Tetszetősek a falusi angol kertek(cottage garden), de a mi száraz nyarainkon sok növény senyved és elpusztul közülük, még a gondos öntözés ellenére is.
Érdemes alkalmazkodni a klímánkhoz és olyan növényeket telepíteni amelyek kevés vizel is kielégítően fejlődnek, mindennemű öntözés nélkül,
Ezek a szárazkertek(dry garden, újabban xeriscaping, xeriscape kifejezésekre rá guglizva megtalálhatók a világhálón Smile ).
Túl vagyunk egy hosszúságból adódóan extrém télen, nem voltak nagy hidegek, -16 c°-t mértem a házunknál néhány hajnalon, külterületen ez kb -18-20 c° lehetett, de ami az igazi megpróbáltatást jelentette a pozsgásoknak, az a kb a december közepétől tartó folyamatosan fagyos idő egészen február legelejéig! A jukkák meglepően jól bírták, néhány déli elterjedésű opuntia sérült vagy elpusztult, nem az extrém, rendkívüli téli hideg következtében, hanem a folyamatos, hosszan tartó hideg miatt, több déli növény elviseli a -20-25 c°-t néhány hétig, de ha folyamatosan a talajba van fagyva azt már nem! Az Opuntia engelmannii formakörbe tartozó déli variánsok szenvedték meg ezt az időt, egy déli tövises formám kifagyott a kertben, az O. cantabrigienmsihez hasonlóan, az O. lindheimerii tövem nagy része is így járt, de voltak olyan részei amelyek átteleltek, a hamvas Opuntia basilarisok is nagyon csúnyán sérültek, talán élnek! Az Opuntia engelmannii tövistelen déli variáns szépen áttelelt, az opuntia flavescens is, ez utóbbiból a település melletti homokterületen viszont kifagyott a töveim közel 100%-a, a magoncaik is! Ennek a télnek a legnagyobb vesztesei az agávék voltak, több évtizede biztosan telelő példányok fagytak szét(más gyűjtőknél), pedig korábban nagyobb hideget is kaptak többszőr, de nem ilyen hosszú ideig, ezt én is tapasztaltam, a korábban sérülés nélkül telelt Agave parryi var couesii töveim fagytak ki, az A. megalacantha-hoz hasonlóan! A tövükben lévő sarjak átvészelték ezt az ítélet időt, az utóbbinak sok sarja él és el kezdett növekedni(a nagy tővem viszont kirothadt, mert leszedtem a külső elpusztult leveleit ki jött a közepe, tehát vége). Az agave neomexicana- teljesen felpüffedt tavaszra, pedig a télen elég biztatónak nézett ki, a sarjai is így jártak mind, pedig korábban nagyon nagyon tetszett a téltűrése, az Agave lechuguilla telelt érdekesen, a külső levelei lefagytak, de közepük él és most már nő, néhány sarjának jött ki a közepe! Agave tomeyanak korábban szépen teleltek, most kirothadtak! Jukkák közül egy zöld levelű rostrata pusztult el tavaszra, a Yucca recurvifolia banana slit-hez hasonlóan, remélem sarjról újítják magukat! Ezek a növények csapadékvédelem nélkül jártak, így, de a télnem nem nagyon volt csapadék, igazi száraz-hideg telünk volt!
Az őszi, kora-tavaszi esőktől féltettem a töveket, de szépen átteleltek, igaz -12 c° volt a leghidegebb tavaly a stanleya pinnata már virágzott, idén megint fog, mert évelő, szerintem nem lesz velük gond, jól fogja bírni a klímát mindkettő faj, mert zóna6-os klímára írják ezeket ami a hazai klímának felel meg, a virágzásuk arra utal, hogy jól érzik magukat. szerintem jól elfognak terjedni a kertben.... és ez a célom.
Ezek igazi mediterrán növények, jól illenek a szárazkertekbe is, én elvből nem keverem a kaktuszkertben(de csak ott nem, a tervezett szárazkertben már igen, egyfajta átmeneti zónának tekintem a mediterrán kert között), mert oda élőhelyi növényeket képzeltem el, csak az jöhet ami észak-amerikai származású. Kelnek is a vadnyugati cserjéim, évelőim. Ne hagyd ki az egynyáriként tenyésző aranypipacsot vagy más néven a kaliforniai kakukkmákot/Eschscholzia californica-t sem, még nem késő vetni és minden évben elveti magát.
