Keresés

Részletes keresés

spider8 Creative Commons License 2017.10.31 0 0 399

Norris és Pollard MAFC-os 1986 körüli szerepvállalásáról (előbbivel kapcsolatban volt bunda-ügy is) már tettünk említést többször mostanában, de még abban az évben szerepet kapott egy másik színesbőrű amerikai is a pontvadászatban Bryant vezetéknévvel az Oroszlányi Bányász csapatában... 1989-ben már játszott Harry Bell a Körmendben... aztán később érkeztek a kanadai válogatottak a ZTE-be: J.D. Jackson, Spencer McKay... vagy például a friss NCAA bajnok Duke csapatából Greg Koubek a Tungsramba Herbie Brooks társaságában... a régi Népsportok cikkei alapján ekkortájt (kb. 82-92) elvétve volt egy-két litván, lett, orosz (vagy mondjuk, hogy szovjetek), délszláv játékos a többi csapatban, illetve rengeteg lengyel... Lekarauskas, Lukosius, Blaszczak, Szlominski (ZTE)? Chudeusz és Miedzik (Dombóvár), Wenglors, Sczubial, Grygiel, és Mikulski (Oroszlány), Rosinszki és Klimek (Videoton), Marijanovics (PVSK), Pyszniak, Stankievicz (MAFC), Shirian, Vajnauskas (DEKO), Melderis, Krivacsevics (Falco), Abeljanov, Tyubin, Kmézics (Szolnok) Jekabsons (Alba), Papac, Rozwadowski (Sopron), Kostencki, Frolow, Venclovas (Kaposvár)... ezek eléggé ömlesztve vannak és lehet nem is minden név helyesen van leírva, de ha tud valaki információkkal szolgálni, akkor ne tartsa magában... :)

spider8 Creative Commons License 2017.10.31 0 0 398

1986-87-ben szerepelt az Oroszlányi Bányász csapatában az akkori Népsportok szerint egy színesbőrű amerikai játékos Bryant vezetéknévvel... róla lehet valami egyebet tudni?

káBell Creative Commons License 2017.09.28 0 0 397

káBell Creative Commons License 2017.09.28 0 0 396
Előzmény: Adam.Clayton (395)
Adam.Clayton Creative Commons License 2017.09.28 0 0 395

ha ez a belvárosi Eötvös gimi, akkor az kis túlzással kosaras gimnázium, sok későbbi nb1-es tanult ott

Előzmény: káBell (394)
káBell Creative Commons License 2017.09.28 0 0 394

A MAFC-ból következően azt hittem műegyetemista volt, de töri-magyart tanít az Eötvös Gimnáziumban.

 

A vége felé a Tungsramban is játszott.

Előzmény: spider8 (393)
spider8 Creative Commons License 2017.09.28 0 0 393

Moss László (MAFC, magyar válogatott)

Előzmény: káBell (392)
káBell Creative Commons License 2017.09.28 0 0 392

Egy korábbi kosaras, aki ma egy neves gimnázium igazgatója. Ki ő?

 

káBell Creative Commons License 2017.07.05 0 0 391

Azon gondolkoztam, hogy mi lehetett az oka, hogy ennyire kihangsúlyozták, Norrisék tanulnak is a kosárlabda mellett:

 

- '85-ben nem lehetett senki hivatalosan profi sportoló Mo-n

- a MAFC arculatának is ez a tanulunk-sportolunk dolog felelt meg jobban

káBell Creative Commons License 2017.07.05 0 0 390

És tényleg. Gratulálok!

 

"A csarnokban minden szempár a vendégek két színes bőrű amerikai profi kitűnőségére, Silvester Norris- ra és Brian Pollardra szege- ződik. Láthattuk őket korábban Vitray Teleferéjében, sokan egyenesen miattuk jöttek. Csipetnyi félelmet ébreszt bennem a két méter tíz centi magas, 110 kg súlyú Pollard érkezése az oldalvonal menti tercierére."

