Nagyon hianyolok az eszmefuttatasbol egy alap dolgot itt az un totalis allam-ra, es pedig Arendt-nak az idevonatkozo alapmüvet (holott en szemely szerint par gondolatsornal igencsak vitaznek A.-al).
(De be kell vallanom, a teljes anyagot amit betettel gondosan nem olvastam vegig, mert ha az elejen mar az alap az en meglatasom szerint nem passzol, akkor ... )
Tehát nemcsak a legfelső vezetésben, hanem az alsóbb vezetésben is tömkelegével ott voltak a zsidók.
Kenytelen vagyok itt a wikihez nyulni, hogy a következö Hozzad intezendö kerdesem jogossagat lefedjem.
Tehat volt egyszer a majd 40-fös (vagy talan 1-2 fövel azt is meghalado) kormany a Tanacsköztarsasag idejen.
Ezenfelül mint legfelsöbb vezetese az allamnak volt az un Tanacsok Orszagos Gyülese mely 378 tagu volt, valamint az un 150 tagu Szövetseges Központi Intezö Bizottsag (hanyan voltak itt un "külsösök"? Hm ...).
Ez nekem -miutan a 378 fö "delegalt" es nem valasztott volt- összesen kb 560-570 föt jelent mint legfelsöbb vezetes.
Tehat: hol vannak a szamaid ahhoz, hogy a zsidok ebben az 560-570 fös fölsö vezetö retegben "tömkelegevel" benne voltak?
Es kik az "alsobb" vezetök? Konkratan legyszives beosztasokat itt nekem megnevezni, hogy a keretszamot Neked oda megadjam, es akkor Te vissza irhatod nekem majd, hogy abban a tisztsegben mennyi zsido volt.
A Tanácsköztársaság legfőbb szerve, a Tanácsok Országos Gyűlése (TOGY) június 14. és 23. között ülésezett, és elfogadta a Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmányát.[2] A TOGY az utolsó ülésnapján megválasztotta a 150 tagú Szövetséges Központi Intéző Bizottságot,
Tanácsok Országos Gyűlése … tagjait az egyes megyei, illetve a városi tanácsok, valamint a szakszervezetek delegálták; 50 ezer választásra jogosult lakosonként egyet-egyet. A (378 – köztük hét női tagból álló)..
nincs szovjet munkásmozgalom. csak orosz 1917-ig. utánna , az más.
az orosz forradalom .úgy 1924-gyel ,Lenin halálával lezárult.
a sztálini rendszer egy ellenforradalom volt. nem állította vissza a régi,cári rendszert,hívatkozott októberre meg Leninre,mítológizálta,államvallást csinált a lenini gondolatokból.
a nemzetközi munkásmozgalmat talán kezdjük az I.Internacionáléval.
hol és mit csináltak a kelet európai zsidó tömegek ,akik nem voltak proletárok.
a munkásmozgalom és a marxi tanítás nem zsidó vircsaft.
".. a proletárnak nincs hazája..."
a nemzeti kommunizmusok későbbi tanálmány.
úgy mondjuk 1945 utáni . éd nem sok közük van a marxizmus-hoz.
az a szellemiség ,amit sugalsz ,nagyon gyorsan oda vezethet,hogy a zsidó bolsevizmus és a hazátlan ,győkértelen zsidó kapítalisták pl. az USA-ban ,títkossan,szövetségben világuralomra tör.
Idézet Romsics Ignác Magyarország története a XX. században c. művéből:
„A Forradalmi Kormányzótanács kezdetben 19, később – a helyettesek számának növekedése következtében – 34 tagból állt. Közülük 13 képviselte a kommunistákat, a többi a szociáldemokrácia különböző, főleg baloldali és centrista irányzatait. A munkásmozgalmi vezetők és a baloldali intellektuelek társadalmi összetételéből adódott, hogy a zsidó származású népbiztosok és népbiztoshelyettesek aránya elérte a 60, sőt valószínűsíthetően a 70-75 százalékot. Túlnyomó többségük városi, kispolgári környezetből emelkedett ki, míg Lukács György a nagypolgári hátterű, lázadó értelmiségi típusát képviselte.”
Akiket itt felsorolt Romsics, vagy akikre utalt, azok mind vezetök voltak, beleertve Lukacsot is, ha jol tudom nepbiztos helyettes volt.
Akkor mar csak azt kell Neked megirnod, hogy a föntiek alapjan hogyan jutottal erre >> "Tehát nemcsak a legfelső vezetésben, hanem az alsóbb vezetésben is tömkelegével ott voltak a zsidók." az eredmenyre.