Szépen csíráznak már a magok, az elata és az egyik hibrid is kel végre! Ezeket sikerült beszerezni: Olasz szalmagyopár, Thymus faustini, Thymus vulgaris silver queen, két fajta télálóbb rozmaring, Santolina viridis, Salvia lavadulifolia, Hyssopus officinalis aristatus, Satureja montana. A jukkák mellé akartam őket rakni, de lehet, inkább a ház elé teszem, itt van már füge, rozmaring, babér, ciprusok, meg sok levendula.
Sok szárazságtűrő növény szépen fejlődik most a kertben, az ALPLA!NS-os magokból, a tavalyi beszerezésű magból nevelt Penstemon centranthifolius és a Stanleya pinnata mindjárt virágzik, az előző évben vett mályvafélém, a Sphaeralcea ambigua is tele van bimbóval. a Mahonia pinnata már túl van a virágzáson, már nőnek a kicsiny terméskezdemnyek rajta, nyárra kék bogyókkal lesz tele az egész bokor. A Chilopsis linearisok most kezdtek el rügyezni, ezek későn kelők, remélem néhány éven belül megláthatom a virágzatukat.
Még az esők előtt Stipa tenuissima-kat ültettem homokba, közé egy egy foltban Achillea millefolium 'colorado' színkeveréket szánok. Csak még néhány hónap mire látványosak lesznek ezek az árvalányhajak, mert most nagyon picikék még.
A lejtős telek az elég áldásos és látványos, a sziklák nem feltétlen szükségesek, legfeljebb egy egy a talajba süllyesztve, de az is kihagyható. Nálunk a talaj nagyon kötött, a házat amikor vettük volt egy kisebb utánfutónyi terméskő az udvaron, ezt kézenfekvő volt felhasználni a télálló kaktuszkerthez, ha nem lett volna, akkor valószínűleg nem nagyon vásároltam volna. sódert viszont hozattam több köbméternyit, abba lettek ültetve a növények. Van egy homokterület amit művelek, ott is vannak kint kaktuszaim, nagyon szeretik azt a környezetet is. Oda én sem tennék sziklákat a homokba, de mindenki csinálja úgy ahogy érzi ;-)
Tehát az agávéknál éveket kell várni, hogy látványos növénnyé fejlődjenek, nálam élő példányok kb. 8 éve nőnek a kertben, néhány éve kezdtek látványossá válni, most olyan 20 cm átmérőjű a tőrózsája a neomexicana-nak, sarjad eszeveszettül, de a tavalyi és az idei csapadékos hideg ősz és a februári csapadék a sarjak egy részét elpusztította, a száraz hideg téllel nem is lett volna bajuk, csak amit előtte és (leginkább) utána kaptak. elég egy kicsike mechanikai sérülés és az agávé(sarj) a nedves talajban fekete rothadással pusztul.
Ha most veteted a magokat és kiülteted a kertbe, abból őszre lehet látványosabb jukka, tavaly tavasszal vetett jukkáim nagyon szépen gyarapodtak őszig, de erről már tettem fel képet korábban, egy 5 cm-es fűszál szerű jukkából, a Yucca elata 20-30 cm-es növénnyé fejlődött, a neomexicanak is a 20 cm-es magasság körül nőttek, az agávé magoncok növekedése még annál is vontatottabb, azok 3 évesen is még csak kb 8-10 cm-es átmérőjűek, ha sarjadó típus, akkor egy nyár alatt az anyanövény kinevelhet ekkora sarjnövényeket, tehát magból iszonyú lassan nőnek. Nem hiába drágák a télálló agávék, mert lassabban fejlődik egy Agave neomexicana, megalacantha, mint egy általánosan elterjedt A. americana, a sarjaik könnyen össze is téveszthetők ez utóbbiéval.
Köszönöm az értékes infókat! Szépen fejlődik az a magonc azóta, amelyiken a szőrök voltak. Kellenének már a jukkák, agavék a kert összeállításához, más szárazságtűrőkből sikerült beszerezni. Nehezen áll össze, hogy kell egy ilyen kertet megépíteni, képeket nézek, Debreczy Zsolt könyvét elolvastam, Pécsen a botanikus kertben megnéztem a télállós kertet is, de így is fejtörést okoz. Lejtős a telkünk, ez megnehezíti a dolgot, lehet hogy sziklákat kellene beépíteni, de ezek talán nem illenek az alföldi homokba.
