Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2016.08.19 0 1 14
Törölt nick Creative Commons License 2016.07.31 0 0 13

a legnagyobb probléma, hogy a magyar cikk jópár szemet szúró hibája a magyar újságíró túlzása, félreértése, esetleg kitalációja, nem is annyira az eredeti persze eléggé bulváros, nem szakemberek számára íródott cikkeké.

 

SzJ2 Creative Commons License 2016.07.31 0 0 12

Arrol nem beszelve hogy minden fiatal muvesz ugy tanul hogy hires nagy mesterek muveit masolja....hulye a szerzo , hulye a fordito es hulye aki ezt kozeteszi. Igaz , mit varjon az ember , mikor az egyik nap belekukkantok egy hirgyujto portalba es aztmondja a top hirekben hogy a magyarok hany szazalekat erdekli az analszex- vagy valami ilyesmi , mergemben el sem olvastam meg a cimet sem.

Előzmény: Hesperia 2 (0)
Hesperia 2 Creative Commons License 2016.07.30 0 0 11

Nem akarok tùl sok "irl" informàciòt idetenni... de attòl tartok ezt màr nem tagadhatom: foglalkoztam ezzel a témàval. Sot, mondhatjuk talàn jelen idoben is: foglalkozom.

Ha valaki ismer a valò életbol szakmai kozegbol az elott most òhatatlanul lebuktam, azt hiszem.

 

De egyébként nem olyan bonyolult utànanézni ezeknek a dolgoknak. Hanula Zsolt (vagy hogy is hìvjàk) is megtehette volna. Csak akkor nem 10 perc alatt utotte volna ossze ezt a "cikket", hanem ràment volna pàr òràja, hogy àtlàssa, mi merre meddig, és hogy érdemes-e egyàltalàn egy ilyet feltàlalni az interneten... Szerintem megérte volna.

Előzmény: gabornick (10)
gabornick Creative Commons License 2016.07.30 0 0 10

Érdekeseket írtál. Honnan vannak ilyen ismereteid? Történész vagy?

Előzmény: Hesperia 2 (9)
Hesperia 2 Creative Commons License 2016.07.30 0 0 9

Tisztelettel kérem azt, aki mínuszolt, hogy fejtse ki ellenvéleményét szavakban is. Egészen érdekes vita lehetne belőle....

Előzmény: Hesperia 2 (1)
Hesperia 2 Creative Commons License 2016.07.30 0 0 8

Kösz a tippet! Megtettem!

Előzmény: szarvasmarha (6)
Hesperia 2 Creative Commons License 2016.07.30 0 0 7

Persze, pont ez az egyetlen sztori, amit fel lehet hozni ebben a témában. Erre utaltam én is az előbb.

Kár, hogy szerzőnk úgy meséli el, hogy szinte minden téves benne:

 

“amit egy műkincskereskedőn keresztül jó drágán sikerült eladnia Raffaele Riario bíborosnak, egy római művészetpártolónak és gyűjtőnek. Évekkel később, amikor rájött, hogy átverték, visszavitte a kereskedőhöz a szobrot, és követelte, hogy visszakapja az árát. A kereskedő örömmel vette vissza, mert ekkorra Michelangelo már túl volt a Pieta megalkotásán, híresnek számított, így a hamis szobor a nevével négyszeres áron kelt el. Riario bíborost lenyűgözte Michelangelo tehetsége, és évtizedekre bőkezű mecénásává vált."

 

Nem!

 

Nem évekkel később,  hanem még abban az évben 1496-ban.

 

Éppen ezért, addigra M. még messze nem volt túl se a Pietàn, se semmi máson, egy feltörekvő, tehetséges, 21 éves srác volt.

 

A “hamis” Erósz egyáltalán nem tudni, milyen áron kelt el. (Még hogy négyszeres áron! Honnan szedik az ilyen félrevezető “számadatokat"?!?!) Semmit nem lehet tudni a sorsáról, máig sem sikerült egyértelműen azonosítani. 

 

Csak a bíborosnak nagyon jó érzéke volt a tehetség felismeréséhez, ezért még akkor, azonnal az udvartartásába fogadta, és adott neki egy megbízást.