Nehogy mar egy nepbiztos helyettes az "alsobb" vezetesbe tartozzon.
A Tanacsköztarsasag egy "allam" volt, es kik tartoznak az "allam" "alsobb" vezetesebe?
Marx elmélete azért is felelt meg a totális állam ideológiájának, mert minden további vita kizárásával, minden helyzetben és mindig végleges véleményt formált mindarról, …
Ezek ^ azok a mondatok amiket nagyon nem szeretek.
Miröl is van itt szo konkretan? Hm …
Egyszer: a totalis allam ideologiajarol.
De hol van a Marx-i vagy Lenin-i ugynevezett allamelmelet megirva? Sehol. Sem Marxtol sem Lenintöl nincs ilyen.
Es azt allitani, hogy peldaul Marx „minden helyzetben és mindig végleges véleményt formált mindarról“.. haaat, … tudtommal ugyanis Marx maga tartozkodott attol, söt, kathegorikusan elutasitotta azt, hogy fejtegeteseit egy „ideologia“-nak nevezze, vagy a szavai mint egy „ideologia“ legyen ertve.
A proletar allamra mint allamszervezetre meg egyszerüen nem ment bele, egy elöre valo kidolgozasat a proletar allamelmeletnek utopikusnak es nem tudomanyosnak tartott.
Engels szerint -mert Ö sem dolgozott ki a proletar allamra allamelmeletet- pedig az allam ugyis el fog halni. (Ugye Engels elmelete a ket allamra, az elsö az un burzsuj allam, amit meg kell dönteni, a masik meg az az allam, ami el fog hallni, vagyis ez mar önmagaban hord minden olyan alapot, ami az elhalas elöfeltetele.)
Ha az ember alapos szeretne itt lenni, akkor elkezd nyomozni, hogy hol is lenne Marxtol vagy Lenintöl egy elmelet a proletar allamra, akkor ohatattlanul eljutt Lenin müvehez, ami az un marxistaknal az alapmü, ez pedig Lenin: „Staat und Revolution“, a masodlagos cimmel: „Die Lehre des Marxismus vom Staat und die Aufgaben des Proletariats in der Revolution“ (https://www.marxists.org/deutsch/arc...trev/index.htm). (Elnezest a nemetert itt, magyarul a cim valoszinü: Allam es forradalom.)
Leninnek ez a müve egy kifejezetten csak brossurakent irt mü, egy vita-irat csak tulajdonkeppen. Ebben minden van -az elhajlok/renegatok stb szidasatol kezdve- csak eppen tudomanyos elmelet az „allam“-ra Lenintöl nincs.
Semmi tanitas/Lehre/elmelet, hangsulyozom, egy igazi tudomanyos elmeleti kidolgozas a proletar allamra nincs benne.
De az ember az un Marxi-allamot is hiaba keresi benne, pedig Lenin idez eleget Marxtol es Engelstöl is, es pedig a mü cime itt milyen sokatigerö …,
A mü elsö izben röviddel az Oktoberi Forradalom elött, 1917-ben jelent meg, Lenin az elöszot az elsö kiadashoz 1917 agusztusaban irta, a masodik kiadas elöszava pedig Lenintöl 1918. december 17-en kelt. („Die vorliegende zweite Auflage wird fast ohne Änderungen gedruckt. Hinzugefügt ist nur der Abschnitt 3 des II. Kapitels. Moskau, den 17. Dezember 1918/Der Verfasser“)
Es Lenin az elsö kiadasban meg azt irta maga, hogy az allamelmeletet a proletar allamra meg ki kell dolgozni, a masodik kiadas meg csak annyiban ter el az elsötöl, maga Lenin szerint, hogy majdhogynem ez megegyezik az elsövel, de hozza lett teve a 2. fejezethez a 3. resz. Abban viszont semmi allamelmelet nincs. A tervezett anyag eredetben 7. fejezetböl allt volna, de csak 6. fejezet lett Lenintöl megirva, a fejezet az orosz 1905-ös es 1917-es forradalom tapasztalatairol nem lett megirva, tehat meg az 1918. ev vegi masodik kiadasban sincs ilyen.
