Egy, a Fidel Castro - i Kuba ismertetése nyomán elhíresült irodalmár, valamikor egy interjút készített
magával Castro-val. Ez akkorra esett, amikor a Castro-i Kuba már kezdett kicsinység teherré válni az
európai szocialista országok akkori pártvezetőinek szemében, ennek megfelelően akkor már kezdtek kritikusabb hangvételű állásfoglalások megjelenni az itteni, szocializmust építő országok mértékadó
párt-, és állami vezetőinek tollából, szájából az irott sajtóban megjelent tudósításokban.
Az elején hivatkozott irodalmár a Gastro-val készített riport során rá is kérdezett a kubai vezetőtől arra,
hogy mi a véleménye az utóbbi időben napvilágot látott kelet - európai (közöttük szovjet) pártvezetők
állami vezetők szájából, a kubai vezetők túl radikálisnak tűnő intézkedései kapcsán elhangzottakról.
Castro csak annyit felelt, hogy : "Ezek egytől egyig olyan emberek nyilatkozatai, akik amiatt kritizálják
az általuk többé - kevésbé radikálisnak ítélt kubai eseményeket, mert éppen attól félnek, hogy a saját hazájukban ők - maguk válnak az ottani események következtében reptetés áldozatává. Nos az itteni
topik - nyitó is éppen ilyen okból aggodalmaskodik a mai német demokrácia köz - állapotán - különös tekintettel a maj itthoni viszonyokra (királyság, vármegye - rendszer ésatöbbi tartozékok, amelyek
jelenleg állhatnak tesztelés - törvény elkőkészítés alatt.
Itt nincsenek olyan törvények újra, mint a rákosi rendszerben.....
Ja, de. Ismét megmondják, hogy mennyit kell termelned. Majd a hatóság, ahol egyetlen szakember sincs, majd eldönti, hogyha te kevesebbet termelsz, akkor azt nem-e szabotázsból teszed.
jaj, de rossz nekik. Mindjárt csődbe is mennek...:) Vehetnének példát rólunk, mert a magyar állam sikeres, gazdag, az emberek pedig jól élnek. Így van?
A diktatúra is jogi alapokon nyugszik – egyféle jogállam.
A jogrend nem attól függően demokratikus, hogy annak gerincét egyetlen személy, vagy több választott képviselő, esetleg egy puccsista tábornok diktálja tollba.
Ha akarunk, különbséget tudunk tenni tiltó (gátló) és szabályozó (segítő) törvények között. Ekként az is eldönthető, hogy az adott jogrend formálói minek/kiknek tekintik mindazokat, akikre nézve kreálmányuk kötelező érvényű – mert kivételek, kedvezményezettek mindig lesznek.:-)
(…)
Más.
Vannak, akik azt hiszik, az élet jogi keretek közé szorítható.
Képzeljük el, hogy a szabadságfokunk korlátlan. A rendelkezésünkre álló tér középpontján állva, bármilyen irányba (az egyszerűség kedvéért, legyen ez most a négy főirány) haladhatunk. Belátható: rövid időn belül fulladna káoszba létünk, ezért mindenki számára elfogadható, érvényes kompromisszumokat kell kötnünk – törvényeket, szabályokat szükséges alkotnunk.
A tér, aminek csak fizikai, tőlünk független határai vannak:-)
Egy-egy törvény, egy-egy irányba történő, egy egységnyi mozgást (haladást) gátol – szabályoz. Bármely egységnyi pozícióból vagy csak jobbra, vagy csak balra, vagy csak fel, vagy csak le, de legfeljebb három irányba haladhatunk – ám, ha mégis volna az a pont, ahonnan mind a négy irányba, szabadon haladhatunk, azt rövid időn belül tiltani, de legalábbis szabályozni fogják. (Egész egyszerűen nem értik... de meg elviselni se tudják.:-))
A tér, amit tőlünk függő, jogi határok tagolnak:-)
Minél több törvény, annál több korlát. Megy ez nekünk. Semmit se bízunk a szabad akaratra, a belátásra, az értelemre.
Ekként modellezve a jogi keretek közé szorított létünket, csak idő kérdése, hogy az origótól számított lehetséges négy irányból, maximum négy bejárható, törvényes (élet)út maradjon mindenki előtt – nem törődve azzal, hogy ennél sokkal többre vagyunk hivatottak; tulajdonképpen robotizáljuk, sértően leegyszerűsítjük, korlátozzuk lehetőségeinket; determinálva létünket, a jövőnket.