 

Ez a megbízás volt Michelangelo következő, tulajdonképpen egyetlen máig fennmaradt antikizáló szobra, a Bacchus, amely azonban bevallottan nem másolni akarta az (akkor még alig látható) ókori mintákat, hanem felülmúlni.

 

Nem igaz, hogy Riario ezután “évtizedekre bőkezű mecénásává vált”, mert a Bacchus nem tetszett neki és ezen olyan csúnyán össze is vesztek, hogy Michelangelo még öreg korában sem bocsátott meg az addigra rég elhunyt bíborosnak…. 

szarvasmarha Creative Commons License 2016.07.30 0 1 6

Én azért ezt itt is megemlíteném

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9111992

Előzmény: Hesperia 2 (-)
Hesperia 2 Creative Commons License 2016.07.30 0 0 5

“A művész 21 éves volt, amikor lemásolta az Alvó Érosz című szobrot,

 

Nem lemásolta, mert nem egy ilyen szobor van, hanem csinált egy saját verziót erre a témára.

 

És nem Alvó Érosz az, tisztességesen átírva magyarra, hanem Erósz. Az elején epszilon, a végén ómega, vagyis hosszú ó. De nyugodtan lehet írni Amort is, úgy egyszerűbb.

Hesperia 2 Creative Commons License 2016.07.30 0 0 4

A hamisítást akkoriban nem feltétlenül tekintették olyan bűntettnek, mint ma, inkább egyfajta bizonyíték volt az adott alkotó művészi tehetségére, ha olyan szobor vagy festmény került ki a keze alól, amiről a szakértők elhitték, hogy több száz éves, vagy hogy az eredeti művész munkája.

 

“A hamisítást akkoriban nem feltétlenül tekintették olyan bűntettnek, mint ma, inkább egyfajta bizonyíték volt az adott alkotó művészi tehetségére…

– na éppen ezért félrevezető ez az egész szöveg, a cikk címétől az összes bombasztikus megfogalmazásáig.

Szeretnénk komolyan venni a témát és magunkat? Igen? Akkor írjunk komolyan arról, hogy a különböző korokban milyen jelentősége volt a az antikvitás utánzásának vagy újragondolásának. Ez így viszont inkább kínos.

 

amiről a szakértők elhitték, hogy több száz éves, vagy hogy az eredeti művész munkája

-          Syntax error: mi az, hogy “vagy az eredeti művész munkája”? Ez mit jelent magyarul?

-          Vajon kiket ért szerzőnk “szakértők” alatt az 1500 körüli évek vonatkozásában?

Hesperia 2 Creative Commons License 2016.07.30 0 0 3

“Ekkoriban, a 15. század végén olyan művészek éltek és alkottak Itáliában, mint Raffaello vagy Leonardo,”

 

Raffaello 1483-ban született, ezért pont “a 15. század végén” még nem sokat lehetett hallani róla…

 

 

“…ennek ellenére a műkincsek korabeli piacán az ókori, klasszikus művek a 8-10-szeresét érték a kortárs mesterek alkotásainál. ”

 

Ezt honnan tetszenek ilyen “pontosan” tudni?


Nem beszélve arról, hogy ez az egész sokkal bonyolultabb: nem nagyon érdemes “korabeli műkincspiacról” beszélni, hiszen a legtöbb nagyhírű ókori mű ekkor még a föld alatt volt, ekkoriban kezdtek előbukkanni, mások viszont nagyon is szem előtt voltak Itáliában, de ezeknek akkor még senki nem tulajdonított “piaci” értéket (pl. késő-római szarkofágok különböző templomokban, sokszor másodlagosan felhasználva, átfaragva; a Forum Romanum maradványai, amelyeket még sokáig használtak fel építőanyagként; olyan, a középkort átvészelt főművek, mint Traianus és Marcus Aurelius diadaloszlopai vagy Marcus Aurelius bronz lovasszobra, amelyekkel kapcsolatban viszont senki nem mert volna kereskedésre gondolni...)

Hesperia 2 Creative Commons License 2016.07.30 0 0 2

"Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni szegény családból származott..."

 

Nem igaz. 