Összefoglalva: 1917. agusztusaban meg nincs allamelmelet a proletar allamra, es par honappal kesöbb Lenineknek a nyakukba szakadt mar az „allam“, söt, Brest-Litovszkban is mint „allam“ lepett fel a bolsevik hatalom, mindenfele allamelmelet nelkül, de a gyakorlatban mar mint müködö allam, mely nemzetközileg is el lett mint targyalo fel, vagyis a cari Birodalom jogutodja ismerve. (Az masik kerdes, hogy Leninek nem tartottak magukat a cari Birodalom „jogutodjanak“.)
Tehat: a melyen Tisztelt jogasz Ur aki ezt az anyagot irja, milyen allitolagos Marx-i „totális állam ideológiájá“-rol ir, amikor sem Marx, sem Lenin nem dolgozott ki a proletar allamra allamelmeletet? Söt, maga Marx kimondottan elutasitotta, hogy a fejtegeteseit egy „ideologianak“ nevezzek?
Tovabba: ez a resz > " minden helyzetben és mindig végleges véleményt formált " többek között nekem azert is erthetettlen, mert a Parizsi Kommün utan esetenkent korabbi fö konklusiok at lettek dolgozva, meg lettek valtoztatva.
Valoszinü erröl nem tud az anyag iroja, de ettöl ez meg igy van.
PS.: es miutan Te az Urnal "szigorlatozta"-l es "igen jó eredménnyel :)) )", talan akkor megmutathatnad, beidezhetned nekem, hogy amit en nem talaltam, az hol van meg Marxnal vagy Leninnel(esetleg Engelsnel vagy Stalinnal ...).
"ahogy a nemzetközi és szovjet munkásmozgalom zsidói"
Igen. Hiába kenegetjük, csűrjük-csavarjuk, kozmetikázzuk, tény és való, hogy a kelet-európai zsidók aktívan és soha nem látott tömegben léptek a politika színpadára, akár pozitív, akár negatív, akár összetett szerepet tulajdonítunk is ennek a folyamatnak.
"Galíciából jelentős átáramlás - ami ezen nem látható - volt a történelmi Magyarországra, ennyiben egészül ki a hagyományos USA - Franciaország iránnyal"
Magyarország és Bécs (nem Ausztria úgy egészében, hanem kifejezetten annak fővárosa!) akkor került le az úti célok listájáról, amikor az USA-t és Brazíliát már vonzóbbnak tartották, tehát az 1880-as évektől. Maguk a gácsországi zsidó közösségek pedig a cári birodalom felől töltődtek fel, főleg az 1820-as évektől. A beérkezők egy része ún. Betteljuden maradt, azaz nyilvántartásba sem vették őket. Kézműveseik, másodsorban házaló kereskedőik számítottak a legmobilisabbnak. A zsidó bérlők már sokkal jobban megtalálták a számításukat lengyel és galíciai területeken: a helyi földesurak minden osztrák próbálkozás ellenére ragaszkodtak hozzájuk, mert kíméletlenül sajtolták ki a maximumot jobbágyaikból, és mivel az ő kegyüktől és a tőlük vásárolt kiváltságoktól függtek, egy potenciális keresztény bérlőtől eltérően folyamatosan sakkban tudták tartani őket.
Neked teljesen felesleges foglalkozni történelemmel, ha még azt sem érted, hogy egy mozgalmat/politikai berendezkedést a vezetői és nem a kiszolgálói minősítenek.
nana, az egyszerű vöröskatonák többsége alföldi-tiszántúli zsellér volt.
az én egyik dédapám is vöröskatona volt, a Tiszánál harcolt a románok ellen. Harcolt a megszállók ellen és egy jobb jövő reményében, és egyáltalán nem volt zsidó.
"én csak azt próbálom mondani,hogy a bolsevík forradalom vagy 1919-s Magyar Tanácsköztársaság nem zsidó vircsaft volt ."
OFF
Márpedig a Tanácsköztársaság velejéig az volt, szinte mindegyik fontos vezetője, még katonai vezetője (Szamuely Tibor) is az volt.
Idézet Romsics Ignác Magyarország története a XX. században c. művéből:
„A Forradalmi Kormányzótanács kezdetben 19, később – a helyettesek számának növekedése következtében – 34 tagból állt. Közülük 13 képviselte a kommunistákat, a többi a szociáldemokrácia különböző, főleg baloldali és centrista irányzatait. A munkásmozgalmi vezetők és a baloldali intellektuelek társadalmi összetételéből adódott, hogy a zsidó származású népbiztosok és népbiztoshelyettesek aránya elérte a 60, sőt valószínűsíthetően a 70-75 százalékot. Túlnyomó többségük városi, kispolgári környezetből emelkedett ki, míg Lukács György a nagypolgári hátterű, lázadó értelmiségi típusát képviselte.”
