1. Ez már nekem is feltűnt...azóta csinálja mióta "összevesztünk"..
Ez lehet, valamilyen általam ismeretlen netikettes felsőbbrendűséges móka, hogy olyan mintha nem foglalkoznék vele, de mégis..
Olyan, mint amikor hárman vagytok, de te az egyikkel (x) nem vagy beszélő viszonyban és a másiknak (y) mondod, hogy mondd már meg "x"-ne, hogy, pedig az is hallja...
1. A válasz gomb használata néha nem jár hátrányokkal. Sőt nagy általánosságban rá lehet jönni a továbbiak folyamán arra, hogy egyáltalán kinek a hozzászólására válaszoltál, így áttekinthetőbb lesz a fórum.
2. Mindenféle kinyilatkoztatásaiddal szemben még mindig nem láttam semmiféle bizonyítékot arra, hogy állításaid valósak lennének.
3. A mi házunk első fele az 1800-as évek második felében épült, amikor is a tartós árvíz miatt egyszerűen összedőltek a vályogházak és újakat kellett építeni. Ez vert fal. A második részt a fene sem tudja mikor építették azokból a vályogtéglákból, de még Örzse ángyom nagyszülei toldották hozzá. Ángyom már több mint hetven éves. A harmadik rész már beton alapra épült, de ez nem ér, mert ez már nem csak vályogot, hanem égetett téglát is kapott - és vízszigetelést is. De lényegében ekkor lett felújítva a tetőszerkezet is, java részben csak az épület hozzátoldása miatt. Ekkor írtak 1962-t. Még áll. Kisebb-nagyobb beázások előfordultak, legfőképpen a mesteremberek (bádogosok, kőmérgesek, gázszerelők) áldásos és precíz munkájának köszönhetően - az esetek kilencven százalékában a kémények körül. Három gerendát kellene cserélnem, mert... De ez hosszú történet, ráadásul nevelőszülős...
Tapasztani tapasztották, cserélték a sérült cserepeket, a tetőléceket. Ez így volt és még ma is így van, csak én már vakolom. Évi egy-két meszelés a tapasztás(vakolás) után és kész a karbantartás, azaz az új ház felépítése és a tetőcsere.
A gondok ennél a háznál is a korszerűsítések során kezdődtek - amit nem én követtem el. Beton itt, beton ott, nem kell szigetelni, mert jó szárazak a falak. Azok is voltak. Most meg szopóág van ezek miatt, egy munkából csináltak harmincat a jómunkásemberek, de ez lényegtelen is.
A lényeg az az, hogy miért is nem kellett lecserélnem még az egész tetőszerkezetet, miért is nem kellett még teljesen újrafalaznom a házat? Valami rosszul csinálok, vagy mi?
És igen, ma meg lehet építeni tartósra egy vályogházat.
De amit az átlag szegényember tapasztott, az nem az a minőség volt. És a generációnkénti újjáépítés mellett is folyamatosan meló. És igen, a fedéssel bizony minden tél után rendesen dolgozni kellett.
Régen az átlag vályogház élettartama, ha tetszik ha nem, 25-30 év volt. Amikor az ifjúházasok megörökölték gyakorlatilag újjá épült a ház. Újra tapasztották egyenként a falakat, kapott új tetőszerkezetet, stb. Ugyanoda, ugyanaz épült vissza így lett 100 éves a ház.
nem, de van egy jó nagy tanácsi bérlakása amit gyűlöl, amihez hozzá nem nyulna csak nézi ahogy évtizedek alatt lerohadt az egész és várja, hogy majd a tanács piaci ár felett visszevegye töle.
