Carl Friedrich Michael Benz, a benzinüzemű gépkocsi egyik feltalálója is karlsruhei születésű sváb volt, ifjúkorában a karlsruhei politechnikumban tanult kiváló professzorok keze alatt.
1715-ben alapította III. Károly Vilmos baden-durlachi őrgróf.
Karlsruhét nem számítják a Kraichgauhoz, de annak délnyugati peremén terül el.
Karlsruhe a sváb géniusz megtestesítője, egyeteme (korábban műszaki fősuli, még korábban politechnikum) a legjobb német egyetemek között van számontartva.
Már csak azért kérdezem, mert a reformáció során a Kraichgau döntő többsége evangélikus lett, de maradtak olyan települések, amik megmaradtak katolikusnak, pl. Bruchsal városa is.
Érdekes, hogy korábban erről a Neibsheimről még csak nem is hallottam, most nézem a neten, hogy 1972 óta Bretten város része.
Bretten a Kraichgau egyik legjelentősebb városa Bruchsal és Sinsheim mellett.
Gazdag történelmi múlttal és emlékekkel.
Bretten arról a leghíresebb, hogy itt született Philipp Melanchton, a lutheri reformáció egyik vezéralakja, Luther jobbkeze.
Emiatt ma a város a Melanchtonstadt megkülönböztető címet viseli.
Akkor várjuk a posztokat. Akkor egész másként nézett ki a sváb terület, az északi rész frank kézre került, délen idetartozott Svájc északi része, nyugaton Elzász, keleten pedig Augsburg volt a sváb-bajor határ, nem Ulm, mint most.
A Baden és Württemberg északi részein fekvő frank eredetű gauk, Kraichgau és Zabergäu történelme engem személy szerint különösen is érdekel, majd írok néhány posztot ezekről is.
A zülpichi csata előtt ezek is alamann területek voltak, de a csata után a frankok kiszorították innen az alemannokat.
Na, akkor Zsuzsannáról, a Ruzickováról, Bachról és Vivaldiról.
Zsuzsannának (a Ruzickovának) van egy híres magyar tanitványa, ős is természetesen csemballista, Horváth Anikó a neve. Ő akkor választotta a csemballot, amikor Magyarországon ez a tűrt és tiltotta kategória között mozgott. Valami nagyon alternativ dolognak tartották (mint az Europa Kiadot és a Kontroll Csoportot), maga Sebestyén János is csak óraadóként heti 1-2 alkalommal jelenhetett meg a Zeneakadémián, hogy megmutassa a zongoristáknak, hogy mi is az a cemballo. Aztán ennyi volt. Anikónak szerencséje volt, hogy a szocialista érában kaphatott egy prágai ösztöndijat és Ruzickovához került tanulni.
Szegény Vivaldi ugyan ugy járt mint Bach, feledésre és hallgatásra itéltetett vagy 100 évre. Vialdi felforgatta Bach művészetét. De, maga Vialdi magát nem tartotta művésznek inkább csak egy jó mesterembernek, akinek művei halálával vele szállnak a sirba, pillanatnyi szorakoztatás és annyi. Maga lepödött volna meg a legjobban, ha megtudja, hogy minden idők klasszikus zenei bestsellere (összesitett messze a legnagoybb eladott lemezek száma) az az Ő Négy Évszak-a, mind megelőzve 9. szimfoniát, a Verdi operákat etc. etc.
Egy csoro pap volt,. aki egy árvaházban tanitotta a lényokat zenére, és alakított belőlük zenekart, nekik a szegény lányoknak irta művei legjavát. A velencei polgárok csak ugy becézték őt, inkább szeretettel mint gunnyal, hogy a "vörös pap".
1. Szval a Salieri legenda. Onnan táplálkozott, hogy Salieri halála előtt elmegyógyintézetbe került, és elmebajában azzal védolta magát, hoy ő lenne felelős Mozart haláláért. Ez teljességgel hamis volt, mert Mozart és Salieri nem rivalizáltak, sőt barátok voltak, Mozart ugyannyira nagyra becsülte Salierit, hogy hozzá adta fiát zeneszerzésre, Beethoven pedig kora legjobb komponistájának tartotta ("Haydn papával" már nem volt Beethoven kibékülve, meg is lépett tőle mihelyt tudott,) Salieri pedig felelős volt, Beethoven egyéni stilusának kialakulásáért. Hatása felmérhetetlen volt Beethoven zenéjére. Salieri eme őrültségéböl pedig a 19. századi Bécsben egyfajta urban legend lett, amit aztán az Amadeusban fel is használtak.
2. Aki a 60-as, 70-es évek terméke, annak ez talán még uj, de az egész klasszikus zenei élet értékrend gyökeresen megváltozott az 1990-es években,. Ennek meginditása két zseniális mesternek köszönhető egyik Gardener (John Eliot Gardener) a másik Harnoncourt (Nikolas Harnoncourt). Ők voltak akik kivégezték a Bernstein, Toscanini, Karajan fémjelezte korszakot. Bevezették, hogy a 15- 18. szádai zenét korhű előadásmóddal, eredeti vagy korhű hangszerekkel, korhű hangolással kötelező elóadni. Jópár évig csodabogaraknak tartották őlet, de ma már ott tartunk, hogy Handelt, Telemannt, Bachot, Scarlattit zongorán előadni bűnnak számit. Mivel cembballora iródtak ezek a darabok. Sőt, ma már a historikus előadásmód kiterjed Schiubertre, Schumanra és a romantikus mozgalom többi alakjaira is.
3. A régi zenei mozgalom, meginditotta a zenetörténet átértékelését. Eleddig voltak nagymesterek és kismesterek akik a Berndtein-Toscanini korban "halgattak". Ma ott tartunk, hogy kamarakoncerteken Telemann, Pachelbel, Albinoni, Cimarosa, Mercadante, Hummel, Salieri többször felcsendül mint akár Js. Bach, akár Haydn. Ma ennek a mozgalomnak egyfajta vezéralakja Jordi Savall.
