Amúgy az Amerikai lepkekabócáról beszélünk. Ahogyan Csendpenge is említette, felszívódó hatású rovarölők jók ellenük, kombinálva egy kis kontakt hatásúval.
Szerintem hatékonyabb volna, hogyha a Növényvédelem topicban tennéd fel az ilyen kérdéseket. Természetesen mindenhol szívesen segít(ek én is) aki tud, de ott gondolom gyakrabban megfordulnak növényvédelemmel foglalkozó fórumozók. :)
A belinkelt cikk szerintem hasznos, és ha minden igaz, akkor megoldást is nyújt a kérdésedre.
Annyi kitétellel, hogy a belinkelt cikkben a következőt írják:
"Növényvédő szeres védekezésre - elsősorban a lárvák, illetve a nimfák ellen – a felszívódó hatású, tiametoxam vagy acetamiprid hatóanyagú rovarölő szerek alkalmazása lehet hatékony."
Az említett Decis más hatóanyagú, nem tudom, azért jó-e. A tiametoxam hatóanyag pl. az Actara 25 xx, illetve az acetamiprid a Mospilan 20 xx (asszem csak SG formátum van). Utóbbi szabad forgalmú szer.
Kedves topik társak.Segítséget szeretnék kérni,illetve tanácsot.Nagyon kezdő kertészkedő vagyok.Azt tapasztaltam a növényeim szárán,hogy olyan fehér vatta szerű képződmény van,amiről aztán kis fehér bolha formájú állatkák ugrálnak le.Szinte az össze növényen,még a sövényen is meg található. Nem tudom ez milyen betegség és mit tehetek ellene. Előre is köszönöm a tanácsot. Gréti
Ajánlottak többen is Unikén terméket, ki is próbáltam néhányat, illetve alaposan körül jártam a témát, mert érdekes és hasznos lehetőséget láttam meg benne.
A szárazság, meg más indított arra, hogy írjak az öntözéssel kapcsolatban egy bejegyzést a blogra.
Kiegészítettem egyrészt azzal, hogy homokon szerintem mennyit érdemes öntözni.
A másik dolog, amit nem bírtam kihagyni :) végül is a blog témáját hogyan tudnám kihagyni? Szóval mindegyik felsorolt öntözési módhoz odaírtam, hogyan lehet/érdemes tápanyagot kijuttatni.
Ok, akkor pontosítom az előző hozzászólásom: "gyakori használatban általam ismert kelátképző..."
Tény, vannak még más kelátképzők is, igazán soha nem mélyedtem el benne, nagy vonalakban annyi érdekelt, hogy ha lehetséges EDDHSA legyen benne (sokáig azt sem tudtam, mi a különbség, azt figyeltem, hogy legyen benne, aztán elolvastam egy írást erről, azóta érdekel)
Elnézést, hogy csak most válaszolok, de beteg mindkét gyerek, kevés idő jut a gép elé.
Mi a kelátképző? Nos, olyan anyag, mellyel kémiai reakció (egyenlet) segítségével a tápanyagok úgynevezett ionos, kelatizált formába kerülnek. Ebben a formában tudják a növények a legjobb hatásfokkal felvenni.
Ezzel persze nem magyaráztam meg túl sok mindent :) De folytatom. Szóval! Nagyon leegyszerűsítve a kelát egy donoratomos molekula. (valójában ez a magyarázat nem állja meg a helyét, lásd lejjebb)
Jó leírás, és talán egyszerűbb a kelát kötés című cikk.
Ha egy kicsit jobban belemegyünk, akkor jó alapot ad a wiki szócikk: kelát hatás.
A wiki szócikkból idemásolom a tömör lényeget:
"A kelátligandumok olyan több donoratommal rendelkező több fogú ligandumok, melyek ugyanazon központi atomhoz két vagy több kötést alakítanak ki heterociklust alkotva. Az ilyen heterociklust kelátgyűrűnek nevezik, míg a heterociklust generáló iont pedig a kelátképző reagensnek. A kelátkomplexek lehetnek anionos, kationos vagy semleges molekulák."
Tehát az egésznek az a lényege, hogy nem elég, hogy a növény számára szükséges esszenciális tápelemeket a gyökérzónába juttassuk, de olyan formában kell ezt tenni, hogy a növény (a mikorrhizán keresztül) fel is tudja venni azt. Erre az optimális, legjobb megoldás a kelatizált forma.