Hát akkor még nem késő otthagyni mindent, elüldögélni egész nap a metró aluljáróban egy pohárral a kezedben kéregetve, estére meg csak leheverdsz aludni ugyanott. Nincs hajtás, nincs idegeskedés.
fel sem merül benned, hogy elgondolkozz azon amiket írnak, hiszen te definíció(d) szerint JÓ vagy aki meg negatívan szól hozzád az ROSSZ és bánt (falkában!44!!) tehát te a JÓ akkor cselekedsz helyesen ha tűröd a ROSSZak bántását és maradsz ugyanabban a helyzetben ahol vagy. Nyilván ez valahol érthető, hiszen ha akár csak egy pillanatig is elgondolkoznál azon, hogy nem mindenki default geci aki szerint baromságok tengerét műveled akkor felborulna az egész életed, hiszen a következő gondolat az kellene legyen, hogy esetleg tehetnél valamit a saját szar életed jobbítására, nem csak a köldöknéző szenvedés és csodavárás az egyetlen opció.
Komolyan te annyira 1:1-ben az anyósom vagy, hogy az már ijesztő. Nem gondoltam volna, hogy létezhet egy országban két tökéletesen egyforma gondolkozású ember.
tapasztalatokon nem érdemes vitázni, az én tapasztalatom egy téliesített 57 m2-es víkendház, semmi baj nem volt amíg nem volt se téliesítve de fűtve se
igaz azt is mondtam, a szigetelés nem lehetett egyforma mindenütt, de nem csak ezeken a helyeken nedvesedik a fal, hanem az is elég ha kevesebb meleg jut oda télen
természetesen nem termelem direkt a párát, nem teregetek hanem vettem szárítógépet (szerintem bedöglött ahogy jósolták: a garancia lejárta után két hónappal, de ugye nyáron száradnak a szabadban, kivéve ha november van augusztusban mint mostanában), páraelszívót és helyi hősugárzót a leghűvösebb sarkokhoz
"tehát ha azt az egy szobát akarod úgy fűteni hogy a többi helység ne párásodjon, akkor lehet tényleg többe kerül mintha az egész házban egy szinten tartáson fűtesz "
Nem kerül az többe és nem is lesz káros pára lecsapódás.
Mo. -on a központi fűtések elterjedéségig ( azaz 35 évvel ezelőttig ) nagyon elterjedt volt a lakások részfűtése. Városon és falun egyaránt. Minden komolyabb probléma nélkül. Mármint a házak szerkezetére.
Csak egy eset a sok közül. Bp.-en a körúton a házak kb. 120 évesek. Egyik szomszéd mesélte , hogy : Apukáék szerényen éltek. Mert nem fűtötték az egészlakást. Volt a lakásnak egy olyan része .. kb. a fele, azaz 90 nm amit telente az apukáék nem fűtöttek. Az apuka státusza : kórházi főorvos és magánpraxis. Mesélte még a szomszéd, hogy a hálás betegek ajándékait ( meg a fizetséget, mert egyesek természetben fizettek ) az egyik nem fűtött szobában tárolták, olyan hideg volt. Ott.
Azóta ezt a hatalmas lakást szétválasztották, egyik részét értékesítették.
A ház viszont stabilan áll, semmi rész fűtés miatti károsodás.
Másik példa ahol tényleg hatalmas károsodás keletkezett.
Egy vidéki ház. Ez csak 136 nm. 1960 - ig társadalmi státusztól függetlenül vezetékes víz nem volt. Úgy 60 -61 ben lett. Nos azért az ebben lakók sem fűtötték az egészet.. kb a felét.
Jött a vezetékes víz és korábban aki építette fürdőszobát is épített, sőt be is rendezte. Kád, mosdó réz fűtő henger. Jött a dőzsölés, azaz hetente legalább 2 x fürdés a kádban. De fűtés nem volt. Sebaj indokolták a használók, majd a gőz befűti.
Később jött a jelentés, hogy a falon folyik a víz. ráadásul a két szomszédos helyiség is fűtetlen volt. Nos tavaszra annyira átvizesedett a fal ,hogy még a túlsó oldalon is vizes lett, a meszes vakolat levált. Fürdési tilalom, majd évekkel később, a boldog 70 -es években újra vakolva , csempézve és mivel központi fűtés lett, az egész ház fűtve, a fürdőszoba meg úri módra használva.
