Azért másutt is előfordult, hogy kivonultak a szovjet csapatok.
Gondolj csak Észak-Iránra, Jugoszláviára, Bronholmra (Dánia), Észak-Norvégiára és nem utolsósorban Finnországra. De idővel a megszállt kínai területek egy részéről is kivonultak.
A netes források szerint a 11 nap így is elég volt ahhoz, hogy a bécsi közmű hálózatot tönkretegyék. Hitler ott is kiadta a parancsot, hogy Bécset az utolsó emberig (naná!) kell védelmezni, csak az osztrákok pont leszarták. Nekik volt igazuk.
Az is megér egy misét, hogy az oroszok miért adták fel Nyugat-Ausztriát 1955-ben: ez a gesztus sosem volt jellemző rájuk (lásd Kuril-szigetek), minden talpalatnyi földhöz keméyen ragaszkodtak.
Ráadásul Ausztria megint jó járt: a szövetségesek Hitler áldozataként tekintettek az egyébként igencsak vérnáci osztrákokra, semleges ország lehettek, kaptak 1 milliárd dollár Marshall segélyt az újjáépítésre (irdatlan pénz volt ez akkoriban!).
Ennek a fotónak az eredetiségével kapcsolatban aggályaim vannak. 4-5 hónap alatt az emberi test nem bomlik le csontig (hacsak a vadállatok nem pucolják le, bár sztem az ostrom alatt/után a budai hegyek vadállománya világgá ment). A képen pedig egy letisztult koponyacsont van.
A német városparancsok, Pfeffer Wildenbruch az ostrom alatt egyszer sem dugta ki az orrát az Alagútban lévő bunkeréből, a kitörés alatt is egy csatornában ólálkodott nyugat felé. Az fel sem merült benne, hogy a katonáival tartson. Amikor kijött a felszínre, az első orosz járőrnek megadta magát. 83 éves korában halt meg úgy, hogy otthonában leesett a lépcsőn ...
"sajnos az SS barom vezetői tetoválást tettetek az SS katonákra, így ezzel halálra ítélték őket, ha elfogták őket az oroszok."
A Wehrmacht tagjai is kaptak volna tetvoválást - legalábbis eleinte ezt tervezték - de végül nem lett belőle semmi. Kétélű dolog, mert sebesülés esetén életet menthetett, a villámháborús eufóriában arra meg nem számítottak, hogy az SS-ek megadják magukat. Igaz, az oroszok "előszeretettel" gyilkoltak le magyar és Wehrmacht foglyokat is, ha éppen valamelyik komisszárnak elborult az agya.
A Budapestet védő német csapatok vezetői pedig gyáva alakok voltak, akik féltek Hitlertől és feláldozták katonáik életét egy megnyerhetetlen városvédelemben, legkésőbb januárban ki kellett volna törniük nyugat felé, amikor még lett volna esélyük rá, így csak lemészárolták őket az oroszok februárban.
Mert a különböző alakulatoknak eltérőek voltak a túlélési esélyei, a magyar katonákra az orosz kényszermunka várt, a sima német katonai alakulatoknál is volt esély a túlélésre, az SS tagjaira meg általában a kivégzés várt, sajnos az SS barom vezetői tetoválást tettetek az SS katonákra, így ezzel halálra ítélték őket, ha elfogták őket az oroszok.
A "Budapest ostroma" könyvében Ungváry valószínűsítette, hogy Osztapenkót a szovjet aknatűz ölte meg, ez most bebizonyosodott. A budapesti hidak szovjet részről való felrobbantásának tervéről én még nem hallottam, és nem is tűnik logikusnak. Ez szerintem inkább a visszavonulók érdeke lenne ...
Kíváncsian várom, hogy a kassai bombázásról, a hadbalépésünkről, vagy Horthy kiugrási kísérletéről lesznek-e újabb iratok.
Kb. a felénél tartok. Nem könnyű olvasmány, de melyik Ungváry-könyv az? Vannak benne (számomra) meglepő kijelentések, pl. az, hogy a a kitörést túlélő pár száz katonának alig néhány százaléka volt magyar, és az, hogy a magyar alakulatok 90%-a már egyáltalán nem harcolt az utolsó napokban. Ami még meglepett - és ez nem kapcsolódik közvetlenül a témához - hogy a megggyilkolt prágai német helytartó (Heydrich) temetésén több ezer cseh polgár is lerótta kegyeletét ...
