Déry Tibor vs. Steiner Kristóf
Nem célom a defrenesztáció, de azt el kell mondani, és erre a célra az index.fórumot találtam a legalkalmasabbnak, hogy még Steiner Kristóf is jobb Déry Tibornál! Egyszer hallottam a rádióban a G.A. úr X - bent, amire nem emlékszem és hallottam egy novelláját, amit felesleges volt megírnia. Ehhez képest egy Lélekbombon szerű szellemi vakaródzás már-már irodalmi értékkel bír. Persze utóbbi műből sem olvastam egy sort sem, Steiner Kristófot leginkább a facebookra felfosott közhelyeiből ismerem, de nyilván ilyenek vannak a könyvében is. Nem hiszem, hogy papíralapon megtáltosodott volna... De még így is jobb Déry Tibornál!
A fülke mérete sem biztos, hogy csak hátrány. A lépcső tényleg nem nagy, de nagyobb lépcsőbe bele is lehet akadni, szóval lehet, hogy az sem feltétlenül baj.
A Herost lehet hibáztatni és nem tökéletes, ezért lenne jó egy részletes, de nem részrehajló cikket írni. Esetleg összehasonlítani a többi gyártóval. Abban biztos vagyok, hogy nem igazán vevők a Herosnál a visszajelzésekre, ami elég nagy hiba de itthon el szokták követni.
Érdekes volt a képernyőkről készült kép, ami elsőre gányolásnak néz ki. Csak éppen szokott lenni a képernyők mögött egy akkumulátor, amit néha ki kell szedni. Ha teljesen beépítik, akkor sokkal nehezebb hozzáférni. Hasonlóan a dobfékről sem vagyok meggyőződve, hogy annyira rossz megoldás. Talán valami oka volt, hogy ezt tették bele. Ettől persze még lehetne egy tárcsafékes változat is.
A románok is saját felépítményt építenek, meg még van egy - két felépítménygyártó, nem egy cégnél van a bölcsek köve. Az is biztos, hogy nem megy minden azonnal, a Geelynek is kellett 15 - 20 év, hogy jó autókat gyártson, vagy itthon az első Localo is nevetségesnek tűnik egy Cívis mellett. Nem kell mindent azonnal műfelháborodva leírni, mert lehet, hogy ma lenézett cég lesz majd a jó.
Görögországon át lehet megkerülni Törökországot és Oroszországot is és végre talán beindulna végre a görög gazdaság is, aminek 10 éve a németek biztosítják a fizetőképességét. Igen, írtad, hogy nem csatlakozna semmihez és ezt máshol is olvastam, de azért ez nem teljesen így va, Görögországban már zajlik az átépítás, új pálya épül új nyomvonalon, Makedóniában kb. a mai 150 - eshez hasonló valami lehet, de ezeken a helyeken nem jártam. Nistől Belgrádig két vágány van és nincs is annyira rossz állapotban. Szóval a balkáni vasút egyáltalán nem olyan reménytelen. A legrosszabb állapotban egy Újvidéktől északra lévő szakasz van, de ezt már felújítanák a 150 - essel együtt.
Igen, nagy hitelről van szó, de ha azt vesszük, hogy másfél 4 - es metró, akkor már elképzelhető az összeg. Nem csak bemutatónak kell a kínaiaknak a vasút - ezt sokkal egyszerűbben is meg tudnák oldani, hitelt pedig attól lehet felvenni, akinek van pénze. Nincs ebben a konstrukcióban semmi rendkívüli, a spanyolok is így tartják életben a Talgot.
Nem tudom, miért titkosították a megvalósíthatósági tanulmányt, hiszen titkosították, de két tippem van. Az egyik, hogy a bari kikötőt még nem privatizálták és lehet azzal is számoltak valamelyik változatban, a másik, hogy 1 dollár mai befektetés, hány jüan hasznot jelent 20 év múlva. Talán ezek ma még nem teljesen nyilvános adatok.
A felsorolásból kimaradt az Észtországba szállított mozdony, ami pár hónap múlva ismét Kínában volt. Ahogy sajnos az is, hogy a kínaiak építettál újjá a vasútat Argentínában, holott elméletileg van egy megállapodás dél - Amerika és az EU között miszerint a mezőgazdasági imporért cserébe az EU exportálhat oda. Mégsem nagyon rúgnak labdába az EU - s vasúti járműgyártók.
„A világ valamennyi újságírója… kinyalja… a seggeteket. Én nem, kedveseim. Túlságosan is papa-fiacskája képetek van. Gyűlöllek benneteket, ahogy a papáitokat is gyűlölöm. … Félénkek vagytok, bizonytalanok, elkeseredettek…, de tudjátok azt is, hogyan legyetek hatalmaskodók, zsarolók, magabiztosan…: kispolgári tulajdonságok ezek, kedveseim. Amikor tegnap a Valle Giulia-ban összeverekedtetek a rendőrökkel, én a rendőrökkel voltam”
Ami azt illeti Steiner Kristóf még Bolgár György "Vágy" című szürreális, pornografikus regényét is lekörözte. De nem lehet cél az elvtelen dícséret sem!