 

https://library.hungaricana.hu/hu/view/TolnaMegyeiNepujsag_1986_04/?pg=13&layout=s

Előzmény: Adam.Clayton (384)
káBell Creative Commons License 2017.07.05 0 0 389

Egyrészt nagyon fasza.

 

Másrészt éveket töltöttem azzal, hogy cikkeket kivagdossak, félrerakjak. Ez az idő most megy a kukába. Lehet, hogy a újságok is, mert elég sok helyet foglalnak.

Talán nekiállok én is lementegetni... De azzal megint elbaszok egy csomó időt :-))

 

Szerencsére, még a Vas Népe nem érhető el online. Na, az lenne csak a nagy hátba döfés.

 

Előzmény: spider8 (388)
spider8 Creative Commons License 2017.07.05 0 0 388

Az utóbbi hetekben rengeteg cikket, képet mentegettem le innen... Gellér Sándor posztertől kezdve tojásdobálásos, zártkapus, kórházvezetőséges balhés, stb. cikkekig... fantasztikus az oldal, főleg, hogy kereshető minden egyes betűje...

Előzmény: káBell (386)
káBell Creative Commons License 2017.07.04 0 0 387

Itt még Norris mellett egy bizonyos Greg Trapp van megnevezve mint második légiós.

 

 

 

Az utolsó képen a pozíciófogás és a védekezés is eléggé megmosolyogtató

 

És egy fotó Pollardról.

 

 

 

káBell Creative Commons License 2017.07.04 0 1 386

Már a Népsport számai is elérhetőek digitálisan, ott találtam ezt a cikket:

 

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/NemzetiSport_1985_10/?query=pollard%20norris&pg=188&layout=s

Előzmény: spider8 (383)
spider8 Creative Commons License 2017.06.27 0 0 385

He-he! :D

Előzmény: Adam.Clayton (384)
Adam.Clayton Creative Commons License 2017.06.27 0 0 384

Nekem csak annyi rémlik, hogy Vitray beszélgetős műsorában is vendégek voltak, és kapott az egyik srác csak neki gyártott, 52-es (Tisza?) sportcipőt

Előzmény: spider8 (383)
spider8 Creative Commons License 2017.06.27 0 0 383

1985... Koracs-Kupa... AEK-Athén - MAFC 105-107 (Brian Pollard 25, Sylvester Norris 36), a visszavágón MAFC - AEK-Athén 85-88 (Brian Pollard 20, Sylvester Norris 6)... valami olyasmi nyúlfarknyi cikket olvastam egy napilap archívumban a Californiai Magyarság újságban, hogy a korábban az NBA-ben is szereplő (1979-1980-es szezonban 17 mérkőzésen a San Antonio Spursben) egyetemi ösztöndíjjal érkező Norrist edzője, Glatz Árpád bundázással vádolta meg és kitették a csapattól, majd kb. egy évvel később már Ránky volt az edző és újra leigazolták a 213 cm-es és 120 kg-os monstrumot (ismét ösztöndíjat kapott)... ha minden igaz ők ketten (Norris, Pollard) voltak az első amerikaiak a magyar bajnokságban és a legendák szerint hatásukra több százan kezdtek el járni még a MAFC edzéseire is... ezekről a történetekről tud valaki esetleg részletesebb információkat?

Artúr Doki Creative Commons License 2017.05.26 0 0 382

"A későbbiekben majd tanítani szeretném a kosárlabdát."

Előzmény: LaoRocco (381)
LaoRocco Creative Commons License 2017.05.26 0 0 381

Ez a Bandi volt. 

 

Előzmény: Artúr Doki (377)
káBell Creative Commons License 2017.05.26 0 0 380

Most edzőként dolgozik:

https://www.coachup.com/coaches/marvinr-5

 

 

Jól látom, hogy nyíregyházi mezben van a bögrén? :-))

 

Előzmény: Adam.Clayton (379)
Adam.Clayton Creative Commons License 2017.05.26 0 0 379

ő rezák alatt volt pakson, nem?

 

Előzmény: káBell (378)
káBell Creative Commons License 2017.05.26 0 0 378

Sok tippem nincsen...