Tehát nemcsak a legfelső vezetésben, hanem az alsóbb vezetésben is tömkelegével ott voltak a zsidók.
ON
Persze lehet azzal mentegetőzni, hogy ezek már "renegát" (kikeresztelkedett avagy vallástalan) zsidók voltak, ám származásilag attól még zsidók.
Pontosan úgy, ahogy a nemzetközi és szovjet munkásmozgalom zsidói.
(A szerző az ELTE-ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténet Tanszékének docense - szigorlatoztam/alapvizsgáztam nála, igen jó eredménnyel :)) )
2014. 02. 21. (XVIII/8)
Marx felelőssége
„A kommunista olyan valaki, aki Marxot és Lenint olvas, az antikommunista pedig olyan valaki, aki megérti Marxot és Lenint.” (Ronald Reagan)
El kell ismerni, igaza van azoknak, akik azt állítják, hogy Karl Marx nem tehető felelőssé a 20. századi, szovjet típusú diktatúrák borzalmaiért. Bibó István szerint: „Kétségtelen, hogy Lenin elborzadt volna azon, amit Sztálin csinált, és ugyanezt tette volna Marx is, ha látta volna Lenin tetteit, mégis a Lenin által felállított kiváltságos és machiavellista erőszakszervezet logikus következménye az osztályharc és forradalmi erőszak öncélú kultuszának.” Nem lehet viszont felmenteni Marxot azzal, hogy ő nem így akarta, csak rosszul valósították meg a programját. A szovjet típusú diktatúra ugyanis bizonyos mértékben jogosan hivatkozott Marx munkásságára. Marx ugyanis egy olyan fundamentalista világnézetet hirdetett meg, amely alkalmas volt a diktatúra és a terror gyakorlatának ideológiai igazolására. Marx egyúttal határozottan kijelentette, hogy akik nincsenek vele azonos véleményen, azok az emberiség ellenségei. Marx elmélete azért is felelt meg a totális állam ideológiájának, mert minden további vita kizárásával, minden helyzetben és mindig végleges véleményt formált mindarról, amire csak az emberi tudás és lelemény az emberi civilizáció kezdeteitől rábukkanhatott.
Marx materialista közgazdászként és idealista forradalmárként megtámadta az európai zsidó-keresztény kultúra alapjait. Meg akart szabadulni a vallástól, a dogmáktól, az erkölcstől, a hagyományoktól, a demokrácia és a jogállam szinte mindegyik intézményétől, és szabad utat akart biztosítani a „teremtő értelemnek”. Elvetett minden addigi, „utópistának” tekintett kommunista tant, és saját elméletét „tudományos mezbe” öltöztette. Charles Robert Darwin 1859-ben megjelent, A fajok eredete című könyvében megfogalmazott elméletének hatására kijelentette, hogy sikerült felismernie az emberi viselkedés törvényszerűségeit, amelyek egyetemes átvétele csak idő kérdése.
Marx azonban – Darwinnal ellentétben – előbb találta ki az elméletet, majd megkereste azokat a tényeket, amelyekkel igyekezett alátámasztani az álláspontját. Ilyen módon fogta fel a történettudományt, a filozófiát, a szociológiát, majd egyre inkább a közgazdaságtan különböző ágazatait is. A British Museum olvasótermében töltött több évtizedes jegyzetelés után megírt művei a ragyogó eszmefuttatások és a nagyképű, zavaros szőrszálhasogatás egyvelegévé váltak. Számos egymással ellentétes gondolatot gyúrt össze a „dialektikus materializmus” eredeti kombinációjába. Mindig önmagára utalt vissza, rendszeresen ismételte önmagát, és sulykolta tételeit. Az eljövendőre irányuló eszményeit olyan következtetésként vezette be, mint amely a társadalom természettörvényi erejű szükségszerűségéből következik, s a múltból az előre látható jövőbe vezet. A földhözragadt kifogásokat lényegtelennek tekintette. Marx alapjában véve „próféta”, romantikus lázadó volt, s nem filozófus. Egyfajta eszkatologikus forradalmi vallás megteremtője, amelyben az ősi zsidó messianizmus keveredett a radikális felvilágosodással.
