyákba (copyright by Rejtő)!Október 2-án, az orbáni népszavazás kudarcát követő esti nyilatkozatában Gyurcsány Ferenc a DK nevében azt javasolja, hogy a népszavazás bojkottja mellett kiálló pártok haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a 2018-as választási együttműködésről. Az MSZP, a PM és a MoMa elfogadja a javaslatot, az Együtt bejelenti, hogy közös lista állításában nem óhajt részt venni, de szívesen tárgyal annak mikéntjéről, hogy az egyéni választókerületek mindegyikében csak egy jelölt induljon a demokratikus ellenzéki pártok részéről. Ilyen módon tehát négy és fél párt kezdett tárgyalásba. A tárgyalások megindultak, és mint utóbb Bokros Lajostól, a MoMa elnökétől megtudhattuk, igen sikeresen zajlottak; a résztvevők abban a jóleső tudatban mehettek szabadságra karácsony előtt, hogy a megállapodás január végére akár tető alá is hozható. Ekkor azonban beütött a bomba: Botka László, Szeged szocialista polgármestere december 22-én, a 168 órának adott interjújában bejelentette: vállalná pártja és az egységesen föllépő ellenzék miniszterelnök-jelöltjének szerepét. A bejelentés azért vert nagy hullámokat, mert Botka korábban egyértelmű favoritnak számított az MSZP miniszterelnök-jelölti futamában, ám amikor a párt nyári kongresszusán alulmaradt Hiller Istvánnal szemben a választmányi elnöki tisztségért indult versenyben, szokatlan józansággal maga vonta le a konzekvenciát: „Ezzel az én esetleges miniszterelnök-jelöltségem le is került a napirendről. Hiszen mivel is kampányolnánk? Netán azzal, hogy ’Kedves választó, nekünk ugyan nem kellett választmányi elnöknek, de Önnek azért még jó lesz’?”Nem tudni, Botka mennyire gondolta komolyan a bejelentkezését. Joggal ébreszthetett kételyeket, hogy a feladat elvállalását három olyan feltételhez kötötte, amelyek mindegyike valamelyik reménybeli együttműködő párt számára elfogadhatatlan volt. Közös listát akart, ami az Együtt előre bejelentett szándékába ütközött, elutasította az előválasztás gondolatát, amihez a PM ragaszkodott, és közölte, hogy Gyurcsány Ferenc nem szerepelhet a közös listán, amit nyilvánvalóan a DK nem fogadhatott el. Az MSZP-t azonban sikeresen lebénította ez a húzás: se kiköpni, se lenyelni nem tudták. Végül ahhoz az áthidaló megoldáshoz folyamodtak, hogy bejelentették: a párt miniszterelnök-jelöltje Botka, akit egyúttal megbíznak azzal, hogy a szocialisták nevében teljes fölhatalmazással tárgyaljon a reménybeli partnerekkel az együttműködésről. Ezzel az MSZP ki is szállt az egyeztetésből, Botkára bízva, hogy milyen föltételeket tud a többi partnertől kialkudni. Botka a megbízást elfogadta és valamennyi partnernek jelezte, hogy jelentkezni fog. A DK azonban hiába várta Botka jelentkezését.Mint utóbb kiderült, nem véletlenül. Botka – nyilván tanácsadója, Lengyel László javaslatára – az Együttel és a PM-mel, még Hadházy Ákost, a korábban minden ellenzéki együttműködést elutasító LMP társelnökét is bevonva, a DK kihagyásával próbált ellenzéki együttműködési megállapodást összehozni. (Hogy a MoMát azért hagyta-e ki, mert nem tartotta fontosnak, vagy megpróbálta ugyan bevonni, de Bokros nem volt hajlandó ilyesmiben részt venni, az nem tudható.) Ebből a felállásból azonban világosan és egyértelműen kiviláglik a Botka-Lengyel páros stratégiai elképzelése: mindenben megállapodnak az Együttel és a PM-mel, szerencsés esetben az LMP-vel is, aztán tárgyalás helyett ultimátumot adnak a DK-nak, miszerint