Ezt nem gondolom követendő iránynak – ezért protestálok (itt is) az élet javára.:-)
Ha csak ennyit értünk, máris érzékenyebbek leszünk a(z egyre csak szaporodó) minket gátló és/vagy szabályozó törvényeket illetően; nem mellékesen, a törvényhozók szándékait is felismerhetjük - személyüket mindenkor helyén kezelve.
Remélem senkit, főként nem egy törvényhozót sértettem meg; különben mi lesz… rá gondolni is rossz. A végén még gondol valamire, hogyaszongya: Itt minden átlőtt nullának, szabadon lehet véleménye? Ezek tényleg azt hiszik, hogy bármire gondolhatnak – és még pofázik is a baromarcú? Nem ütközik ez hatályos törvénybe? Semmi gond! Két hét alatt megvan... betiltjuk ezt is.:-)
Valóban a gyakorlatban előfordulhat olyan eset, amikor el kell szakadni a demokratikus gyakorlattól. Ezért szükséges, hogy az országot mindig demokratikus kormány vezesse. Ez nálunk kb 2010 ősze óta nincs.
Németország vezetői unatkoztak... nem volt elég izgi a mindennapos légitársasági, vonat sztrájk, nekik valami ütősebb feladat kellett -kis adrenalin növelő. Hát csináltak egyet migránsokkal. Túl nagyot ütött.
Az a baj, hogy bármennyire is ijesztő, ez tényleg így van. Jogállamban bármilyen súlyos döntés meghozatala évekbe telhet, főleg ha van megfelelő "fékek és ellensúlyok" rendszere, és egy kellően pofátlan ellenzék, aki a döntéseket minden lehetséges fórumon megtámadja. Válsághelyzetben gyorsan kell cselekedni, nincs idő megvárni, míg a luxemburgi bíróság hatodfokon méltóztatik elbírálni az ügyet. És ne legyenek kétségeink afelől, hogy egy igazán tökös ellenzék a parlament bombázása közepette is képes vitatni a szükségállapotot.
A szerzők más ügyekben is csupán a mérlegelendő kérdéseket vetik fel, a többi között jelzik, hogy előfordulhatnak szituációk, amelyek annyira gyorsan következnek be, hogy nincs elég idő a mostani jogi előírásoknak megfelelő parlamenti döntést hozni az úgynevezett védelmi helyzet - az ország elleni fegyveres támadás vagy annak közvetlen veszélye - beálltáról. Utóbbi azonban az előfeltétele egy sor lépésnek, például alapvető jogokat korlátozó intézkedéseknek vagy a Bundeswehr (hadsereg) feletti rendelkezési jog áthelyezésének a parlamenttől a kancellárhoz.
Kiszivárgott, hogy mit lépne Németország vészhelyzet esetén MTI2016. augusztus 23. 19:33
Németországban a szövetségi kormány 21 év után frissítette a lakosság vészhelyzeti védelméről szóló tervet. A kabinet szerdai ülésén elfogadandó koncepció elsősorban arról szól, hogy miként kell válság esetén fenntartani az állami intézmények és a kormány működőképességét, és gondoskodni a lakosság élelem-, áram-, gáz- és vízellátásáról.
Továbbra is érvényben van a hadkötelezettség
A szövetségi parlament (Bundestag) 2012-ben kérte fel a kormányt, hogy készítse el a legutóbb 1995-ben frissített terv új változatát, amelyazt is rögzíti, hogy válsághelyzetben hogyan kell gondoskodni az egészségügyi ellátásról és a kulturális javak védelméről, és biztosítani a katonai erők védelmi képességét.
Ez utóbbi ügyrol a kiszivárgott részletek szerint az is szerepel a 69 oldalas dokumentumban, hogy gondoskodni kell a posta zavartalan működéséről annak érdekében, hogy időben kézbesíteni tudják a fontos küldeményeket, például a behívókat.
Ezzel kapcsolatban a Bundestag belügyi bizottságának elnöke, Ansgar Heveling egy keddi nyilatkozatában rámutatott, hogy a szövetségi kormány nem megszüntette a kötelező sorkatonai szolgálatot a vonatkozó 2011-es döntésével, hanem csak felfüggesztette, vagyis továbbra is él az alaptörvény azon rendelkezése, hogy külső fegyveres támadás esetén általános hadkötelezettség van érvényben.
Ezért az új polgári védelmi terv azzal a "forgatókönyvvel" is számol, hogy vissza kell állítani a sorkatonai szolgálatot - tette hozzá a jobboldali CDU politikusa, kiemelve, hogy fel kell készülni valamennyi lehetséges fenyegetettségre.