Marx szerint minden társadalmi konfliktus mozgatórugói gazdasági természetűek. Az embert egydimenziós, szegényes tudatú, önző lénynek tekintette, sem a képzeletvilág, sem a mítosz nem kapott helyet nála az emberi valóságban. Az autonómia és a szabadság nem fért bele a marxi determinista felfogásba, pedig az ember és az emberi társadalom nem gép, így képes váratlan és alkotó megnyilvánulásra. A marxi tanítás tagadta a kultúra teremtőként és hordozóként való létezésének gondolatát is.
A termelési viszonyok milyen jellegű változásával lenne összefüggésbe hozható a kereszténység keletkezése, hittételeinek kialakulása, elterjedése és végleges győzelme az ókorban? Milyen gazdasági érvekkel magyarázható a gótikus stílus kialakulása és elterjedése a 13. század elején? A termelési és csereviszonyok elmélete szerint miképp magyarázható, hogy a quattrocento Firenzéjében kialakult a reneszánsz művészet, míg ugyanekkor Brügge-ben a gótikus stílus maradt meghatározó? Még Marx is feltette magának a kérdést az ókorban kialakult római jog 19. századi hatására vonatkozóan.
Marx szerint az ősközösség felbomlása óta az emberiség egész történelme osztályharcok története. (Az osztályharccal viszont elég nehéz megmagyarázni az ősközösségi társadalomból való kimozdulást, hiszen nem voltak osztályok, tehát osztályharc sem létezett.)
Az úgynevezett marxizmus valóban vonzónak tűnhetett olyanok szemében, akik egyébként kilátástalannak látták egyéni sorsukat. Leginkább a szegényeknek a gazdagok iránt érzett irigységét igyekezett kihasználni. Fő tételei minden különösebb fáradság nélkül elsajátíthatók, mindamellett Marx alapművei (például A tőke) gyakran igen homályosak, bonyolultak, és rendszerint elég sok kétértelmű megfogalmazást tartalmaznak.
Engesztelhetetlenül gyűlölte általában a vallást és különösen a kereszténységet, a családot, a hagyományokat, az erkölcsöt. Marx elfogultságára jellemző, hogy 1847-ben nagy tetszéssel olvasta Georg Friedrich Daumer Die Geheimnisse des christlichen Altertums című munkáját. Londoni beszédében a német munkásoknak az alábbiakat mondta: „Daumer bebizonyítja, hogy a keresztények valójában gyilkoltak embereket, s az úrvacsorán emberhúst ettek, és vért ittak. Ez magyarázza meg, hogy a rómaiak, akik pedig minden vallási szektát megtűrtek, miért üldözték a keresztényeket.” Marx elítélőleg vélekedett még a kereszténység szociális tanításairól is: „A kereszténység szociális elvei a gyávaságot, az önmegvetést, a megaláztatást, a szolgalelkűséget, az alázatot, vagyis egytől egyig a csőcselék tulajdonságait prédikálják…”
Marx ellenszenvvel viseltetett a parasztsággal szemben is. Érezte, hogy ebben a közegben fog legkevésbé hatni tanítása, ezért gyűlölettel és megvetéssel tekintett a falura, a „vidéki élet idiotizmusáról” beszélt, a parasztot „egy zsák krumpli”-nak nevezte.
Marx eszmerendszere kifejezetten amorális. Szekfű Gyula joggal vetette fel: „Az alapelv tehát a gazdasági ideológia cafrangjaiból kivetkőztetve, az emberi önzésnek oly apetheozisa, minő Európa szellemi fejlődésében – a bolsevizmus önzése nem európai termék – szinte egyedül áll. Önzés és gyűlölet azon naiv cinizmussal kimondott egyetlen rugó, amely a marxizmust minden más társadalmi rendszertől […] megkülönbözteti.” (A három nemzedék és ami utána következik.) Az osztályharcban minden eszköz megengedett. Marx nyomán Lenin joggal nyilatkozhatta: „A marxizmusban egy szemernyi etika sincs…”
Marx nyomán Lenin joggal nyilatkozhatta: „A marxizmusban egy szemernyi etika sincs...”Marx a politikai közéletben elsőként vezette be a gyűlöletnek azt a szélsőséges formáját, amely a tudományos vitákban korábban ismeretlen volt. Ebben a francia forradalom jakobinusainak hagyományait folytatta. A sans-culotte-ok az addigi „nemes stílussal” szemben keresetlen szavakkal ostorozták az „ellenforradalmat”. Ekkor alakultak ki közhelyszerű megbélyegzésként az „izmusok” és az „ellen” kifejezések. Marx a tudományosnak mondott vitákban nevezte először az ellenfelét „csőcseléknek, emberi trágyának, szemétnek, szánalmas söpredéknek” a legjelentősebb német munkásvezetőt, Ferdinand Lasalle-t pedig „félkretén zsidó nigger”-nek. Egész népeket (például lengyeleket, oroszokat, zsidókat) sértett és gyalázott meg a legalávalóbb módon. Egyes mondatai Lenin, Sztálin, sőt Hitler írásaiban köszöntek vissza. („A polgári társadalom saját beleiből alkotja folytonosan a zsidót…”) Vö. Konrad Löw: A kommunista ideológia vörös könyve. Marx és Engels – A terror atyjai. (2003)
Meghirdette az erőszakot, sőt a terrort is, holott az összeférhetetlen mindenfajta tudománnyal. A proletárdiktatúra kifejezést is Marx használta először. (Levele Joseph Werdemeyerhez.) A Marx által leírt osztályharc is éppen olyan következményekkel járt volna, mint ami a darwini evolúciós elmélete szerint „az életképtelen fajokkal” történt.