csatlakozhatnak ők is az együttműködéshez a többiek által kialkudott szabályok szerint – de Gyurcsány nélkül. Erre utal az is, hogy Lengyel László két ízben is megpróbált aziránt puhatolózni Niedermüller Péternél, a DK alelnökénél, vajon el lehetne-e intézni, hogy amikor a „tárgyalásra” – értsd: az ultimátum átnyújtására – sor kerül, a DK tárgyaló delegációját ne Gyurcsány Ferenc vezesse. Nyilván könnyebb lett volna a Gyurcsány exkommunikációját követelő ultimátumot az ő távollétében átadni.A DK-nak ezzel föl lett volna adva a lecke. Ha enged, azzal elárulja alapító pártelnökét, ez pedig nem csak morálisan vállalhatatlan, hanem politikailag is, hiszen Gyurcsányt egy alkalommal már hátba döfte egy általa vezetett párt, a DK identitása pedig nem kis részben ennek elutasításából ered. Egy ilyen lépés tehát minden bizonnyal támogatói nagy részétől fosztotta volna meg, akiknek aztán nemigen lett volna más választásuk, mint a „megállapodás”-ban részt vevő többi párt valamelyikéhez csapódni. Ha viszont elutasítja az ultimátumot, azt úgy lehet föltüntetni, hogy a DK elutasította az együttműködést, mert számára nem a NER elpusztítása a fontos, csak Gyurcsány személye. Minthogy pedig éppen a DK képviselte leghatározottabban azt az álláspontot, hogy mindenáron össze kell fogniuk a demokratáknak Orbán rendszere ellenében, ez is elriasztotta volna támogatói jelentős részét, a többiek viszont azért szavaztak volna át a DK nélküli együttműködésre, mert esélyesebbnek látták volna, és számukra Orbán rendszerének eltakarítása fontosabb, mint a DK (amiben igazuk is van). Akár így, akár úgy, ez az elképzelés alkalmasnak tűnt ama régi probléma megoldására, hogy hogyan lehet a DK támogatóit megszerezni anélkül, hogy velük együtt Gyurcsányt is vállalni kéne. Ebben a helyzetben a DK-nak nemigen volt más választása, mint nem bevárni, hogy a csapda bezáródjék, hanem elébe menni az eseményeknek. Erre került sor február 4-én, amikor Gyurcsány Ferenc, nagy köz- és médiaérdeklődés kísérte szokásos évértékelő beszédében föltárta a többi párt meglehetősen tisztességtelen, ám kétségkívül jól kigondolt manőverét, bejelentvén, hogy reménybeli partnereink titokban, a hátunk mögött egyeztetnek arról, hogy lehetne bennünket kihagyni az együttműködésből. Mindenkinek igaza van, aki azt mondja, hogy az alkalom talán nem volt a legmegfelelőbb, de nem volt idő várni, mert a DK-nak létkérdés volt, hogy előbb álljon elő a farbával, ezzel megfossza rosszakaróit az értelmezési előnytől, és magyarázkodásra kényszerítse őket. A magyarázkodás legott meg is kezdődött, a helyzetből adódóan éppen nem valami fényes eredménnyel. Az első reakció az volt, hogy Gyurcsány hazudik, semmi ilyesmi nem történt. (Természetesen 24 órán belül kiderült, hogy a sztori igaz az utolsó szóig, sőt, még annál több is.) Aztán, hogy Gyurcsány félreértelmezi az egészet, nem titkos tárgyalások folytak, csak baloldali pártok eszmecseréje. (Azt persze nem sikerült kimagyarázni, hogy ha tárgyaló felek megállapodást próbálnak elérni, aztán egyikük tudta és részvételi lehetősége nélkül a többi eszmecserébe kezd, akkor ez az eszmecsere ugyan mi egyébről folyhat, mint különmegállapodás megkötéséről, aztán a kihagyott fél kész helyzet elé állításáról.) Ezután következett különböző interpretációkban az, hogy Gyurcsány hisztizik. (Amúgy nem egy hisztérikus alkat, de jelen esetben minden oka meg is lett volna a hisztérikus reakcióra.) Meg hogy Gyurcsány árt az