Marvin Ricks?

Előzmény: Artúr Doki (377)
Artúr Doki Creative Commons License 2017.05.25 0 2 377

Szintén egy téli story:

Egy Pakson igen "népszerű" ameriakai légiósról(a nevét azóta sem mondjuk ki) szól a történet.

"...Tél volt,hó esett jöttek a ünnepek..."

Nem áll túl jól a szénánk,az éppen aktuális új edzőnk,Fodor Péter is kereste a csapatát,de akkor még nem tűnt úgy,hogy az alapszakasz végén alsóházi rájátszás lesz(mint idén)...

Az egyik havas estén(egy rangadó előtt) megyek a csarnokba,edzés a csapatnak,utána meg általában Városi Bajnokság...szóval benézek az edzésre,elég szerény a részvétel a játékosok részéről. A két rutinos litván róka persze ott izzad a palánkok alatt,de az amerikai társuk nincs sehol.

Kérdezem Fodor Petitől,hogy hol ez a nyomorult?

"-Ááá,emberünk azt üzente,hogy meghűlt és kapar a torka,és talán hőemelkedése is van,kihagyja a tréninget."-feleli Trénerünk.

Közben odakinn egyre jobban szakad a hó.Kinézek a csarnok elé és mit látok?

Gyerekek nagy örömmel,visongva hógolyóznak és köztük ott ugrabugrál egy nagydarab néger pali és időnként még fetreng is a hóban.

"Kedvencünk" papucsban(zokni nélkül),rövid gatyában és egy szál pólóban,de legalább sapkában élvezte a téli sportot...

Fodor Peti csak legyintett mindezt látván...

Előzmény: káBell (376)
káBell Creative Commons License 2017.05.23 0 0 376

Jobb helyeken beleveszik a szerződésben, hogy a veszélyes téli sportokat kerülni kell :-)

Előzmény: Artúr Doki (375)
Artúr Doki Creative Commons License 2017.05.22 0 0 375

Szánkózás közben kulcscsontját törő Rajkó Zsolt...)))

Ilyen is csak Pakson fordul(hatott)t elő,ez már magában is elég röhejesen hangzik,hát ha még azt a szánkódombot látnátok...)))

káBell Creative Commons License 2017.05.22 0 0 374

A Paks elleni volt az első...

 

 

Előzmény: peli_w (372)
káBell Creative Commons License 2017.05.22 0 1 373

Na, végre volt időm utánanézni, szkennelni.

 

Az Alba ellen 2002 decemberében 81:83-ra elvesztett meccs után járt úgy Váradi, ahogy...

Első körben 2 zárt kapus meccs és 750 ezer Ft lett a büntetés, amit 1+1 meccsre mérsékeltek, a pénzbüntetés maradt.

 

 

Itt az alsó cikk is megérne egy külön misét, főleg most.

 

 

 

 

 

 

Előzmény: peli_w (372)
peli_w Creative Commons License 2017.04.25 0 0 372

Zárt kapu volt, tél volt, hideg volt (szerintem minuszok), kb. 600-700 ember szurkolt a csarnok mellett forraltborozva, amit valamelyik szponzor ingyen biztosított..:)

Előzmény: I_Basso (368)
Artúr Doki Creative Commons License 2017.04.24 0 2 371

spider8 Creative Commons License 2017.03.22 0 4 370

Pár évvel ezelőtt ezzel gyűjtöttem magamnak krediteket, vannak benne érdekes dolgok. Jó olvasgatást kívánok az érdeklődőknek! ;)

 

Forrás: http: //hooptactics.com/Basketball_Basics_History

 

A játék fejlődése

 

A meghatározó fejlesztések kronológiai áttekintése

 

Dr. Naismith az összes fantáziadús terve ellenére, valószínűleg legmerészebb álmaiban sem gondolta volna, hogy a „Barackkosár” játéka a világ legnagyobb teremsportágává fejlődik az évek folyamán. Annak ellenére az alapszabályok száma az eredeti 13-ról jóval 100 fölé növekedett, ezek megőrizték az eredeti szellemiségüket, elveiket. Az alap szabályozások az évek során folyamatosan változtak, például módosult a játékosok száma, a játéktér méretei és vonalazása, bekerült a labdavezetés, majd már nem feldobással folytatódott a játék kosár után. Az 1930-as években szélesedett ki a versenyrendszer, lett egyre elterjedtebb a kosárlabda, ekkor egységesítették országos szinten a szabályokat.

