Keresés

Részletes keresés

construct Creative Commons License 23 órája 0 0 576

Igen!

De fontos, hogy itt nem kell abszolút mértet mérni, hanem csak két méret egymással ellentétes jellegű változását (tehát a csökkenést a növekedéssel) összehasonlítani.

Előzmény: őszszakál (575)
őszszakál Creative Commons License 23 órája 0 0 575

„Sőt ilyen módszerekkel a hőtágulás (meg egyéb zavaró körülmények) ellenére még állandó értéken is lehet tartani sok kilométer távolságban lévő tükröket.”

 

„A hullám hatása az, hogy a rá merőleges egyik téridő-koordinátatengely mentén a távolságok megrövidülnek, a rá merőleges másik koordinátatengely mentén pedig meghosszabbodnak. A jelenleg legerősebbnek várt intenzitású hullámforrások hatása a Földön várhatóan legjobb esetben is csak kb. 1:1020 lesz. Ez a Föld méretét is csak egy atom méretének századával változtatja meg.

 

Ennyire pontosan is lehet már távolságot mérni?

Előzmény: construct (574)
construct Creative Commons License 1 napja -2 2 574

Silány szövegedre nem érdemelsz többet.

Előzmény: BillStorm (573)
BillStorm Creative Commons License 2 napja -2 0 573

Ez pontosan annyi, mintha ezt írtad volna:

 

("                                                                                                         ")

Előzmény: construct (572)
construct Creative Commons License 2 napja -2 2 572

Ha ennyire nem vagy képes megérteni, kár vesződnöd a fizikával. Csak nevetségessé teszed magad.

Előzmény: BillStorm (571)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.28 -1 0 570

Hát éppen azt magyaráztam el.

 

Viszont az én sem tudom, hogy miért így nevezik. ;)

Előzmény: jogértelmező (569)
jogértelmező Creative Commons License 2020.12.28 -1 0 569

Köszönöm, A kérdés az volt, hogy mit neveznek ergoszférának.

Előzmény: Törölt nick (568)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.28 0 0 568

Mezőgazdasági műholdat bármilyen irányban fellőhetnek, de legkényelmesebb a bolygó forgási irányával azonos irányban indítani. Vagyis a forgó égitestek esetén a szökési sebesség irányfüggő, tehát a Schwarzschild sugár is irányfüggő. Forgó égitest esetén van egy minimuma és egy maximuma. Az csak népámítás, hogy két eseményhorizont van: egy külső és egy belső. A sebességvektor irányának függvényében mindig csak egy van.

Előzmény: jogértelmező (567)
jogértelmező Creative Commons License 2020.12.28 0 0 567

A hordozórakéták függőlegesen álló helyzetből indulnak, és forgásirányban haladva emelkednek.

Előzmény: Törölt nick (566)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.27 0 0 566

Először gondolkozz el azon, hogy a műholdakat milyen irányban lövik fel.

a) függőlegesen felfelé

b) a Föld forgási rányával megegyező irányban

c) azzal ellentétes irányban

d) merőleges irányban

Előzmény: jogértelmező (565)
jogértelmező Creative Commons License 2020.12.27 0 0 565

Mit neveznek ergoszférának ?

Előzmény: szabiku_ (563)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.27 0 0 564
Előzmény: szabiku_ (563)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.19 0 0 563

Fekete lyukak bespirálozós összeolvadásánál a Penrose-effektussal (eléggé elvetemült formában) szabadul "ki" energia a fekete lyuk"ból". Az összeolvadás folyamán a heves tér(idő)torzulgatások miatt a lyukak negatív energiájú pályákkal is bekínálgatják a másik fél bezuhanó "részeit", így gravitációs hullám formájában szökni tud olyan energia, ami előtte feketelyukbaninak számított. Mikor még kicsit távolabb vannak egymástól, és az ergoszférájuk sem ér össze, akkor még csak mozgásmechanikai energia sugárzódik ki gravitációs hullámok formájában. Tehát amikor összeolvadáskor a jelben megnő a börszt, akkor vesztenek a lyukak belső energiát is, ami hiányozni fog a végső lyukból.

Előzmény: Hónix (562)
Hónix Creative Commons License 2020.12.19 0 0 562

Az első gravitációs hullám észlelésekor bizonyos fekete lyuk tömeget értelmeztek gravitációs hullám energiának.

Ekkor az átalakuló tömeg "sötét energiává" vált, amit normál módon nem észlelnek, vagy más módon tekinthető "megsemmisült" tömegnek, energiának?

Esetleg bizonyos szerencsés gravitációs hullámok interferenciájából ismét tömeg és energiaként vissza alakulhat?

 

Azaz az Univerzum tömege fokozatosan csökkenhet, vagy csak időlegesen átalakul?

Törölt nick Creative Commons License 2020.01.11 0 0 561

Volt róla szó a Tehetetlenségi erők topikban.

