Sokan fűtöttünk, fűtünk fával. Van, aki kizárólag fával oldja meg a fűtést, van, aki kiegészíti a vegyes kazános/gázos/hőszivattyús/klímás alaprendszerét nagy hidegben. Van, aki kedvtelésből gyújt be. Időnként, amikor kinn tombolnak a mínuszok, esik a hó vagy csak egyszerűen hiányzik a sugárzó hő, a tűz látványa. Begyújtunk, elnyúlunk a kanapén, élvezzük az áradó hőt és figyeljük a lángok játékát.
Hogyan csináljuk, hogy a fatüzelés NE egy koszos, büdös, kéményt és fűtőeszközt tönkretevő, pénzevő hóbort legyen?
Fűtsünk jól fával! Lehetséges? Igen! Tanulható.:D
Ahogy az sejthető volt előre, az égési idő hosszabbodott, a leadott energia mennyisége csökkent. Egyiknél sem annyit, amit vártam. Kevesebbet vártam az égési idő hosszabbodására, a 25% elég jó érték. Azt gondoltam viszont, hogy az össz. leadott energia jóval kevesebb lesz. a -8% nem olyan nagyon rossz. Főleg, hogy a két dolgot együtt kell nézni.
Megjegyzés. Ez a teszt egy bizonyos rendszerre (égéstér, hőcserélő, kémény, huzat, fa és egyebek) érvényes maximálisan, bár azért visszafogottan, de lehet általánosítani úgy gondolom. Már az elején tisztáztuk, de ez itt nem a klasszikus fojtogatós üzemmód mérése és a normális tüzeléstechnikával való összevetése volt. Fojtogatóst én nem csináltam még soha, bár lehet a mérés kedvéért kellene. Sajna nincs kedvem takarítani a szutykot utána.
A mostani két mérés után ilyen volt a tűztér belseje:
1. mérés:
2. mérés:
Úgy gondolom a fojtogató művészek és még jópár tüzelni tudó kolléga is szeretne magának ilyen patyolat tűzteret/üveget.:D
Vezérlés: 200-ig full levegő, majd primer zárva. Szekunder, tercier, füstpillangó ZÁRVA. (Ez egy kb. 200mm átmérőjű 2-es lemezből készült korong, ami egy 220mm átmérőjű vascsőben tud forogni. Itt vízszintesen áll, tehát kb. 1cm széles rés van körben a füstnek.)
Csúcs: 72 - 155 - 55 fokig ment fel (nem egyszerre mért értékek), max. pill. teljesítmény: 9kW (víz oldalon)
Vége: 55/83/48 - nél kWh: 11551,0 Időpont: 00:13
Vízre leadott teljesítmény: 16,5kWh 2,716h alatt, azaz átlag 6kW teljesítmény, 2,18kWh/kg.
A hőcserélő felület 8 napja volt takarítva, nem teljesen tiszta, átlagos. Az eredmény lehetne ennél jobb is, de itt most az összehasonlíthatóság a lényeg.
Van egy spéci, házi fejlesztésű vízteres kandallókályhám. Írtam is már róla ebben a topikban az elején még, de ha valakit érdekel részletesen a fejlesztés folyamata, itt megtalálja: Központi fűtéses, épített kandallókályha
Szóval ezzel a háttérrel rendelkezem és pár napja csináltam egy nagy hiánypótló tesztet.
Régebben felmerült tüzeléstechnika téma okán, melyik a jobb módszer:
1. megrakni és max. levegőkkel leégetni
2. megrakni és a levegőkkel játszani, picit visszafogni, az égést elnyújtani
Nyilván az első egyik korlátja, hogy egy bizonyos mennyiség felett a kályha nem tudja felvenni a hirtelen felszabaduló hőenergiát vagy a vízkör nem tudja elszállítani, ezért sok kimegy a kéménybe és/vagy megforr a rendszer. Ebből adódik, hogy végig nyitott primer mellett 2-3kg fánál többel nem tudok mérést végezni.:DDDMásik korlát lehet, ha annyira sok a levegő, hogy túlhűti az égést, feleslegesen rohan át pár száz köbméter hideg levegő, így az égéstermék nem lesz elég meleg, kidobjuk az egészet a kéményen. Nálam ilyen csak akkor fordulhatna elő, ha nyitott ajtóval tüzelnék. Régen úgy is volt, ez egy nyitott kandallónak épült. Csak aztán jöttem én és átalakítottam picit.:D
Szóval itt az ésszerű max. hangerő lesz az egyik verzió.