A (jukka) magok kelése még az adott évjárat magjaira ható időjárástól is függ, bizonyos években olyan kedvezőtlen az időjárás, hogy sok mag életképtelen lesz, alig van kelés, még a jó nevű cégek sem tehetnek ez ellen.
Az sem mellékes, hogy vannak későn kelők, azok már a szabad levegőn akár hónapokkal később kelnek, nálam tavalyi vetésű magból idén is kelt egy-egy szál.
Ha hajszálvékony fehér szösz szerű réteg veszi körül a magot az penész, akkor ki kell venni a fedett keltetőből, mert ha bele megy a magba megöli a csírát, ha a mag végéből indul ki és vastagabb a magnál és úgy vékonyodik el akkor az csírázó mag amely nem talált bele a vetési közegbe.
Nem, kell túl félteni a magoncokat, egy kis éjszakai lehűlés nem árt azoknak, még az ősszel is volt kicsi magonc jukkám némelyik tavalyi mag vetéses edényekben kelt ki(nem szoktam évekig kiborítani, az előbb leírt későn kelő magoncok miatt) és szépen áttelelt egy leveles magonc állapotban.
Köszi! Jó nevű cégtől vettem a magokat, nem hiszem hogy régit adtak, inkább túlfűtöttem őket. Akkor egy ideig még a fólia alatt tartom őket. Fehér fonalakat látok ott, ahol a fölbe lemegy a gyökér, lehet penész, vagy abból lesznek a gyökerek, de lefújtam gombaölővel. Jövő hétre hideget mondanak, bátor vagy ha kiülteted, én még a három hónapja kelt delospermákat is be szoktam tenni éjszakára az előszobába.
Sok függ a mag frissességétől, ami frissebb mag az általában jobban kel, ami régebbi az gyatrábban. Ha második levelét bontogatja a magonc akkor érdemes kivenni és levegőhöz szoktatni. én a mai napra tervezem a jukka magoncok kertbe kitelepítését az esők előtt, már a levegőn vannak, csak ki is szeretném ültetni.
Közben elkezdtek csírázni az A.Parryi couesik, ezek a lámpától messzebb voltak, a másik két cserép a lámpa alatt, ezek még nem. Lehet túl meleg volt ott, de nem látszik rajtuk hogy megföttek volna. Az ilyen lapos magokat én is fektetve szoktam vetni, de több helyen olvastam az élére való vetést, ezért próbáltam ki. Azok csíráznak, amiket fektetve raktam. Nem tudom, mikor lehet kivenni a magoncokat a fólia alól?
Vigyázni kell, hogy a konvektor meg ne főzze a magokat, mert akkor főzelék lesz belőlük, a homokkal semmi gond nincs, mert ha kisütöd, akkor nagyon jó vetési közeg, ha nedvesen tudod tartani, vetettem már én is tiszta homokba is, perlitbe is nagyon jó vetni, mostanság palántaföld+mosatlan durva szemcséjű(marosi) homokba szoktam vetni, amire kisütött marosi homokot terítek, a homokréteg lefektetése előtt dithane-os vízzel totál eláztatom a talajkeveréket, ami folyamatos nedvességet ad a magoknak, a homokréteg azért kell, mert a homokban nem szokott a mag megpenészedni, a magvetés tetejére gyöngykavicsot terítek, hogy ne nyomja fel magát a mag amit fektetve jó vetni(a természetben is a magok nagyrésze fekve kerül a talajra)! Volt, hogy 100%-a kikelt a magoknak, de sok függ még a mag frissességétől, minél frissebb a mag annál jobban kel kifelé.
Konvektoron vannak a cserepek, egy lámpát is tettem fölé, éjjel 20, nappal 30 fok körül van, de nehéz pontosan mérni. A magok egy részét egy északára beáztattam. Homokra vetettem, egy részüket nem takartam be, pár magot élével ültettem. Eddig semmi, gombaölős vizzel fogom akkor locsolni, hogy el ne rohadjanak. Lehet hogy a homok nem jó, örökzöld tölgyeket csíráztattunk, a homokon elrohadtak a magok, de nedves papírban szépen csíráztak.
A sóderben valóban alig nő a gaz, alig kell gyomlálnom, ilyenkor tavasszal szokott egy kevés tyúkhúr, perzsaveronika és a közönséges aggófű, de ezekkel elbírok, azt a néhány tövet nem nehéz kihúzgálni.
