Köszönöm, a segítséged megfontolom. Bát, hogy incselkedjek egy kicsit, nem sok a szalma.
Van egy másik házam is. Ez egy igazi parasztház, ott fogom tesztelni első kőrben a szalmaszigetelést. A tetőt tavasszal cserélni fogom, mert tropa, korhadt gerendák vannak, és romos pala tető. Itt ki fpgpm próbálni a szarufák közötti szalmaszigetelést.
Rakok fel valami héjazatot kívülre, alá tetőfólia. Utána kell egy légrés, hogy ki tudjon szellőzni, szerintem 5 cm elég lenne. Aztán mehet a szúnyogháló, és utána a szalma. azon agyalok, hogy egész bála, vagy csak a fele. Ha a fele, akkor valami zsalus meló lesz, ami strapásabb, ha egész bála akkor viszont sok helyet vesz el. / Viszont ha a saját házamon is alkalmazom tetőtérben, akkor a zsalust kellene kipróbálni, mert ott tetőtér lesz. /
Szalma után megint szúnyogháló, és kész. (belső oldal lezárva.) Illetve ezt kellene tapasztani valamivel, a tűzállóság miatt.
A szúnyogháló azért kell, hogy ne menjen bele rovar, egér stb. A tapasztáshoz pedíg kell csibeháló, vagy valami ilyesmi, hogy megálljon rajta a sáros rittyó. :-)
Kezdjük a födémmel. Most nem olvasom vissza, de emlékeim szerint beszéltél tetőtér beépítésről.
Ha ez szerepel nem túl távlati terveidben akkor a födémet fölösleges szigetelni.
Főleg ha a tetőd rendben van és cserép alatt már van fólia. Ez esetben csupán pár szellőző cserép beiktatása szükséges és fólia alá már mehet is legalább 15 cm vastag üveggyapot (citromsárga). Azért ez mert ha mégis megázik akkor kiszáradva olyan mint újkorában, még a barna féle hiába szárad abból csak mócsing lesz.
Ha a gerenda esetleg többet enged mint 15 centi akkor természetesen több rétegben mehet vastagabb szigetelés is, de 15 centinél semmiképp ne legyen kevesebb.
A szigetelést szintén fóliával kell zárni majd legegyszerűbb gipszkartonnal borítani.
A beton alap vízszigetelése tökéletes, újszerű, azon vizet nem tud felszívni a fal? Mindez értendő fal külső szigetelésére is, mert sokan nem is gondolnak rá, hogy magát a vakolatot és külső szigetelést is elkell látni vízszigeteléssel. Mert bizony a víz már csak olyan furfangos anyag, hogy megkerüli a fal szigetelését és úgy áztatja a falt.
Ha a falszigetelés tökéletes akkor a vályog falazat padlózatát is lehet hőszigetelni. Régen nem viccből voltak hajópadlóból a vályogházak padozata, mert így annak résein a pára feltudott jönni, nem pedig a falak felé volt kénytelen haladni ahol magukat a falat áztatták el.
Vályog falat egyébként náddal érdemes szigetelni. Lehet kapni 20 cm vastag nádszövet nem is olyan drágán. Nem összetévesztendő a dekor nád szövettel, ami csak 1 réteg és arany áron van.
Persze hamár rajta van az EPS, akkor a belső festésre kell koncentrálni, hogy az ne diszperzit meg parasztvakítós szellőző festék legyen hanem mész vagy mész alapú. Főleg a fürdőszobában, konyhában.
A konyhában kötelező darab egy pára elszívó ami a külső légtérbe van vezetve. És főzés közben használni is :-)
Persze ez esetben ablak résnyire nyitva vagy ventilátorral a lakás belsejében túlnyomást kell generálni. Vagyis ventilátorral külső levegőt szívünk be a házba.
Az esővíz csatornáját érdemes legalább 3-5 méterre elvezetni a faltól.
Ha van tűzfal a tetőtérnek akkor azt is védeni kell eresszel, szigetelni, mint a külső falat, különben egyrészt átadja a hideget a födémnek vagy rosszabb estben az esővizet szépen átszivárogtatja a födémnek, falnak.
vakolható kőzetgyapotról meg lebeszéltek...