Adott két mozgó test. De nem az számít, hogy az adott pillanatban hol vannak egymáshoz képest, mert a hatás terjedési sebessége véges. Felrajzolod a két test világvonalát. Aztán berajzolod a fénykúpot is egy adott pillanatban. Ahol a fény metszi a trajektóriát, azzal a távolsággal kell számolni a hatást.

Előzmény: pk1 (560)
pk1 Creative Commons License 2020.01.10 0 0 560

Nem merném határozottan állítani, hogy értem ezt a kérdést.

Előzmény: Törölt nick (559)
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.10 0 0 559

Minkowskiban is próbáltad?

Előzmény: pk1 (558)
pk1 Creative Commons License 2020.01.10 0 0 558

Megpróbáltam megoldani - már a kezdeti feltételek megadása meglepően nehéznek bizonyult. Szerintem Newton is megpróbálta.

Előzmény: emp (557)
emp Creative Commons License 2020.01.09 0 1 557

oda a kéttest probléma kúpszelet megoldása is.

 

mikor ilyet írsz, biztosan ördögien vigyorogsz közben :)

Előzmény: pk1 (556)
pk1 Creative Commons License 2020.01.09 0 0 556

"Newton biztosan kijelentette, hogy a gravitációs hatás azonnali?"

 

Az biztos, hogy modellje azonnali hatással számol. Késleltetéssel szörnyen elbonyolódik az egész, oda a kéttest probléma kúpszelet megoldása is.

Előzmény: emp (552)
construct Creative Commons License 2020.01.09 0 0 555
emp Creative Commons License 2019.08.21 0 0 554

ez a válasz tetszik :)

Előzmény: construct (553)
construct Creative Commons License 2019.08.21 0 0 553

Abban a korban kilátástalan lett volna bármiféle csillagászati észleléssel vizsgálni a gravitációs hatás terjedési sebességét, így aztán Newton elméleti feltételezésekkel se próbálkozott erre vonatkozóan. Sőt még a gravitációs erő statikus mértékére vonatkozó (általa felállított) egyenletet is csak valami közelebbről magyarázatlan empirikus képletnek tekintette. Az ebben a formában közvetlen távolhatást feltételezett, amivel pedig kifejezetten elégedetlen volt, s ezt önkritikusan szóvá is tette.

Előzmény: emp (552)
emp Creative Commons License 2019.08.21 0 0 552

Newton biztosan kijelentette, hogy a gravitációs hatás azonnali?

 

tisztelem annyira, hogy arra gondolok, beletörődött, hogy a kérdés megválaszolhatatlan, mert nem tudunk csak úgy a semmiből objektumokat elhelyezni a világegyetemben, és akkor a grav kötések már léteztek minden ismert test között.

 

kellet is pár év a LIGO-ig.

 

persze, ha leírta, az más, mintha csak következtetünk egyéb kijelentéseiből arra, hogy hitt is benne.

éppen nincs kedvem google-ozni emiatt.

construct Creative Commons License 2019.08.21 0 0 551
lyukas csokoládé Creative Commons License 2018.08.31 0 0 550

Hát csak a menüpontokat megnézve, egy ilyen szennyblogtól nem is nagyon lehet várni mást... bár sajnos még a teljesen mainstream hírportálok és médiumok is a klikkvadászat elvtelen hívei manapság.

Előzmény: mmormota (549)
mmormota Creative Commons License 2018.08.30 0 2 549

Kissé szenzációhajhász címet adtak a cikknek ("őrült számot kaptak"), tekintve hogy pont azt kapták, amit vártak: c.

Előzmény: Törölt nick (548)
Törölt nick Creative Commons License 2018.08.30 0 0 548
szabiku Creative Commons License 2018.07.01 0 0 547

Nekem sokkal jobban tetszenek a képen látható összefüggések jobb oldalai. Azok ugyanis általános tenzoralgebrás felírások. Persze én is szoktam használni a baloldali verziót, de sokkal ritkábban. A dolgokat megérteni nyilván sokkal jobb a jobboldali módon.

 

Úgyhogy továbbra is javaslom a Tenzoralgebrát, ha nem akarod, hogy kisüljön az agyad a geometriai szorzatoktól, Hodge-sz(t)aroktól, vektorértékű ékszorzatoktól, kvaternióktól, meg az efféle sok felesleges speciális esetű nyalánságoktól.

Előzmény: v3ctorsigma (546)
v3ctorsigma Creative Commons License 2018.07.01 0 0 546

Ami igazán fontos, azt bezzeg nem veszed észre. Az előjel láthatóan nem stimmel

 

*javítás

ab =
a1b1 + a2b2 + a3b3   +          ez a dot product rész
(a2b3 - a3b2)*e2e3 +               na ez a WEDGE product
(a3b1 - a1b3)*e3e1 +
(a1b2 - a2b1)*e1e2 +

 

Az index sorrend nagyon fontos.

https://en.wikipedia.org/wiki/Levi-Civita_symbol#Cross_product_(two_vectors)

Igazából ez az amit levezettem az első részben. Hibás lenne?

I do not think soo

Előzmény: v3ctorsigma (526)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!