 

A csapat kerete

 

Eredetileg nem volt semmiféle szabályozás a játékosok számát tekintve. Az alapötlet szerint a játékot akármennyi játékos játszhatta volna. Azonban ez nem jött össze. Miután kísérleteztek 50 játékossal is, az első mérkőzéseken aztán 9-9 játékos játszotta a kosárlabdát, azon egyszerű oknál fogva, mert Naismith osztályában 18 diák volt. 1897-ben módosult ötre a pályán lévő játékosok száma.

 

Cserék

 

A kezdetekben egy lecserélt játékos nem térhetett vissza újra a pályára a mérkőzésen. 1920-ban módosult ez a szabály először, egy alkalommal minden játékos visszatérhetett a pályára. 1934-ben megduplázódott a cserelehetőségek száma, minden játékos két alkalommal állhatott vissza, majd 1945-ben változott véglegessé, akkortól lehet korlátlan számú cserét végrehajtani.

 

A kosár

 

Kezdetben a kosár a legtöbb tornateremben az erkélyre függesztett barackkosár vagy láda volt. Ekkor már megállapították a kosár magasságát 10 lábban (305 cm), ami a mai napig változatlan. Idővel nagyon lelassult a játék, mivel a barackkosarakból vagy ládákból valakinek az erkélyről kellett kihalásznia a labdát vagy a pályáról létra segítségével. 1892-ben a barackkosarakat gumiabroncs-szerű, dróthálóval ellátott gyűrűk váltották, amelyek egy évvel később már öntöttvasból készültek. 1912-ben hagyták jóvá a nyílt végű, nejlon hálók használatát, amely óriási mérföldkő volt a játék fejlődésében, ezáltal ugyanis drámain felgyorsult a játék üteme és megnövekedett a kosarak száma.

 

A palánk

 

1895-ben dróthálót helyeztek a „gyűrűk” mögé, azzal a céllal, hogy az erkélyen elhelyezkedő szurkolók ne tudjanak beavatkozni a játékba. 1904-ben fa palánkra cserélték a dróthálót, majd 1909-ben jóváhagyták a síküveg palánk használatát. 1916-ban a fallal történő ütközések csökkentése céljából a palánkot két láb távolsággal beljebb hozták, majd 1939-ben ezt a távolságot megduplázták a jelenlegi 4 lábra, nagyobb mozgásteret biztosítva ezáltal a palánk alatt.

 

A labda

 

Az első kosárlabda mérkőzéseket focilabdákkal játszották. Ezek azonban alkalmatlannak bizonyultak a labdavezetésre és labdakezelésre. Az első igazi kosárlabdát 1894-ben egy kerékpár gyártó cég állította elő. Az 1890-es évek végén a Spalding cég lett a hivatalos labdakészítő. Az első labdák barna bőrből készültek, ezért nehezek voltak, könnyen deformálódtak és a sok varrás miatt össze-vissza pattantak. 1929-ben a labdákat áttervezték, nagyobb méretűek és könnyebbek lettek, jobban pattantak, és rejtett varrásokkal készültek, amiknek köszönhetően megszűnt a kiszámíthatatlan mozgás is. 1942-ben a varrott labdákat az öntött labdák váltották fel. 1967-től az Amerikai Kosárlabda Szövetség (ABA) nemzeti színű, piros-fehér-kék kosárlabdákat használt a bajnokságában. Napjainkban a WNBA és a FIBA használja a kontrasztos panelekből álló labdákat. A férfi kosárlabda kerülete 30 hüvelyk (kb. 76 cm), míg a női labda 29 hüvelyk (kb. 73,5 cm).