Akkor kellett volna elküldeni azt brigádot az ellenségedhez.....
Az 5 centis padló szigetelést keveslem, még akkor is ha a lábazat szigetelve van.
A belső légcserét pedig tényleg megkell oldani! Mert nem csupán a falazat ad le nedvességet de bent lakók és azok mindennapi tevékenysége is. És ha vannak virágok azok is:-)
Milyen fűtésed van? Mert ha van bent egy cserépkályha, kandalló esetleg tömegkályha akkor az egyben gondoskodik is a megfelelő légcseréről, feltéve ha van ahol betud szívni levegőt kívülről, ajtó, ablak rések.
Központi fűtésnél vagy parapetnél sajnos ez nem megoldott.
"ez egy hőre robbanó automata oltó cucc, nem írom a nevét mert nem akarom reklámozni, nekem van egy ilyen a műhelyben. Ha eléri a 90 fokot a felfelé szálló levegő akkor robbanásszerűen olt."
klacus tudál közelebbit írni erről a cuccról e-mailben:
vibelakukactközépsőkötőjelonlineponthu
gugli barátomon kerestem de csak nagyüzemi témákat találtam horror áron.
Az elázás egyik szigetelő anyagnak sem tesz jót. Az egér imádja a habokat, a darázs is szereti, üveggyapotból is láttam már egeret kiskerázni.. szóval ez semmi olyasmi amivel ezidáig én ne találkoztam volna. Préri mellett lakom, a güzük vándorlását a ház 5-6 külső macskája gyéríti, a második védvonal a benti két macska, így tartósan még nem volt, nem akváriumi egerünk.
Komolyra fordítva a szalma tetőtéri alkalmazását fém szúnyoghálóval kombinálva oldanám meg. Nem egy ló ára az agri boltokban. (500 ft/nm rémlik az acél szúnyogháló) A tető jó, nem ázik be. Van cserép és alatta fólia, szóval ez nem gond. A tűz ellen még van egy másik megoldás ami szerintem minden tetőtéri tulajnak jó lehet, ez egy hőre robbanó automata oltó cucc, nem írom a nevét mert nem akarom reklámozni, nekem van egy ilyen a műhelyben. Ha eléri a 90 fokot a felfelé szálló levegő akkor robbanásszerűen olt.
A vályogfalra egy lécezést raktam, arra ment az eps.Kutyaközönséges bramac léc 50 cm osztással.
A lécezést kitöltöttem fent, tehát a légrést a felső 25-30 cm-t üveggyapottal, de 1 méterenként elhagytam kb 10 cm-t. így a fal szerintem ki tudja adni a párát, és a padlás felé kvázi nyitott az út. Ez össze van kötve a tető azon részével ahol a kiszellőztetés indul. Azt gondoltam, hogy a tető kiszellőzése az generál egy olyan folyamatot, hogy a fal páraszabályzását segíti egy minimális szívó hatással. Illetve ha a külső pára növekszik az bejut a falba, ha fal akar párát leadni, akkor azt is meg tudja tenni. Fent van pár éve, és szerintem működik.
Hátrányai: folyamatosan szárazságot, páramentességet kell biztosítani, mert a legkisebb párától is megindul a lebomlása a bacik és gombák miatt, melyek a kiszárításkor betokosodtak a a felületén, ezért az élettartama mint szigetelés jóval rövidebb a mesterséges anyagokkal szemben.
Eredeti épület 7í nm, beton alap vályog falazat 70 cm, födém fa benne 24 cm eps + 1í cm üveggyapot
Bővített rész, 130 nm hőszigetelt beton alap, káva körben járádától 1í cm XPS leszigetelve, aljzatban 5 cm lépésálló, falazat 38-as Porotherm 12 cm EPS, födém fa szigetelés ugyanaz mint a régin.
ablak-ajtó fa dupla üveges, jónak mondható.
Papiron jól hangzik. A kivitelezés sem háztáji volt, szóval mindent szakik csináltak, nem kevés pénzért.