Michelangelo tisztes, középosztálybeli családból származott. Ma úgy mondanánk talán, hogy kispolgári miliőből. Éppen ezért nem örült az apja, hogy művésznek akar állni, mert ő szabad művészetekre (a közéleti tevékenységre előkészítő tudományokra) kezdte volna taníttatni, a festészet, és pláne a szobrászat pedig ehhez képest lecsúszásnak tűnt a szemében.

Hesperia 2 Creative Commons License 2016.07.30 -1 2 1

“Annyira, hogy a szintén mindenki által ismert klasszikus szoborról, a Laokoón-csoportról a mai napig vitatják, hogy valóban egy ismeretlen ókori görög mester munkája vagy Michelangelóé.

 

Ezt a bődületes butaságot vajon honnan tetszett venni?!?!

 

Mármint persze nem úgy értem, hogy Hanula Zsolt honnan szedte, hanem annak a firkálmánynak a szerzője mit szívott, akitől ez az “értesülés” származik???  

 

Tudom, látom, ott egy link egy angol nyelvű firkálmányra, na de nagyon sajnálom, aki írta, az fantáziál: ennek a szobornak az antik mivoltát bizony komoly ember eddig még nem vonta kétségbe, erről szóló szakmai vita NINCS.

 

Az ilyen exhibicionista ötletet tessék úgy tálalni hogy (mondjuk) “valaki most felvetette, hogy....” – de ezt se javaslom, mert a felvetés nagyon gyenge. Feltűnhetett volna, hogy az erről linkelt cikk (Jonathan Jones, The Guardian) meg sem nevezi az ötlet gazdáját (“an art historian”). Olyan az egész kis iromány, mintha csak azért találta volna ki a “felvetést”, hogy megcáfolhassa, bemutatva, hogy milyen tutira ért hozzá.

 

Pedig pont a lényeget nem írja, gondolom azért, mert nem tudja: az antik művészet története felől nézve a Laokoón-csoport már megnyugtatóan a helyére került, tudjuk, hogy hová érdemes tenni és hogy miért illeszkedik pontosan abba a közegbe. És hogy miért nem juthattak volna senkinek az eszébe ilyen alakok a XVI. század elején.

Hesperia 2 Creative Commons License 2016.07.30 0 0 0

Nos tehát.

 

“A reneszánsz mesterről azonban kevesen tudják, hogy mielőtt megalkotta a Dávid-szobrot, vagy a Sixtusi kápolna mennyezetén a híres freskót Ádám teremtésével,hamisító volt. ”

 

Ez így durva leegyszerűsítés, ugyebár.


Michelangelo fiatal korában, egy átmeneti időszakban csakugyan megpróbálkozott ókori szobrok utánzásával, és volt olyan is, hogy – egy agilis közvetítő révén – meg is próbált eladni egyet ókori leletként. A történethez azonban hozzá is tartozik, hogy szinte azonnal lebukott, mert a vevő-jelöltnek is volt szeme. Viszont annyira jó szeme volt, hogy azonnal fel is fogadta a fiatal Michelangelót saját szolgálatába, mert látta, hogy zseniális szobrász.

Michelangelo ekkor 20-21 éves volt, tehát az eset 1495-6-ban zajlott.


A Sixtusi kápolna mennyezetét viszont 1508-1512 között festette ki, vagyis a kettő között több mint egy évtized telt el, ami alatt Michelangelo egyátalán nem foglalkozott már “hamisítással”, legfeljebb antik szobrok versengő utánzásával (aemulatio), hangsúlyozva, hogy az ő alkotásai “nem lesznek éppen olyanok”, hanem jobbak. De ez se sokáig érdekelte, 1497 és 1499 között már az első híres Pietà-ján dolgozott, és ezzel egyszerre el is fordult az antikzáló témáktól.

Hesperia 2 Creative Commons License 2016.07.30 0 1 topiknyitó

Hangsúlyozom: nem most forrt fel először az agyvizem, de most döntöttem úgy, hogy ez már kommentárt érdemel. Mivel pedig gyanítom, hogy nem is ez az utolsó, induljon belőlük sorozat.

Tehát az első:

http://index.hu/tudomany/til/

 

"MICHELANGELO ZSENIÁLIS HAMISÍTÓ VOLT"

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!