 

A pontozás

 

Eleinte egy kosár elérése egy pontot ért, illetve további egy pontot kapott egy csapat ha három személyi hibát ki tudott harcolni. 1894-ben vezették be a büntetődobást, ekkor egy büntetődobásból elért kosár egyenértékű volt egy mezőnykosárral. 1896-tól ér két pontot egy mezőnykosár. 1961-ben a rövid élettartamú American Basketball League (ABL) vezette be a hárompontos kosarat elsőként, mely szabályozást 1967-ben vette át és tette hivatalossá a FIBA. A hárompontost az NBA 1977-ben, az NCAA 1980-ban vezette be.

 

Játékidő

 

Az első mérkőzések kétszer 15 percig tartottak. Röviddel később ezt megemelték kétszer 20 percesre. Később a félidőket tovább osztották, negyedekre módosult a játékidő felosztása. Az NBA régóta 4x12 perces mérkőzéseket szabványosított, míg a FIBA rendezésű mérkőzések, egyéb bajnokságok 4x10 perces játékidejűek. Döntetlen végeredmény esetére eleinte nem volt semmilyen egyéb rendelkezés. A legelső kosárlabda mérkőzés 2-2-es végeredménnyel zárult. A bajnokságok elterjedése, a mérkőzésszámok drasztikus növekedése azonban véget vetett a döntetlennek. A legelső verzió szerint a „hirtelen halál” szabályozással próbálkoztak, az első csapat, aki a hosszabbításban kosarat ér el, megnyeri a mérkőzést. Ebben a verzióban azonban sok esetben úgy veszítették el a csapatok az egész mérkőzést, hogy a hirtelen halálban nem volt labdabirtoklási lehetőségük sem. Az 1960-as években vezették be a jelenlegi rendszert annak érdekében, hogy mindkét csapat azonos esélyekkel rendelkezzen a hosszabbításban is.

 

Támadóidő

 

1954-ben az NBA létrehozott egy 24 másodperces támadóidő szabályt. Ez egy újabb óriási mérföldkő volt a kosárlabda történelmében, megszűnt ugyanis ezáltal az időhúzások lehetősége. A FIBA 1956-ban 30 másodperces támadóidőt vezetett be, majd 1985-ben egy USC-USLA és egy Missouri-Kansas összecsapás után – amelyen a játékosok többször is szó szerint ültek a parketten – az NCAA is bevezette a támadóidőt (45 mp), amelyet 1993-ban csökkentettek 35 másodpercre (a 2015-2016-os szezontól tovább csökkent 30 másodpercre). A női mérkőzéseken 1971-től használták a 30 másodperces támadóidőt. A FIBA 2000-ben, a WNBA 2006-ban szabványosította a 24 másodperces támadóidőt.

 

Szabálytalanságok

 

Eleinte szabálytalanságnak számított az ütés, lépéshiba, és a fizikai kontaktusok (pl.: fogás, lökés). Amikor egy játékos kettő szabálytalanságot elkövetett kizárták a játékból a következő sikeres kosárig. Minden kirívó hiba esetében – a maihoz hasonlóan – véglegesen kizárták a játékból. Amikor egy csapat három egymást követő szabálytalanságot követett el, a másik csapat egy pontot kapott (ez volt a mai bónusz szabály elődje). 1911-ben a játékost kizáró hibák számát emelték négyre, majd 1945-ben ötre. 1922-ben a lépéshiba, illetve a labdával történő futás már nem tartozott bele a személyi hibák körébe.

 

Büntetődobás

 

1894-ben vezették be a büntetődobást 21 láb (6,4 m) távolságról. Bármelyik játékos elvégezhette ezeket, így a csapatok rövid időn belül speciálisan erre a feladatra használt játékosokat kezdtek el alkalmazni. 1895-ben közelebb került a büntetővonal, egészen 15 lábig (kb. 4,5 m). 1924-ben módosult a szabály úgy, hogy annak a játékosnak kellett elvégeznie a szabaddobást, aki ellen a szabálytalanságot elkövették.