A második esetben sem a megrakom, rázárom megoldásra kell gondolni, ami egy füstölgő kátránygyárat eredményez száraz fa esetén is (de legalább jó sokáig "ég", igaz?:D), hanem úgy szabályozni, hogy ne keletkezzen egyszerre sok energia (gázképződés visszafogása), viszont ami keletkezik az el is égjen (szekunder, tercier adagolása zárt primer mellett). Várhatóan itt alacsonyabb hőfokok és elnyújtottabb tüzelés fog történni.
A huzat jó, a fa száraz, a rendszer általános állapota kielégítő, már hetedik éve ketyeg. Sok apró módosítás, fejlesztés után véglegesnek tekinthető. (Na jó, soha ne mond, hogy soha.:D A legutóbbi szezon indulásakor egy Y szűrőt tettem a primer vízkörbe, mert untam, hogy a visszacsapót valami folyton bekoszolja és nem zár.) Van a vízkörön hőmennyiség mérő is, ezzel fogunk mérni.:D Primer szivattyú 30W (RS25/2 2-es fokozat), szekunder 28W (RS25/4 1-es fokozat). Szigeteletlen kőház, kb. 120m2 fűtött terület radiátorokkal és ógy 40-50 légfűtéssel is. Van még egy vízmelegítő indirekt is a rendszerben.
A narancs, mandarinhéjat meg szoktam szárítani a kandalló párkányán. Ugyan félbevágott begyújtóskockával gyújtok be, de ha adagolok egy kis narancshéjat a farakáshoz, akkor gyorsabban begyullad a cucc, mint nélküle.
Mellesleg ezeket és a hamut sem teszem bele a komposztálóba. Egy ideig a hamut beletettem, de egy ismerős nem javasolta, úgyhogy leálltam. Majd az elmúlt évben mikor szétszedtem a komposztot még mindig egyben voltak a hamu csomók, nyálkás cumót alkotva, szóval nem alakult át laza szerkezetűvé, mint a komposzt többi része.
Kíváncsi lennék, hogy ő ezt mivel magyarázza, de nem fogadnék rá nagyobb összegben, hogy beismerné a hibáját. Azért én gratulálnék neki :) Esetleg még tanácsolnám, hogy próbáljon vízpárát juttatni a kazántérbe, lehet még hatásosabb lesz és lassabban fog égni, nem lobban el.
Tegnapelőtt este kigyulladt. Olyan volt az éjszakában, mint egy pici tűzhányó. Köpködte ki a szikrákat, szállt az izzó pernye. 3 házzal arrébbról jöttek fel a szomszédok, hogy szóljanak a néninek. Égett az egész kémény. Látszik a felső részén. Az ott fekete volt már a kátránytól/koromtól, de egyébként réz színű, mint a többi része. A tövénél ott a sok potyadék. Izgalmas volt. 10 perc múlva egy másik szomszéd jött át hozzá, hozták a talicskát, egy lapátot és kirámoltak a kandallóból. Kivitték az egész tüzet az udvarra. Borzalmas füst ömlött a lakásból, mintha kigyulladt volna az egész lakás, még órákig szellőztettek.
Miért történt ez? Sokszor írtam már a néniről más topikokon. Ő az, aki mindig okoskodik, amikor hasítom a fát. "Nem kell azt olyan vékonyra vágni aranyoskám!", "Gyorsan ellobban!", "A száraz fa nem jó, mert gyorsan elég!", "A nedves fa a jó, mert sokáig ég!" stb... Általában tavasszal megveszi a leveles rönköket (komolyan, rajta figyelnek a levelek) és hasítás nélkül egy ajtó nélküli garázsban tárolja. Ha elfogy neki idő előtt, akkor a tél végén még vesz hasonlóan nyerset, ami alig akar meggyulladni, azzal fűt tüzel. A levegőt nem tudom hogyan szabályozza, de a vizes fát tüzelni nem okos dolog az biztos. Ez egy viszonylag új ház (8 éve épült), a kémény bélelt acél csővel, a tető cserép, így nem történt nagyobb baj szerencsére.
Kizárólag tölgyet rendel, más fa szerinte alkalmatlan a kandallóhoz. Én puhafát is sokat használok, évekig fenyőt, most nyár is van, meg valamennyi tölgy, de kétszer akkora lakáshoz jóval nagyjából fele térfogat fát használok el. Persze kizárólag szárazat. Szerinte a fenyő nem jó, mert kátrányos lesz a kémény.:D Az ő kéménye folyamatosan okádja a szürkés füstöt, az enyém begyújtás után már egyáltalán nem füstöl. Ezek után merjen magyarázni.:D
A topik címére válaszolva: hát, biztosan nem így.:DDD
Utána mi lesz a komposzttal? Nem a kertbe kerül? Vagy rohadás közben szerinted semlegesíti a sok egyéb cucc?
