A jövőre nézve mondanak több mindent.
-Szárazodás és melegedés.
-Kiszámíthatatlanabb időjárás.
-Lényegesen kevesebb csapadék.
-Nem lesz lényegesen kevesebb csak a megoszlás lesz más.
A golf leallasa felenk allitolag csak evesebb csapadekot jelent majd. Nyaron nem hut a nyugati szel, telen meg nem fut. Eszakon altalaban melegebb es csapadekosabb lesz- kiveve tan norvegokat meg briteket- tehat tan mi fogunk oda menekulni nyaralni az itteni hoseg elol.
Ha leáll a Golf-áramlat, Európában jégkorszak lesz - állította a Pentagon. Az északi népek emiatt lejjebb költöznének, ami háborúkhoz vezet. Mi értékes helyen lakunk, mert vannak termálvizeink.
Az a kerdes milyen eghajlatot videlunk el? Az emberfija minusz 30 es plusz 40 kozti homersekletet vidaman elvisel. Ha jon plusz 3-5 fok felmelegefes maximum otszaz kilometerrel eszakabbra koltozik.
Látom, megnőtt az amatőr időjósok száma, akik hagyják előtanulmányok nélkül elhülyíteni magukat a médiától!
Mikor fogtok végre különbséget tenni az éghajlat (klíma) és az időjárás közt?
Az éghajlat ugyanis folyamatosan változóban van, mióta a Földnek légköre van, de a változás nem években,hanem ezer években mérhető, sőt milliókban. Okai a Nap tevékenységben, a Föld tengelyének az elmozdulásában, a légkör összetételének a változásában, a földfelszín borítottságának a mértékében, a lemeztektonika okozta változásokban, a világóceán jellegében, stb. rejtőznek. Az időjárás meg ía napi változások eredménye, ami többnyire pillanatnyi okok miatt jön létre.
A topik bevezetőjében a mindössze 30 éves (2050-re) vonatkozó jóslat irreleváns, mivel csak helyi és pillanatnyi változást okozhat.
Jómagam tanultam klimatológiát s vizsgáztam is belőle, a kutatási területemben az utóbbi millió évek klímaváltozásainak az eredményei az élővilágra is helyet kap, ráadásul igen idősként már az ötvenes évektől kezdve akarva-nem akarva követtem az időjárás változásait s megéltem a mostaninál mind jóval melegebb/szárazabb, mind csapadékosabb és hűvösebb éveket, hideg nyarakat és enyhe teleket, vagy igen nagy kánikulát és farkasorditó hideget, méteres hóval. Persze, egy újszülöttnek minden vicc új!
Mivel az utóbbi 2,5-3 millió év a Föld északi felének nagy részén eljegesedési időszakokat (glaciálisokat) hozott létre (volt már ilyen az eocénben, de az oligocén vége-miocén elején is), ezek több százezer évig (003-500) tartottak s köztük már - bár rövidebb - enyhébb, melegebb időszakokkal (interglaciálisok), de egyik sem volt egyfolytában ugyanolyan, hanem bennük is hűvösebb és enyhébb szakaszok válogatták egymást (stadiálisok,illetve interstadiőálisok) amelyek átlagban 20-25 .000 évig tartottak. Sőt ezeken belül pár száz-vagy pár ezer éves ingadozások, oszcillációk sorozata volt. A legutóbbi glaciális (Würm) kb. 120.000 éve kezdődött a Riss-Würm interglaciális után, három eddigi stadiálisa volt (W I, II, III), s jelenleg minden valószinüség szerint egy interstadiálisban vagyunk (Holocén), amely 12.000 éve kezdődött és az északi-félgömb északi felét boritó, többezer méter vastag, jégpáncél visszahúzódásával járt. Ebben az interstadiálisban váltogatták egymást a melegebb és hűvösebb éghajlatú időszakok, de más a leszálló ágban vagyunk , lassan, de biztosan közeledve egy újabb hideg stadiálishoz!
Ezeket a változásokat legjobban az őslénytani eredmények tükrözik, amelyekből kimutathatóak mind a növény, mind az állatvilágban bekövetkezett változások , amikből következtetni lehet az akkori éghajlati viszonyokra. Ezek nem véletlenszerű eredmények, hanem pontosan tükrözik az egykori állapotokat. Sajnos a mai időjósok, globális felmelegedés hívők és terjesztők, ezekre az őslénytani eredményekre soha sem hivatkoznak, annál inkább a saját próbáik elemzésére, amelyek viszont mind helykiválasztás és értelmezés tekintetében is sok problémát vethetnek fel!
Erre a nyárra többek között az a jellemző, hogy nem igazán tudnak hosszabb kánikulai időszakok kialakulni, mert 3-5 meleg, száraz nap után szinte "menetrend szerint" érkezik egy hidegfront, jellemzően viharokkal, záporokkal és zivatarokkal, sőt felhőszakadásokkal, amely lehűti az egész medence légkörét, így gyakorlatilag a Kárpát-medence nem tud "túlmelegedni".
Ebben az a jó, hogy nincsenek olyan rettenetes kánikulák, mint pl. tavaly nyáron, viszont a viharok és a nagy esőzések nagy károkat tudnak okozni az infrastruktúrában, az épületekben, adott esetben a mezőgazdasági kultúrákban.
Nem tudom, hogy ez a mostani nyári időjárás mennyire lesz tendenciaszerű a jövőre nézve, de ha igen, akkor erre is meg kell tanulni felkészülni...