 

Passzolás

 

A passzolásra vonatkozó szabályok az idők folyamán nem változtak, még mindig az eredetileg használtak vannak érvényben.

 

Labdavezetés

 

Az eredeti szabályok szerint a labdás játékos nem mozdulhatott el. 1901-ben egy új szabály lehetővé tette a játékosok számára, hogy egyszer leüssék a labdát, de aki ezt megtette nem dobhatott rá ezután, csak passzolásra volt lehetősége. Ez sokkal több passzolást eredményezett. 1909-ben lépett be a folyamatos labdavezetés lehetősége és az ezután történő rádobás is engedélyezve volt már. Komoly átalakulás kezdődött a támadójátékban, amely természetesen a védekezésre is kihatott. Megszűnt a kétszerindulás lehetősége is. 1927-ben egy rövid időre ismét nem megengedettnek minősítették a labdavezetést, de aztán ezt a tiltó szabályozást két héten belül elvetették.

 

A pálya vonalai

 

A kezdeti időszakban nem voltak meghatározva a pálya méretei, rendre az aktuális terem falai határolták be a lehetőségeket. 1904-től változtak a pálya határai festett vonalakra. Ez a nyers szabály önmagában katasztrofális volt, az hozhatta ugyanis a labdát, aki a legelőször birtokba vette. Lökdösődések, könyöklések, teljese téboly jellemezte ebben az időben a mérkőzéseket. Az erkélyre felpattanó labdákért is óriási harc folyt, sprint fel a lépcsőn és ott folytatódott tovább az öldöklő küzdelem. Voltak csapatok akik külön játékosokat állítottak a lépcsőkre a feljutást akadályozandó, illetve az erkélyen is volt emberük annak érdekében, hogy elsőként érjen a labdához. Ennek a megregulázására először drótkerítést vezettek be, ezzel próbálták a játékot gyorsítani, a játékteret elhagyó labdák számát csökkenteni. Illetve fontos cél volt ekkoriban a játék- és nézőtér elkülönítése, ugyanis a szurkolók is egyre vehemensebben avatkoztak be a játékba a legkülönfélébb módokon (pl.: szöggel szurkálás, tárgyak bedobálása, gáncsolás). A játékosok gyakran szenvedtek el karcolásokat, vágásokat a drótkerítéstől, és a rozsdásodás és egyéb körülmények miatt a fertőzés veszélye is felmerült. 1913-ban változott meg a jelenlegi szabályra az ezzel kapcsolatos rész, azaz az a csapat elveszíti a labdát, aki utoljára ér hozzá mielőtt az elhagyja a játékteret. Ez a szabály teljesen visszaszorította a kezdeti időszakban a fizikai kontaktusokat és nagy szabad területeket biztosított.

 

Felezővonal

 

1932-ban hozták be a felezővonalat, hogy gyorsítsák a játékot, mérsékeljék, nehezebbé tegyék az időhúzásokat. Ezt megelőzően a támadó csapatok élvezték azt a luxust, hogy az egész játéktér a rendelkezésükre állt „a labda elrejtésére”. Unalmas, alacsony pontszámú mérkőzések voltak, a csapatok leginkább arra törekedtek, hogy a labdát távol tartsák az ellenféltől és nem akartak kosarat elérni. 1933-ban már a 10 másodperces szabályozás is életbe lépett, a támadó csapatnak ennyi idő állt rendelkezésére ahhoz, hogy áthozza a labdát a másik térfélre. Ez a szabály óriási segítség volt a védekező csapatnak és felgyorsította a játékot. A FIBA és az NBA 2000-ben egyaránt 8 másodpercre csökkentette ezt a megkötést.

Három másodperces terület

 

1936-ban egy másik terült jött létre a gyűrű közelében, azzal a céllal, hogy megakadályozza azt, hogy a támadó játékosok tábort verjenek a gyűrű környékén akadályozva ezáltal a védőket. Gyakoriak voltak akkoriban a durvaságok is a pozícióharc közben, ennek a visszaszorítása is a célok között szerepelt. A terület eleinte kulcslyuk alakú volt, napjainkra az alapterülete megnövekedett és a félkör alatti rész trapézból téglalappá módosult.

