1742. november 20-án kötött házasságot Dürrenzimmernben Regina Reinerrel.
Regina Reiner (1721. október 26., Dürrenzimmern - 1759. augusztus 28., Iklad)
Geigl pék volt Dürrenzimmernben.
Hallgatott a telepítési ágensek szavára és csatakozott az ikladi Ráday-birtokra toborzott 1752-es sváb csoporthoz.
Pedig ekkor már 4 kiskorú gyermekük volt (3 lány, 1 fiú) , az ötödikkel Geigl asszony várandós volt.
Ikladon is születtek gyermekeik, összesen 8 gyermekük volt, ebből 1 csecsemőkorban meghalt, 2 lányról pedig a születési évükön kívül nem tudunk semmit, lehet, hogy más településen mentek férjhez.
Az egyetlen fiú, Georg Friedrich 1755-ben, 10 éves korában halt meg Ikladon.
A többi gyermek mind lány volt.
A lányok közül 4-ről biztosan tudjuk, hogy férjhez mentek,a családkönyv adatai szerint mind a 4 már Ikladon és mind a 4 német nyelvű (sváb vagy osztrák eredetű) férfihoz.
Geigl még megélte mind a 4 esküvőt.
Az öreg Geigl 1790. március 19-én halt meg Ikladon.
Kb. 70 éves lehetett, ami abban a korban igen szép kornak számított.
Halálával az ikladi Geigl-ág férfiágon kihalt, de a géneket a lányok továbbvitték.
Hogy megérte-e a nagy kaland, otthagyni a biztos életet Dürrenzimmernben és az ismeretlen, távoli országban lévő Ikladra költözni, azt csak Geigl tudná megmondani, de mi azt sajnos már nem fogjuk megtudni....
Friedrich Elias Geigelnek hívták azt a marhát, aki pék volt Dürrenzimmerben, biztos megélhetése volt, azt mégis hallgatott a telepítési ágensek mézesmázos rábeszélésére és meglett, családos emberként mindent odahagyva nekivágott az ismeretlen Magyar Királyságnak.
A Zabergäut és a Kraichgaut egy alacsonyabb dombvidék, az ún. Heuchelberg választja el egymástól, amelynek legmagasabb pontja tszf. 353 m - hasonló magasságú, mint a Margita a Güdöllői-dombságban. :-)
Német családnevek gyakoriságára rá lehet keresni a Verwandte térképeken, meg nyilván családtörténeti kutatásokat is lehetne folytatni, Németország délnyugati régióiban a legtöbb településen állítólag a 17. sz. elejéig visszamenőleg rendelkezésre állnak az anyakönyi adatok, de hát ezt te biztosan százszor jobban tudod nálam. :-)
Ja, még azt is írja a nagy bölcs német Wikipedia, hogy ebben a hegységben húzódott a sváb és a frank dialektusok határa, délen sváb (württembergi sváb), északon frank típusú dialektusokat beszéltek.
A modern kor előtt egy erősen falusias, mezőgazdasági jellegű vidék volt, ma már többnyire Heilbronn, ill. Stuttgart vonzáskörzetéhez tartozik, agglomerációs településekkel.
Ez frank régió Baden-Württembergen belül, úgy is hívják, hogy Heilbronn-Franken vagy egyszerűen csak Franken.
Ennek a régiónak a nyugati peremén, Heilbronn városától közvetlenül délkeletre van 3 település, ahonnan a családtörténeti kutatások alapján szintén érkeztek telepesek az 1752. évi csoporttal Ikladra:
Unterheinriet (ma Untergruppenbach városka része)
Abstatt
Lehrensteinfeld.
Neked vannak őseid erről az észak-württembergi, észak-badeni részről?
Lehet hogy egy W-hez közeli településről jöttek Ikladra, egy család hajlamos szóródni az évszázadok alatt, az én apai ősömnek is rengeteg leszármazottja lett 300 év alatt a Budai hegyvidék falvaiban.
Wieslochból is érkeztek telepesek Magyarországra a korabeli források szerint, legalább is egy Michael Keidel nevű telepes és családja 1754-ben biztosan.
Dr. Brandtner Pál családfakutató és helytörténész megpróbált kapcsolatot találni a fent említett Michael Keidel és az ikladi Keidl-család között, ez azonban nem sikerült neki.
Nem, hanem a nevezetes 1888. évi Mannheim - Pforzheim autóútja során egy wieslochi patikában állt meg "tankolni" : ún. könnyűbenzint vásárolt a patikustól, mert fogytán volt az autójából az üzemanyag.
A wieslochiak emléktáblát rakattak ennek a patikának a homlokzatára, amely azt hirdeti, hogy itt állt a világ első benzinkútja. :-)
