A Magyar Állami Operaház 2016-os előadásának felvétele
Solymosi Tamás: markánsan meg szerették volna jeleníteni a keresztény hagyományokat, ezért belecsempésztek a cselekmény elejére egy kápolnabéli jelenetet is. Míg a szülők otthon díszítik a karácsonyfát, addig a gyerekeket a templomba viszi a nagymama, és csak a meglepetésre érkeznek haza. A produkció látványvilágában radikális változást hozott, hogy a díszleteket, amelyek eddig csak vászonra volt felfestve, rendesen kiépítették. Különböző karakterekkel ruházzák fel a vendégségbe érkező családokat, a rendesek, a késők, a kövérek izgalmasabbá teszik az első jeleneteket, és a gyerekeknek is több és összetettebb szerep jut. A hercegi pár pas de deux-je is jóval nehezebb, mint régen, és lényeges változás, hogy három helyett kétfelvonásos lett az előadás a fogyaszthatóság érdekében. Az volt a cél, hogy ne a szünetekkel teljen az idő, hanem két felvonásban inkább több tánc és látványos kép kápráztassa el a közönséget. A zenéhez viszont nem nyúltunk mondta Solymosi Tamás. Hozzátette: a mostani szezonban az előadások többségében a Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatói mellett már az idén indított Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei, valamint a Csillagszeműek ifjú táncosai is közreműködtek.
Koreográfus: Solymosi Tamás / Wayne Eagling Zeneszerző: Pjotr Iljics Csajkovszkij Díszlettervező: Vavrinecz Beáta Jelmeztervező: Rományi Nóra
Az volt a hej..., igazi szép idő - Dokumentumfilm a rockról, 30 éveseknek 1978,tvrip
Hogy melyik idő? Hát a hatvanas évek, legalábbis egy generáció, a film készítésének idején harminc-negyvenévesek számára. Hiszen azokban az években alakult ki a hazai beatmozgalom, amely közös nyelvet, új kifejezési formát hozott számukra. Pályájuk kezdetéről és az akkori könnyűzenei életről vallanak a dokumentumfilm szereplői: Adamis Anna, Baksa Sós János, Bontovics Kati, Bródy János, Frenreisz Károly, Hobo, Illés Lajos, Kovács Kati, Presser Gábor, Szörényi Levente. S közben bepillanthatunk a Metronom '77 kulisszái mögé.
15 rockénekes, tucatnyi színész, félszáz lovas, 200 táncos, hagyományőrző, cirkuszi artista és statiszta. Több, mint 1100 évnyi történelem, 120 percben - mindez az ország legszebb szabadtéri színpadán, a Hősök terén. A különleges műfajú, nagyszabású zenés történelmi utazást 20 ezer néző előtt 2016. június 17én és 18án mutatta be az Esztrád színház. A zenemű a honfoglalástól a rendszerváltásig idézi meg a magyar történelmet. Az ?Itt élned, halnod kell? a színfalak mögött 350 munkatárs odaadó munkájával, a legmodernebb hang, fény és pirotechnika segítségével valósult meg. A zeneszerző Koltay Gergely és Szűts István, a szöveget összeállította és a darabot rendezte Koltay Gábor. A koreográfus Zsuráfszky Zoltán. Az egyedi műfajú előadás az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatásával valósult meg. A forradalom évfordulója a méltó tisztelgésen túl történelmi példák segítségével teszi lehetővé, hogy hitet, erőt és bátorságot merítsünk a mindennapok küzdelmeihez.
Szereplők
Varga Miklós Kalapács József Demjén Ferenc Vikidál Gyula Deák Bill Gyula Ruttkay Laura Sipos Imre Hujber Ferenc Vadkerti Imre Fehér Nóra Palcsó Tamás Bodnár Vivien Laklóth Aladár Varga Klári Majsai Gábor Baronits Gábor
Alkotók
RENDEZŐ:Koltay Gábor ZENESZERZŐ:Koltay Gergely,Szűts István JELMEZTERVEZŐ:Kemenes Fanni KOREOGRÁFUS:Zsuráfszky Zoltán
A televízió munkatársai sokfelé járnak az országban, s rengeteg emberrel ismerkednek: a hétköznapok hőseivel és különcökkel, alkotó típusokkal és a rendőrségi hírek szereplőivel egyaránt. Gádoroson egy kis tanyán mégis valódi meglepetés volt számunkra a talákozás egy téesznyugdíjassal, özvegy Farkas Sándornéval. Ő, aki Gádoroson egy kis tanyán él, elmondja küzdelmes életét.