Azért az oroszok bűne is, hogy 2x lőtték rommá Budapestet: mindkét alkalommal teljesen feleslegesen.
1945 télutóján a németek már amúgy is a végét járták, 1956. novemberében pedig a rendcsináláshoz nem lett volna feltétlenül szükség a város operatív színhellyé tételére...
A szovjeteknek fogolyra - ingyen rabszolgára - volt szükségük az újjáépítéshez, ezért vitték a hadifoglyok mellett a civileket málenkij robotra. Égető munkaerőhiányuk volt ugyanis 44-45-ben!
Na, de lássuk a tényeket, mellékelem a táborok térképét és a létszámadatok összesítéséből készített pontos statisztikát. (Egyébként a magyarok döntő többségét nem Szibériába, hanem a Donbaszba. esetleg Kubanyba, Uralba vitték, Szibéria, Távolkelet a németek és a lengyelek "büntetőhelye" volt első sorban, csak kevés magyart érintett).
Abszolút hülyeségek állítása helyett talán német, magyar, orosz forrásokat kellene tanulmányozni a témáról és idézni, ez nem a polidili, hanem a történelem fórumcsoport. Ráadásul a hadifogság témakör nem is ennek a topicban a témája.
A továbbiakban nem kívánok semmire se reagálni, mert értelmetlen időpazarlás lenne.
Nem vagyok műveletlen ezért is nem szólok be neked [vajon fordítva is így van ez?:)]. Csak objektív próbálok lenni és már elég öreg és tapasztalt ahhoz, hogy átlássak a szitán.
Nem is fecsérlek rád több időt, lesznek bőven, akik darabokra szedik az ökörködéseidet és a csúsztatásaidat.
Azért még megjegyzem, nagypapám bátyja, nagymamám nővérének a férje és több idősebb kollegám is volt hadifogságban, szóval elsőkézből vannak információim, hogyan élték át/meg, milyen is volt valójában.
Látom nem volt olyan rokonod aki visszatért a fogságból, mert ha lenne akkor picit másként látnád. A "szakirodalom" ezeknek a túlélőknek a szavaiból jön csak át hitelesen és nem azokból a könyvekből, amelyek szerint a "fasiszta" csapatok harcoltak a szövetségesekkel. Egyrészt ha objektív akarna lenni akkor úgy fogalmazna hogy "tengelyhatalmak hadseregei" (vagy német haderő, magyar haderő, stb.) másrészt mindkét fél szövetségek szövevényes hálóját szőtte maga körül, tehát mindkét haderő szövetséges hadseregekből állt. Vagyis sokkal konkrétabb elnevezés lenne az Antant és a Tengelyhatalmak kifejezést használni, de azzal nem lehet felállítani a legfontosabb manipulációt a jó és a rossz behatárolását ebben a történetben. Arról ismered meg a tankönyvekben (médiumokban) manipulált történelmet, hogy már az elejétől fogva tudod melyik volt a rossz.
Nincs ebben semmiféle hazugság. A foglyot etetni, lakatni és őrizni kell azokban az időkben amikor a rendelkezésre álló források éppen a legszűkösebbek. Ráadásul a fogoly = ellenség. Nyilván a többséget az elfogásukkor ki is nyírják. A szibériai fogságot pedig csak 10% éli túl, de mentálisan még 1% sem és mint tudjuk az embert az agya határozza meg. Erről nem írnak a történelemkönyvek, de persze attól még így van.
A katona mindegy melyik oldalon áll, minden esetben hős, mert szinte mindig a legtöbbet adja az életét. A háborúkban éppen ezért nincsenek jók meg rosszak. A budai kitörésnél az elesett orosz éppen úgy hős, mint a magyar v. a német. A történelemkönyvekbe szándékosan kódolt kétbites gondolkodásmód miatt még sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ezt a többség megértse.
Nem bohóckodok. Tényleg ez a két út volt lehetséges! Vagy letérdeltél és tarkón lőttek és vagy úgy haltál meg hogy vittél magaddal az ellenségből is párat. Mi ebben a bohóckodás? Az hogy kezded megérteni mitől volt ez a tett végül is hősies? :)
