1. A fiatal csajszi fehéren tündököl, szerintem azért mert ez a jelen. Baldung ezt a képet 24 éves korában festette, amikor ugy nézett ki mint önarcképén a 25362 hozászolásban. A multat jelképező gyerekkor és a jövöt jelképező öregasszony és a halál mind elmosodott sárgás árnyalatu (csak mert a jelen pillanatban nincs jelen).
2. Az is érdekes, hogy a halál a homokrorát nem a gyerek és nem a vénasszony fölött tartja, azért mert a gyerekkor már elmulott, tehát tulélte, a vénasszony állapot meg még a jövö és a jövöt ugye meg is kell érni.
3. hanem pontosan a jelen fölött van a homokora (a fiatal csaj feje fölött, jelezve, hogy bármely pillanatban történhet valami.
4. A festméng bécsi felirata szerint ez a mű 1509-es. Ez volt az az év, amikor Baldung elhagyta mesterét Dürert Nürnbergben és Strassburgba költözött, hogy önállo karriert kezdjen és lehet ez volt az elsö önállo munkája.
5. A halál és ez a téma (a megrendelésen tul) azért jelenik meg, mert Baldung már találkozott vele: 1494-ben a délnémet régióban borzaszto pestisjárvány söpört végig (Baldung akkor még csak 10 éves lehetett, és egy gyereknek talán méginkább a kis lelkébe vésödik).
6. Dürer ugyanekkor összekapcsolta a kellemest a hasznossal. A hasznos elsösorban az volt hogy elmenekült a pestis elöl és ezt a menekülést egy itáliai tanulmányutra használta, ahol találkozott a kor összes neves mesterével. Sajnos kivéve a kortárs Boticellit és Antonellot Messinát (ök tul délen voltak, Firenzében illetve Sziciliában). Boticelli lehet épp akkor tartozkodott Magyarországon. Vitéz János Esztergomban megbizatásokkal látta el.
Igen, el is kerülte a figyelmemet, hogy ez a remekmű az idei Szentestén volt 200 éves.
Az alkotói egyébként osztrákok, pontosabban Salzburg tartománybeliek voltak, az nekem is új infó, hogy gyors elterjedésében a tiroliak is komoly szerepet vállaltak.
Sváb származásu aki Nürnbergbe ment hogy a nagy Dürer mellett dolgozzon és amikor mesterét utolérte Strassbourgba költözött, hogy ott önálló műhelyt alapitson.
fotro panthera
Ádám és Éva, két példány létezik belőlük, egyik az Uffiziben a másik nálatok. Az önarckép nem saját foto, az lopott.
Igen, mind véletlenek eredményei vagyunk, egy minimális eltérés a történelemben és nem léteznénk, mondjuk a rablók megöltek egy embert a középkorban, aki eredetileg elvette volna az egyik ősanyánkat, aztán helyette elvette az ősapánk.
Nyilván nem, időnként eszembe jut, hogy egy csomó tragikus esemény is szükséges volt ahhoz hogy éljek, ezek nélkül nem találkoztak volna a felmenőim, a török hódítástól a második világháborúig, akármilyen hülyén hangzik, ha nincs Hitler én sem léteznék, mert a nagyanyám eredetileg másnak lett volna a felesége, aki meghalt a háborúban.
Akkor megszületik-e Hitler (például ugyanazok az emberek, szülök találnak-e egymásra?)
Ha mégis megszületik, mibel módosul a péályája? Ilyenkor 1900 évnyi apró cseprö ezemények felhalmozott következényeivel kell kalkulálni, nemcsak Hitler 100 nemzedéknyi öseire hatottak, hanem azok szomszédjaira, rokonaira, politikai életére, közérzetére, egészségi állapotára, pályaválasztására, érdeklődésére etc. etc.
ha valamit megváltoztatsz, számolnod kell vele, hogy milliónyi apró dolgo megváltozik, ezeknek a következményei (minden másként alakul, tehát a változások száma hatványozódik), végtelen számu lehetőség felé téríti a történelem menetét.
Sajnos mindenki, aki ugy nyul a történelemhez, hogy ha valamit megváltoztat, eleve feltételezi, hogy a többi folyamat nem fog változni.
Ez tudománytalan módszer.
Ezért irtam plöl Eraviscus János példáját.
Vannak olyan változások amnelyek nem téritik el lényegesen a történelem menetét.
Nem kell akkorának lenni mint a római hódítás elmaradása, erre hoztam azt, hogy életben marad egy ember, aki például az ókórban feltalálja a puskaport (akkor is minden megvolt hozzá).
és minden de minden megváltozik.
ezeket az eseményeket nevezzük.káoszcsomóponti történéseknek.
Ha arról beszélsz mi történt volna ha ez és az nem történne, másként történne, ezekröl nem feledkezhetsz meg.
