Jelentősége: kiemelt jelentőségű, az emberiség első genocídiumának, szervezett népirtásának bizonyítéka, (nem háborús tett!!)
Leírása: 34 áldozat tömegsírja, ebből 16 áldozat kisgyermek és 7-9 nő.
Elkövetés módja: koponyára mért ütések kőfejsze éle vagy tompa felével. Önvédelem nem volt, a sérülések önvédelemből (pl védekezésül a fej elé tartott kar sérülése) nem voltak, a történet kivégzés.
Elkövetők és áldozatok: vonalas kultúra népe
Genocídium ugyanebből a korból: Schletz-Asparn, Ausztria cca 300 áldozat,
Tanulság: a történelem ismét ismétli önmagát: német protonáci mészárlás.
Képek lopott képek
az egyik egy Thalheimben kivégzett öregember koponyájának rekonstrukciója
Visszakerestem a topikot és a waldagesheimi lelet együttesről, sem a waldagesheimi stílusról szó nem esett (fontossága ellenére).
.
Két hozzászólást találtam, ami valamennyire ide passzol: íme:
174 K. H.
a La Téne korban a kelták egy jóval magasabb kulturális szintet képviseltek, mint a germánok, főleg a vasművesség területén (saját megjegyzés: ezek szerint a bronz és aranyművesség területén is) , a vaseszközeik sokkal jobb minőségűek voltak, mint amiket a germánok készíteni tudtak.
Sőt éppen ezért a germánok egy része a keltáktól szerezte be cserekereskedelem révén a vaseszközöket.
Mivel jelentős volt ez a kulturális egyenlőtlenség, a két népcsalád kapcsolatában főleg a kelták voltak az átadó, a germánok az átvevő népcsoport.
A germán nyelvekben kimutatható egy olyan kelta szubsztrátum, amely valószínűleg ebben a korban került át ezekbe a nyelvekbe.
Emellett több kulturális és technológiai vívmány is volt, ami a keltáktól vagy kelta közvetítéssel került át a germánokhoz.
A Kr.e. I. századra azonban ezek a különbségek csökkentek és a harcias germán törzsek katonailag már képesek voltak felvenni a versenyt a keltákkal.
73. V. v.
A La-Tene kor egy svájci faluról kapta a nevét, ahol a kultúra első leleteit találták. Ez volt a kelta népek virágkora. Nyugaton eljutottak Spanyolországig, északon Angliáig, délen miután végigrabolták Görögországot, eljutottak egész a mai Törökország területéig, itt le is telepedtek, saját országot hoztak létre Galatia néven. Más csoportjaik Észak-Itáliába telepedtek le és kirabolták Rómát is. Keleten az egész Kárpát-medence területét elfoglalták. Ekkoriban három településtipusuk volt: kis falvak, megerősített kisvárosok ( oppidum ) , fejedelmi várak.
Inkább azt mondanám németalföldi istennő és a 17. században Rubens istennőalakjai pontosan felismerhetőek benne. (rubensi alkat). Szerintem azt előlegezi meg és nemcsak a történelem de a művészettörténet is ismétli önmagát?
"A mellékelt térképen látható Heuneburg, egy kelta fejedelmi központ, ez ma Hundersingen része, ahonnan ősapám érkezett Vörösvárra :)"
.
Akkor lényegében nem hagyta el hazáját, hiszen Vörösvár is a kelta birodalom része volt?
Örülök hogy őrzöd a kelta identitásodat. Ez fontos, mert sok magyar őstörténész mindenféle kipusztulási elmélettel áll elő eleven példa vagy a kelta kontinuitásra.
.
Origon volt fórumtársunk Harmatoska eraviscus és máig is őrzi eraviscus identitását (Békásmegyeri) eleven tanui vagytok őstörténetünknek. Fontos, hogy mindenki aki kelta visszataláljon kelta, pannon és eraviscus őseihez.
"Kr.u. I. században játszódó történelmi regény szerint a kelták elég rossz véleménnyel voltak a germánokról, vad, műveletlen északi barbároknak tartották őket, lényegében vademebereknek, "
.
Hát ja, és tették úgy, hogy a nácikról még talán nem is hallottak.
A német kivándorlást ábrázolja a középkorban és a 18-19.században. Rá kell menni a képre és kattintani, akkor nagyobb lesz. A sötét narancs a 10.századi állapot, a világos narancs a német telepesek által lakott terület.
Jelentősége: stílusteremtő: beszélünk waldagesheimi stílusról ami átfogja nemcsak ezt a lelet együttest, hanem ebből az időből előkerült más kelta ötvösmunkák stílusát is.
.
1. Az ún. Le Tene periódus legfejlettebb ornamentikus díszítését jelentik
2. waldesheimi stílusú alkotások előkerültek É. Franciao. Németo. Svájc. Itália, Közép és DK Európa.
3. A stílus a kr. e. 4. században virágzott.
.
Mi a lelet? Díszkocsis előkelő temetkezés, feltételezhetően hercegnői temetkezés kr. e. 330-320 körül.
" Legyetek jók, ha tudtok, annak is nagyon tetszett a zenéje"
.
Egy megható és igaz film Filippo Neri (Neri Szent Fülöp) életéről. Sokan Comeniust tartják a modern pedagógia megalapítójának, nos, ők tévednek. igazából Filippo atya az, egy generációval a nagy Comenius előtt, igaz ahogy a filmből kiderült kissé sajátságosak a pedagógiai módszerei :)
.
A dal a Vanita di vanita (erre gondolsz?)
.
.
Szerény véleményem szerint Comenius az oktatásban emelkedett ki
Fülöp atya volt az aki a nevelésben, erőteljesen radikalizálódott nem a bűnözők, prosituláltak, utcagyerekek felkarolásával, de a kodeukált életmóddal ami nagyon sokáig nem volt természetes.
.
Fülöp atya Rómában élt és tanítottt (?), a film Anagniban készült, mert a barokkizált Róma nem volt már alkalmas annak az időszaknak a megjelenítésében.... talán egy két helyszínt felismersz.... Anagni a középkorból megőrződött itáliai nagyvárosok egyike, valami olyasmi mint Assisi...... (foto pantherea negra)
A képeken Anagniban
viii. Bonifác pápa középkori palotája. kívül, belül
nekem nincs ilyen korszakhatár, a 20.század előtti klasszikus zene tetszik, persze a 20.században is voltak azért jó szerzők, Schönberg és hasonló szerzők nem igazán tetszenek
Ezt nem csodálom, mert elsősorban egyházi szerző volt, annak ellenére, hogy táncdarabjai lettek a kor legnépszerűbb alkotásai.
.
Az egyháziak közül az egyik leghíresebbből egy részlet (Puer natus in Betlehem a Lutheránus Karácsonyi Miséből).
.
Izgalmas a szerkezete:
.
A, B, C, B variáns, C, B variáns2, A
(dupla rondo-forma, ami táncként megszokott, de misének?)
.
Az A rész, tart 1:16 ig, rövid orgonabevezetővel egy fennséges himnusz nagy kórusra, majd ugyan ez a kórus zárja a részt (a teljes Puer natusban kb. 4x is felhangzik).
B részek igen rövid téma szólistákkal, téma és két visszatérő variáció
C rész pedig a középrészben 2x visszatérő kórustéma