 

Feldobás

 

1937-ben még minden kosarat feldobás követett. A magas, jó ugró játékossal rendelkező csapatok számára ez nagy előny volt, illetve ez a szabály is nagyban lassította a játék menetét, ezért eltörölték. Eleinte ez a játékelem is óriási fizikai küzdelem volt, nem egyszer a játékvezető is megsérült közben. Napjainkban ezt már csak a mérkőzés elkezdésekor és tartott labdák után használják, szigorúan tilos a testi kontaktus.

 

Kosárakadályozás (védekezés)

 

1944-ben vezették be azt az új szabályt, amely megtiltotta a védekező játékosok számára, hogy az ellenfél dobásába a labda leszálló ágában beleérjenek. Két játékos, Bob Kurland és George Mikan miatt (utóbbi miatt időlegesen 350 cm-re is felemelték a gyűrűket, de ezáltal csak még inkább dominált, ezért ezt gyorsan elvetették) voltak kénytelenek bevezetni ezt a szabályt, akik akkoriban a palánk alatt állva egyeduralkodók voltak.

 

Kosárakadályozás (támadás)

 

1958-ban vezették be a támadók részére is a kosár akadályozás szabályt. Bill Russell kiemelkedő fizikai paramétereinek és emelkedésének köszönhetően társai dobásait a gyűrű közelében felugorva két kézzel elkapva segítette azokat a gyűrűbe.

 

Zsákolás - „Alcindor”-szabály

 

1967-től 1977-ig az amerikai főiskolai kosárlabda bajnokságban tilos volt a zsákolás. A magyarázat az volt, hogy az esetleges sérüléseket és anyagi károk keletkezését megakadályozzák, csökkentsék. Az ok azonban ennél egyszerűbb volt, meg akarták törni Lew Alcindor (később Kareem Abdul-Jabbar) center egyeduralmát. A játékos csattanós választ adott, kifejlesztette a „Sky hook” (Égi horog) dobásformát, amelynek köszönhetően szinte megállíthatatlan lett.

 

Edzők

 

Érdekes és talán sokak számára hihetetlen módon csak 1949-ben lett engedélyezett az edzők alkalmazása. Egészen addig nem lehetett edző sem a játékidőben, sem a félidőben és a kezdeti időszakban is csak a félidőben volt engedélyezett az edzői beavatkozás.

 

Női kosárlabda

 

1893-ban az első női kosárlabda csapatot Sendra Berenson torna oktató alapította Northamtpon város Smith College iskolájában. A férfi nézőket nem engedték be, ez akkoriban társadalmilag elfogadhatatlan lett volna. A Naismith által felvázolt pálya alaprajzot kissé félreértelmezték, így ők eleinte három részre osztották a pályát, amelyben részeként két-két játékos helyezkedhetett el. 1938-ban a három részes felosztás módosult két részesre, két-két védő és támadó játékos lehetett a pályán, akik csak az adott térfélen mozoghattak, míg egy-egy játékos (rover = vándor) az egész pályán mozoghatott. A Stanford és a California egyetemek csapatai játszották az első hivatalos mérkőzést 1896-ban. Az első hivatalos országos bajnokságot 1936-ban az Amatőr Atlétikai Unió (AAU) szervezte, a FIBA 1969-ben tartotta meg az első világbajnokságot. 1971-ben váltottak a nők az egész pályás verzióra, amelyet a férfiak is játszanak. 1972-ben történt a női kosárlabda és az egész női sport legnagyobb mérföldköve a Title IX elnevezésű szabályozás beiktatásával, amely egyenrangúvá tette a női és férfi sportokat. 1982-ben indult először NCAA bajnokság női vonalon, amelyet a Louisiana Tech egyetem nyert meg. Oklahoma állam állt át az egészpályás verzióra legutolsóként, 1995-ben. Napjainkban a női kosárlabdát is ugyanolyan lelkesedéssel és intenzitással játsszák, mint a férfi verzióját.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!