"a nácízmus (fasízmus+fajelmélet,..) ,mint ideológia ,alapvetően anémet szellemíség terméke ???"
Igen, s mint ahogy itt közben írták, a fasizmus meg olasz találmány. Olaszországban fokozni tudták a gazdaság teljesítményét, miközben más országokban tombolt a gazdasági világválság, ezért Mussolini rendszerének legalább bizonyos elemeit többen követendő példának tekintették. A bolsevizmust pedig nem az orosz muzsikok, nem is a szláv értelmiség találta ki, de nem is az orosz nemesség köreiben keletkezett (bár mutatóba akadt egy-kor orosz arisztokrata a hívei között), hanem a birodalom nyugati felébe, nem utolsó sorban Galíciába száműzött, illetve oda karanténozott, nagy százalékban értelmiségi zsidóság. Mindegyik ideológiának, rendszernek voltak előfutárai, egyiket sem előzmények nélkül gyúrták össze. A fajelméletek legismertebb előfutárai az ősi kiválasztottság-tanok mellett a francia Gobineau gróf és az angol H.S. Chamberlain voltak.
A szovjet terminológiát nem ismerem, de fasiszták az olaszok (meg potentátjuk Franco, Spanyolország) voltak a valóságban, a németek nácik, a két ideológia közt jelentős az eltérés.
A nemzetietlen internacionalistákat meg vágóhídra küldte Kun Bélától Zinovjevig.
Itt el kell mondanom egy családi történetet: apám jön haza amerikai hadifogságból 1945 nyarán, és Pesten csavarogva, egy csoportosulásba botlik. Odamegy: szovjet mundérban egy magyarul tökéletesen beszélő tiszt ecseteli a szovjet élet nagyszerűségét. Egyszer csak szót kér egy idősebb bácsika: " - És tessék mondani, mi lett a Kun elvtárssal? Mire a tiszt: - Hát, kérem, a Kun elvtársat sajnos agyon kellett lőnünk. " Így mondta: lőnünk.
Az a világforradalom elméletnek szólt, s ekkor tettek le róla (lásd, Sztálin 44-ben Churchill-lel felosztotta Köztes Európát, s hagyta a görög kommunistákat elvérezni...
Mire szeretnél forrást? Itt van az orosz zsidók kivándorlási iránya, számokkal, 1880-1924, (LegacyTree, geneológiai kutatás). Amit írtam, nem csak az orosz, hanem a teljes térség, tehát Galíciával, Besszarábiával együtt értettem. Galíciából jelentős átáramlás - ami ezen nem látható - volt a történelmi Magyarországra, ennyiben egészül ki a hagyományos USA - Franciaország iránnyal.
Sztálin és a zsidók. Birobidzsán nem legenda volt, hanem valóság. Még a 30-as években hozták létre a Távol-Keleten a Zsidó autonóm területet, s a tesztelésre át is telepítettek vagy 50.000-ret, no meg a naív önkéntesek, pl. az USA-ból.
A szovjet vezetők lakosságarányos kimutatására szeretnél forrást? Akkor úgy módosítom, hogy véleményem szerint. Most nem fogom számolgatni, hogy az egy szem Dzserzsinszkij mennyi lengyelre esett, vagy Sztálin és Orzsonokidze hány millió grúzra, szerintem ránézésre is érzékelhető az arány.
A szovjet zsidókkal kapcsolatban a témát a magam részéről le is tudtam.