Konyhában penész, fürdőben penész, hőhíd a sarkokban. A vályog részen nincs penészesedés sem hőhíd, a vicc az, hogy annak a szigetelését én csináltam, ugyanazt az EPS és figyeltem arra, hogy ki legyen szellőztetve a fal. (mire odaért az építkezés pont ott szorultam meg költségvetés oldalról)
"mehetsz ismét saját fejed után" megjegyzésedhez, nos sajnos nem azt tettem, mert beadtam a derekam 8 évvel ezelőtt, a tervező és a kivitelező tanácsára. Nem kellett volna. Nem akartam EPS-t a falra, de a nyílászárókra koncentráltam, hogy fa legyen és ne műanyag, a vakolható kőzetgyapotról meg lebeszéltek...
Első körben tetőtér megoldások lennének érdekesek. A falazati talán nem egy ördöglakat, bár biztosan vannak buktatók.
A tetőtéri megoldásnál a két merev váz közé tömés tűnik számomra járhatónak, és összevetve a kőgyapot árával elég költséghatékonynak is.
15 cm kőzetgyapot 1500-1600 ft / nm.
20 cm szalma 400 ft / nm.
Nagyjából egálban is lenne a két anyag szigetelő képessége, ilyen vastagsági viszonyok mentén. Amennyire utánanéztem a szalma 0.06 W/m2K még a kőzetgyapot 0.04 W/m2K környéki hőátbocsátási tényezővel rendelkezik.
Ha két oldalról gipszkarton közé tömnénk a szalmát, akkor a tűz problémát talán kihúztuk. Lehet, hogy a tető felől nem is kellene karton, mivel a cserépnek kell biztosítania a tűzvédelmet.
Azért szeretnék egy ilyen topikot, mert sok információt találtam szalmaház ügyében, de kifejezetten szigetelésről szólót egyet sem. Amennyire tudom népességünk fogyatkozik, tehát egyre több és több lakóház "szabadul" fel. Ezek többsége, régi és korszerűtlen anyagok tömkelegével vannak felvértezve, tehát a korszerűsítésük elkerülhetetlen. Én magam végigjártam azt az utat, ami utólag látva talán lehetett volna olcsóbb, és jobb, mint az elért eredmény. Régi házamat bővítettem 38-as téglával, amivel semmi bajom, és 12 cm EPS szigeteléssel -új + régi rész körbe- amivel viszont sok probléma keletkezett. Gondolok itt elsősorban a páraháztartásra. Akkor nem volt, most meg nincs kedvem milliós beruházást eszközölni, a hibás anyaghasználatból -az EPS szerintem az- eredő hibák automatizált javítására. A régi és a közben felkeresett új tervezők, passziv ház szemléletben további szigetelést, felületfűtést, és automata levegőcserélést javasolnak. Szerintem ez egy nagyon rossz irány. Egy tervező javasolt teljes szigetelés cserét, vakolható kőzetgyapotot 20 cm vastagságban, az ára elég horror.
Ekkor került képbe a szalma, méghozzá egy tökéletes véletlen folytán. A múlt héten szalmabálákkal tömtem be pár nyílást, mert le kellett választanom a hideg miatt a kazánházról. Szóval épült egy ideiglenes falazat szalmából tavaszig. (Nem volt kedvem OSB lapot pazarolni ilyesmire)
Az eredmény engem földhöz vert, mivel elképesztően jól szigetel. Utólag vicces, hogy mennyire naiv voltam ez ügyben.... szóval igy került képbe ez az anyag mint szigetelő.
Mivel a házam hátsó traktusa át építésre került, és mintegy 100 nm-nyi falfelület szigetelését kell újra megoldani. A "régi" majd 10 éves szigetelés lekerült a falról, és ennek helyére fogok, most már tudom, szalmával szigetelni.
Az ára töredéke mint a "korszerűnek" mondott szigetelő anyagok, de van pár megkötés amit szem előtt kell tartanom. Viz és tűz, bogarak, rágcsálók.
Van aki ezt sikeresen megoldotta? Vagy ha nem sikeresen, akkor milyen hibákat vétett? Mire figyeljek ha "szezon" lesz?
Várom szíves hozzászólását mindenkinek akinek építő jellegű megnyilvánulása van, vagy érdekli a témakör.