együttműködésnek(!) azzal, hogy a többi pártot ekézi(!). (Tetszik érteni, ugye: annak az együttműködésnek árt, amiből ki akarják hagyni, és azzal árt neki, hogy az őt kihagyni akarókról kedvezőtlenül nyilatkozik.) Aztán, hogy Gyurcsány csak ürügyet keres arra, hogy az együttműködésből kiszállhasson, és a DK egyedül indulhasson. (Még talán ez lett volna a legjobb érv, csak sajnos nem magyarázta meg, hogy miért akarna Gyurcsány az általa mindig is szorgalmazott együttműködésből kifarolni, és ha a többiek nem akarják, hogy kiszálljon, akkor miért szolgáltatnak neki ilyen remek ürügyet.) Végül már az a megmosolyogtató érv is előkerült, hogy Gyurcsány nem úriember(!), mert mások magánbeszélgetését(!) kipletykálja. Vagyis a magyarázkodás egyetlen, jól ismert, tömör formulává egyszerűsödött: Gyurcsány a hibás.Itt tartunk most. Hogy mi lesz a végkifejlet, arról biztosat nemigen lehet mondani, de azért a körvonalak fölsejlenek. A Botka-Lengyel páros alighanem lesre futott, jól kieszelt tervük idejekorán történt lelepleződése józan emberi számítás szerint egyúttal annak végét is jelenti. Botka feltételei nem teljesülnek, így miniszterelnök-jelölt sem lehet, hacsak a tárgyalóasztalhoz visszatérő pártok előválasztásban nem állapodnak meg, amiből ő kerül ki győztesen. Ennek e pillanatban kevés esélyét látom. Közös lista aligha lesz, mert ezt az Együtt határozottan elutasítja, és úgy tűnik, ehhez csak Botka kívánt ragaszkodni, de az MSZP és a DK sem ambicionálja különösebben, ami egyúttal azt a problémát is megoldja, hogy szerepelhet-e Gyurcsány a közös listán vagy sem. Az elemi érdek bizonyára rászorítja a pártokat arra, hogy választókerületenként csak egy jelöltet állítsanak, ez azonban a közös lista hiánya miatt azt is jelenti, hogy a választókerületi előválasztásról (legalábbis nagyrészt) le kell mondaniuk, hiszen minden, listát állítani kívánó pártnak biztosítani kell 27 választókerületet, ahol jelöltjei rajthoz állhatnak (ez a listaállítás törvényi feltétele). Közös miniszterelnök-jelölt lehet, hogy lesz (őszintén remélem, hogy igen), akit talán előválasztással keresnek meg, talán nem, az azonban bizonyos, hogy nem lehet egyik párt tagja sem, és nem vezetheti egyik listát sem, mert az annak a pártnak túlzott előnyt biztosítana. Így a miniszterelnök-jelölt esetleg úgy lesz miniszterelnök, hogy nem lesz képviselő – ez szokatlan, de nem példátlan: Boross Péter 1993-94-ben, Gyurcsány Ferenc 2004-2006-ban, Bajnai Gordon pedig 2009-2010-ben képviselői mandátum nélkül volt miniszterelnök. TetszikTovábbi reakciók megjelenítéseHozzászólásMegosztom
A szürkekardigános mikiegér azt mondta, hogy Botka azért egy komoly ember, mert - Gyurcsánnyal ellentétben - Orbán szóba áll vele. Amikor a műsorvezető rákérdezett arra, hogy "Orbán mondja meg ki, hogy ki komoly?", akkor mindjárt gyorsan letagadta!. :D
Az MSZP, a Párbeszéd, az Együtt, valamint Botka László és egy önjelölt királycsináló a DK háta mögött szervezkedik" – mondta szombaton Qrcsány.
Gréczy Zsolt, a DK szóvivője tegnap a szürkekardigános politikai mikiegeret, Lengyel Lászlót nevezte meg a "királycsinálóként".
A nagy terv az volt, hogy majd a DK EP képviselője, Niedermüller Péter ássa alá Böszmét a szemétdombocskáján. De Niedermüller elárulta a nagy tervet Qrcsánynak
és így aztán Böszme zavartalanul tovább tudja folytatni áldásos tevékenységét, azaz a balliberális tábor rombolását és a Fidesz harmadik kétharmados győzelmének elősegítését... :)))