Biztos, hogy lúgosít. Régen hamuval/abból készült lúgos oldattal mosták a ruhákat i s. Én pl. csak vizes szalvétás hamuval pucolom a kályha ablakát. Mindent leold. Mondjuk eleve ritkán van rá szükség és akkor sem túl piszkos, de minden mesterséges és maró tisztítószernél jobb. Régebben komolyabban kellett tisztítanom a kólaszerű rákozmált anyagot (kátrány?), akkor kis edénybe vizet tettem majd hamus szivaccsal szutykoltam, a macskák nagyon szerettek a hamus vízből lefetyelni. Gondolom égett a gyomruk.:D
Hogy korlátlanul való-e a kertbe, talán egy kertész tudná megmondani. Én nem vagyok az, de akit hallottam erről nyilatkozni pont ezt mondta: attól függ milyen talajba és milyen növénynek...
Nagyon jó írás! Nem olvastam még, de a szöveget részben vagy egészében más oldalakról ollózta össze a szerző, amit már ismertem.:D Egy-két lényegtelen elírás van benne, alapvetően nagyon sok hasznos tanácsot foglal össze. Én is ajánlom mindenkinek!
Nem reagáltam hamarabb, mert előbb el akartam olvasni.:D
Tehát nem normális? :) Ez úgy néz ki h letörlöm, utána nemsoká megint kormos. Normális fával tüzelünk. Nem a legszárazabb, de mindig könnyen begyullad, bükk. A kályha tűztere tiszta.
Amennyiben nem érdekel, hogy legalább 2 évente karban kellene tartani azt a kályhát.
Vagy mire gondoltál? Hogy lehet pakolni ilyen-olyan fával és akkor az majd jó lesz?! Tisztítani nem kell, foglalkozni vele nem kell, de cserében legyen minden jó.
Végülis csak az ajtón jön ki a korom, mi lehet a gond???
Kérdeznék egyet: az mennyire normális, hogy a cserépkályhánk ajtaja fölött koromréteg magasodik a csempe részen? Jól láthatóan az ajtón jön ki ez a korom. Tehát azt nem értem, ha elvileg befelé szív a kéményhuzat, akkor kifelé hogy jöhet a korom?
Ha már kazán. Kjanik olvtárs felsorolásából akkor egyből foglalkozhatunk is a következővel: gazdaságos tüzelő berendezés. Milyen a jó tüzelő berendezés?
Néhány szempont:
1. a lakás/ház hőigényének megfelelő
2. jól szabályozható
3. lehetőleg moduláris felépítésű
4. ?
1. Ha a kályha/kazán egyéb kicsi a házhoz, folyton csúcson megy, idő előtt szétég. Ha túl nagy, kicsi tüzet rakunk benne, vagy próbáljuk folyamatosan visszafogni a teljesítményét nem megengedett eszközökkel (levegő elvétel pl.). Egyik sem jó.
2. A szabályozhatóság nekem azt jelenti, hogy egy ideális berendezés rendelkezik primer/szekunder/tercier levegő állítási lehetőséggel is, így jól szabályozható az égés intenzitása, a gázok után égetése és (ahol ez fontos) az ablak is tiszta marad.:D
3. A modularitás szerintem azért fontos, mert a tapasztalatok szerint nem szerencsés a tűztől közvetlen elvonni a hőt. Jobb hagyni, sőt elősegíteni, hogy a tűz magas hőfokon tomboljon, a fa jól gázosodjon és a gáz jól kiégjen, csak a következő modul feladata a forró égéstermék kizsigerelése. Vannak ilyen készülékek, de magunk is építkezhetünk ezen elvek mentén.
Saját káromon tanultam meg. Én beraktam a vízteret a tűztérbe.
Ilyen volt:
1,5 év után ilyen lett:
Tettem egy próbát az alsó hőcserélő "elfalazásával":
Az eredmény biztató volt, a tűztér hőmérséklete emelkedett, de a fal nem bírta.:D
Ez lett a végleges:
Ami az eltelt évek (3-4) alatt is jól bírta, általában így néz ki (amikor nem ég a tűz benne:D):
Mivel így az alsó rész hőfelvevő képessége csökkent, kapott egy füstcsöves tartály felülre, így lett "moduláris".:D