Jelenleg a mezőgazdaságban kelátképző 2 van gyakori használatban (összesen 4), ezek: EDTA (etilén-diamin-tetraecetsav), és az EDDHSA (etilén-di-2-hidroxi-5-szulfofenil-acetát). Az EDTA hátránya, hogy nem bomlik el teljesen a környezetben, szóval gyakori és rendszeres használata esetén érdemes inkább mást használni, feltéve ha találunk olyan lombtrágyát, amiben más van :)
Sajna csak ennyi időm volt ennek a bonyolult és összetett témának a kifejtésére, pedig volna még miről írni, talán majd egyszer egy blog bejegyzésben. Addig is, EDDHSA-ra fel! :)
Érdekes tápoldatok, csak kicsit nehéz megtalálni a leírását, hogy melyikben mi van (PDF!) :) Azt még nem sikerült megfejtenem, hogy milyen kelátképzőt használnak, ha használnak. Van ezzel a márkával tapasztalatod? Hol lehet kapni?
A hamu tartalmával, hasznosíthatóságával kapcsolatban szedegettem össze infót. Gondolkodtam most is, hogy ide, vagy oda legyen beírva, de a szerkesztés végén eléggé hosszú lett az egész, ráadásul több forrást is találtam a kémiai összetétellel kapcsolatban, amelyekből a legmegbízhatóbbnak tűnőket vettem alapul. Természetesen ha szükséges, módosítom a bejegyzést.
Alapvetően az indított írásra, hogy többször is olvastam itt a fórumon, hogy kalciumhiánnyal küzdenek sokan, pl. kifejezetten a paradicsommal kapcsolatban. Hát, itt egy remek, természetes, bio tápanyag, amit érdemes használni, persze meggondolva és (megfelelő) mértékkel.
Rákerestem, tényleg jó cucc, mármint a vasgálic, még Bálint gazda is ajánlja. Hejj, ha belegondolok, hogy csak a szűkebb környezetemben hány helyen láttam a vashiány tipikus tüneteit! És van, ahol évek óta... Én gazdaboltos árat találtam, ott "csak" 233 Ft-ot kérnek egy kilóért (meg postaköltség)
És hogy ne csak a link legyen a vashiánnyal kapcsolatban, idemásolom az élettani szerepének az első két bekezdését.
"A zöld színtestek képzésében betöltött szerepe a legismertebb. A mikroelemek között legnagyobb mennyiségben felvett tápelem. Szerepe a növekedéshez kapcsolódik. A vas a kertészeti gyakorlatban legtöbbször a sárgulást okozó hiánya miatt emlegetett tápelem. Az anyagcsere folyamatokat szabályozó elem. A zöld színtestek képzésének szabályozója, ezért hiányában a növény a fiatal, csúcsi részeken kisárgul, kifehéredik. A növényben nehezen mozdul, nehezen mobilizálható. Csak kis mennyiségben van jelen.
A talajban sokszor nagy mennyiségben jelen van, felvételét azonban több körülmény akadályozza. A felvehetetlen formába kerülés miatt a talaj magas mésztartalma, lúgos kémhatása, levegőtlensége, túlöntözése gátolja a felvételt. A növények a vasat ionok és komplex szerves vegyületek, kelátok formájában veszik fel. A növényben gyakorlatilag nem mobilizálható tápelem, hiányát ezért a fiatal részek jelzik." (forrás: Kertészek áruháza)
A különbség - válasz a kérdésre, hogy mi a különbség ha a nagyüzemi termelésben vagy a kis kertben kerül használatra a tápoldat, mert van különbség. Tápoldatban, dózisban, hogyanban és miértben, és még másban is.
Növénytáplálás a gyakorlatban. Némi körítéssel azt igyekeztem leírni, hogy mit mire lehet használni. Konkrét javaslatok nincsenek, max azt említem meg, hogy én mennyit használok, de azt is csak érintő jelleggel. Úgy gondolom, hogy érdemes tápoldatozni. Ebben a bejegyezésben arról van szó, hogy mivel, a következőben pedig arról lesz szó, hogy megéri-e, érdemes-e, és szerintem miért. Vélemény csere itt vagy ott.