A tervet azért kellett átdolgozni, mert az 1995-ös változat már nem korszerű, hiszen a hidegháború utáni "biztonságpolitikai enyhülés" terméke - áll a dokumentumban, amelyben rámutatnak, hogy a hidegháború idején kiépített szövetségi polgári védelmi infrastruktúra egy részét fel is számolták. Például egy 1997-es kormánydöntés értelmében bezárták a Bonn melletti kormányzati bunkert, amely az egykori Nyugat-Németország egyik legnagyobb állami beruházásaként jött létre, azzal a céllal, hogy atomtámadás esetén legkevesebb 30 napig biztonságban tudjon dolgozni egy háromezer fős vészhelyzeti államigazgatási apparátus.
Hibrid, biológiai, kémiai és nukleáris támadások
A szövetségi belügyminisztérium vezetésével összeállított új koncepcióban az eddig ismert részletek szerint a szerzők abból indulnak ki, hogy leginkább úgynevezett hibrid fenyegetettség következhet be, vagyis a hagyományos hadviselés eszközei mellett nemkonvencionális eszközöket is alkalmazhatnak a Németország biztonságát fenyegető állami, illetve nem állami szereplők, például szabotázst követhetnek el vagy számítógépes vírusokat vethetnek be.
A modern infrastruktúra sérülékenysége és a modern társadalom erőforrás-függősége gazdagon kínál támadási felületeket - állapították meg a szerzők. A további veszélyforrások között szerepelnek a biológiai, kémiai vagy nukleáris fegyverrel végrehajtott támadások is. "A tömegpusztító fegyverek és hordozó rendszereik terjedése, a terrorizmus eszközeinek alkalmazása a konfliktusokban és a kibertérben végrehajtott támadások közvetlen fenyegetettséget jelenthetnek Németország és szövetségesei számára" - áll a dokumentumban.
Ajánlások, lépések időhiány esetén
A koncepció számos területtel kapcsolatban csak ajánlásokat tartalmaz a Bundestag számára. Például rögzíti, hogy biztosítani kell a lakosság védelméhez szükséges állami intézmények működését abban az esetben is, ha fel kell adni ezen intézmények székhelyét, azaz gondoskodni kell egy "tartalék" székhelyről, de azt a kérdést nyitva hagyja, hogy kell-e új kormányzati bunkert építeni.
A szerzők más ügyekben is csupán a mérlegelendő kérdéseket vetik fel, a többi között jelzik, hogy előfordulhatnak szituációk, amelyek annyira gyorsan következnek be, hogy nincs elég idő a mostani jogi előírásoknak megfelelő parlamenti döntést hozni az úgynevezett védelmi helyzet - az ország elleni fegyveres támadás vagy annak közvetlen veszélye - beálltáról. Utóbbi azonban az előfeltétele egy sor lépésnek, például alapvető jogokat korlátozó intézkedéseknek vagy a Bundeswehr (hadsereg) feletti rendelkezési jog áthelyezésének a parlamenttől a kancellárhoz.
Azonban a stratégia így is sok új elemet tartalmaz, például azt, hogy nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyverrel végrehajtott támadás esetén a kórházaknál szennyezettség-mentesítő állomásokat kell kialakítani, hogy a sérülteknek elkülönítve, az intézményeken kívül nyújthassanak elsősegélyt, a himlő elleni oltóanyag-készletet és az antibiotikum-készletet pedig ellenőrizni kell és szükség esetén ki kell egészíteni.
A lakossági intézkedések
A lakosság figyelmeztetésére szolgáló eljárásokat is tovább kell korszerűsíteni, az esetleges vészhelyzetről nemcsak a hidegháború idején kiépített szirénarendszeren keresztül, vagy a televíziókban és a rádiókban, hanem az interneten, sms-ben, illetve a szövetségi polgári védelmi és katasztrófavédelmi hivatal (BBK) okostelefonra fejlesztett alkalmazása, a NINA révén is tájékoztatni kell az embereket.
Az állami intézmények felkészítése mellett építeni kell a lakosság felelősségvállalására és önvédelmi képességére is, így ösztönzendő, hogy minden háztartásban állítsanak össze házipatikát, tartalékoljanak egyebek mellett meleg takarót, gyertyát, gyufát, elemeket, feltöltött akkumulátort és készpénzt, illetve tíznapi élelmet és naponta fejenként 2 literrel számolva öt napra elegendő ivóvizet.
nem tehet semmiről