Hervé Lili című művét Az ezred trombitása alcímmel játszották sokáig, s nem véletlenül. A romantikus történet 1815-ben kezdődik: Amelie kisasszony, akit csak Lilinek hívnak, beleszeret Plinchard ezred trombitásba. S ez a plátói szerelem végigkíséri egy életen át, nagymama koráig. Természetesen a humor sem hiányozhat a történetből, és erre a Gálvölgyi János által megszemélyesített Saint Hypothése gróf alakja a garancia.
Szereplők: Dimanopulu Afrodité (Lili majd Antoinette) Gyabronka József (Plinchard majd René) Makay Sándor (M. Lavallier Lili apja) Mednyánszky Ági (Mme. Lavallier Lili anyja) Benedek Miklós (De la Grange Batteliére báró) Gálvölgyi János (Saint Hypothése gróf) Dávid Kiss Ferenc (M. Bonpain) Simonyi Krisztina (Szobalány) Csutka István (Inas) Stúdió 11 zenekar Dobsa Sándor (karmester)
Nagyon szeretem az ilyen, kötöttség nélküli beszélgetéseket. Egyik legnagyobb színészünk volt Benkő Gyula, s méltán követi fia is a sorban.
Egyik kedves emlékem kettőjükről ugyancsak egy beszélgetős műsorhoz kötődik, tán Vitrayéhoz. Abban hangzott el pl., hogy régebben párbajozott is pár alkalommal Benkő Gyula, abban az időben az megszokott, sőt, egyes esetekben megkívánt is volt. A nézőtéren ült fia, az akkor már befutott Péter, s olyan büszke, rajongó tekintettel nézett apjára, hogy még ma is előttem az a pillanat.
A történetben új kisfiú érkezik az árvaházba. Egy különleges kisfiú, aki bénultságának okán székből szemlélheti csak a világot. Mindez egy pillanatig sem érdekli Maria-t, aki azonnal barátságába fogadja őt, és csodálatos közös kalandjuk útjára indul.
A film középpontjában egy digitális kamera áll, amely kapocsként fogja össze a rövid történeteket. A 60 éves Ottó kamerájával fel akarja venni a feleségét. A forgatások során elrejtett sértődések, egymás iránti kifogások és családi titkok törnek felszínre. A kamerát azonban ellopják tőle, és egy negyvenéves Manchester United drukker kezébe kerül. A férfi a vele randizgató nőket akarja megörökíteni. Az eszköz végül csak bajt hoz rá és a kamerának hamarosan új tulajdonosa akad. A magánnyomozó Péter a kamera segítségével próbálja mások problémáit megoldani. Egy féltékeny kínai nő azzal bízza meg, hogy figyelje a férjét, mivel azt gyanítja, hogy hitvese hűtlen hozzá. A kamera vándorútja ezzel még nem ér véget.
Szereplők
Ottó -Andorai Péter Hajnalka -Bánsági Ildikó Péter -Tóth Barnabás Hajnalka anyja -Máthé Erzsi Rudolf Teréz-Szacsvay László Bandi -Kocsis György
Alkotók
RENDEZŐ:Pacskovszky József FORGATÓKÖNYVÍRÓ:Pacskovszky József ,Pacskovszky Zsolt OPERATŐR:Kardos Sándor
Főszerkesztő: Érdi Sándor; Vezetőoperatőr: Kardos Sándor, Gyulai Gaál Krisztián; Rendezte: Molnár György
Szereplők: Benkő Gyula, Benkő Péter, Hegyi Barbara
Benkő Gyula meghatóan és őszintén beszél életéről, pályájáról. Közben részleteket láthatunk filmszerepeiből (Családunk szégyene, Szegény gazdagok) és teljesül álma, fiával, Benkő Péterrel játszik egy színpadon (Remenyik Zsigmond: Az atyai ház - részlet).
A tánc ünnepe táncgála 1982-ben az UNESCO kezdeményezésére, Jean-Georges Noverre születésnapjának dátuma április 29. lett a Tánc Világnapja. A Magyar Táncművészek Szövetsége minden évben színes táncgálával ünnepli ezt a napot és ekkor adják át a táncművészek ez évi díjait is. Összefoglaló a Művészetek Palotájában rendezett 2010. április 29-i gálaestről.
Közreműködik: Győri Balett Honvéd Együttes Bozsik Yvette Társulat Magyar Állami Népi Együttes