Véleményem szerint egyre pregnánsabb különbség mutatkozik az ország déli és északi részének éghajlata, pl. a Dél-Alföld versus Északi-középhegység és Gödölői-dombság viszonylatában.
Az északi rész éghajlata csapadékosabb és hűvösebb, míg a Dél-Alföldé melegebb és viszonylag szárazabb.
A tegnapi nap folyamán pl. a Szeged környéki pusztaságokon késő délután 34-36 fokos hőségben izzottak a rónaságok, addig nálunk, a Gödöllői-dombság északnyugati lejtőin mindössze 28 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála.
Rögtön hozzáteszem, hogy én a 28 fokkal is tökéletesen meg voltam elégedve...
A régebbi klímamodellek Magyarország egészére szárazabb éghajlatot prognosztizáltak a 21. sz.-ra, az Alföldre egyenesen félsivatagi éghajlatot.
Ma már jól látható, hogy ezek a prognózisok az általános szárazodásról nem jöttek be.
Az újabb klímamodellek már finomabb, regionálisan tagolt megközelítést alkalmaznak:
e szerint az országnak csak egy kisebb részén fog valamelyest csökkenni az éves csapadékmennyiség, az ország nagyobb részén - a Dunántúl nagy részén és az Északi-középhegység területén - egyenesen az éves csapadékmennyiség növekedésével kell számolni.
Egyes területeken akár jelentősen is nőhet az évi csapadékmennyiség.
Ma már egyes területeken jól látható ez a tendencia: pl. a Gödöllői-dombság nyugati, északnyugati lejtőin jóval több csapadék hullik, mint mondjuk 10-20 évvel ezelőtt.
Az évi csapadékmennyiségnél is fontosabb azonban, hogy megváltozik a csapadék időbeli eloszlása és intenzitása.
A telek többnyire rendkívül csapadékosak lesznek, de ez a csapadék túlnyomórészt eső és nem hó formájában fog lehullani.
A csapadék intenzitása pedig nő, egyre gyakoribbak a rendkívül intenzív esőzések, a zivatarokra és felhőszakadásokra való hajlam megnő, főleg a nyári időszakokban.
Egyenlőre tegyük össze a két kezünket, hogy ez a nyár eddig nem olyan, mint a tavalyi, ahol 5-ször kellett hőségriadót elrendelni, ráadásul azok közül némelyik meglehetősen hosszú ideig tartott igen magas napközbeni átlag- és csúcshőmérsékletekkel.
A tavalyi nyár időjárása már-már a borzalmas határát súrolta...:-(
De ne bízzuk el magunkat, még az idei nyárnak is közel a fele hátra van...
Az ilyen nyárközépi, hosszabb-rövidebb hűvös, csapadékos időszakok egyáltalán nem mondanak ellent az éghajlatváltozás elméletének, sőt jól illeszkedik abba a szcenárióba, amely szerint az éghajlat egyre szélsőségesebb lesz.
Szóval az élet szétzúzta a klímaszkeptikusok áltudományos és féltudományos halandzsáit és bebizonyította, hogy az éghajlatváltozás igen is létezik és valós probléma.
A kérdés ma már nem az, hogy van-e éghajlatváltozás, hanem sokkal inkább az, hogy milyen mértékű, mennyire gyors ütemű és milyen következményei lesznek az ökoszisztémákra (a bioszférára) és az emberi civilizációra (az antroposzférára vagy technoszférára).
Továbbá az is egy nagyon kardinális kérdés, hogy hogyan tudunk védekezni a klímaváltozás káros hatásai ellen.
Javaslom elolvasásra Dr. Péczely György Éghajlattan c. könyvét, amely az éghajlattan, a légköri fizika és a tengeráramlatokkal foglalkozó tudományok elvi alapjait ismerteti, egy-két nehezebb matematikai összefüggéstől eltekintve a köznép számára is jól érthető. de mégis alapos stílusban.
Nem kifejezetten az éghajlatváltozással foglalkozik, hiszen ez a könyv az 1970-es években íródott, amikor az éghajlatváltozás még nem volt ennyire nyilvánvaló, de nagyon jól meg lehet érteni belőle az éghajlati, időjárási folyamatok elméleti alapjait.
Olyan lesz Magyarországon egy átlagos nyári nap 10-20 év múlva.
Jól látható, hogy nyaranta csak az Északi- és a Dunántúli-középhegység magasabb régióiban és az Alpokalján lesz elviselhető időjárás Magyarországon :-(
Lehet, hogy érdemes beruházni valami hegyvidéki hétvégi házba, ahová elvonulhatunk majd a perzselő hőség elől...
"Továbbá érdemes lesz a lakásokat légkondival felszereltetni, ..."
Az ilyen készülékek legyártása égéstermékek kibocsátásával jár. A házhoz szállításuk is. A felszerelésük is. Ez nem baj? Ezeknek nincsenek káros következményei?
Továbbá érdemes lesz a lakásokat légkondival felszereltetni, mert nyaranta hatalmas hőhullámok várhatóak kánikulai napokkal, napközben 36-40 fokokkal, éjszakánként is magas, 25 fok feletti hőmérsékletekkel, ami azt jelenti, hogy éjszakára sem hűl vissza a lakás, tehát nem lesz zavartalan az éjszakai alvás, ha valami praktikával éjszakára vissza nem hűtöd a hálószobád hőmérsékletét.
