Úgy tudom, hogy a tulingi törzs germán voltával kapcsolatban merültek fel kételyek, egyesek inkább keltáknak tartják őket, erre utalhat az is, hogy a kelta helvétek szomszédai és szövetségesei voltak.
Sajnos olyan kevés adat maradt fent róluk, hogy ezt a vitát alighanem soha sem lehet majd 100%-osan eldönteni.
A jelentősebb elbai germán törzsek a következők voltak: Hermundur, Langobard, Kvád, Markomann, Semnon. Az elbai germánok másik neve a Sueb volt. Caesar idején jelentek meg a római forrásokban, Kr.e 58-ban, amikor legyőzte a sueb Ariovistus seregét Galliában. A Majna folyó mellett éltek Kr.e 10-ben a majnai sueb törzsek, Drusus harcolt ellenük. A Neckar folyó mellett éltek a Neckar Sueb törzs tagjai, a Kr.u 1-2 században, a központjuk Lopodunum / Ladenburg volt. Az eredeti területük az Elba folyó vidékén volt a sueb törzseknek. 406-ban a kvádok ( ekkor már a sueb nevet viselték ), a vandálokkal és alánokkal átlépték a Rajnát, Gallia kifosztása után 409-ben Hispania tartományban telepedtek le. A sueb törzs Galiciában telepedett le, saját királyságot hoztak itt létre, ami 585-ig létezett, ekkor foglalták el a vizigótok. A kvádok / suebek másik része továbbra is a régi területükön maradt Pannoniában, 469-ben a Boila folyó mentén vereséget szenvedett a törzs, ekkor az alemannokkal állt szövetségben és elvándorolt 480-ban az alemannok területére, akik később róluk kapta a sváb nevet. 550-ben Jordanes írt róluk, ekkor még elkülönültek, az alemannok éltek az Alpokban, a régi területeiken pedig a suebek. A kvádok / suebek egy része 480-ban is Pannoniában maradt, ők 540-ben langobard uralom alá kerültek és 568-ben velük együtt vonultak Itáliába.
A Chatten törzs, az Elder, Fulda, Lahn folyók völgyeiben élt, Hessenben. Róluk nevezték el Hessen tartományt. Eredetileg egy kis törzs volt a Lahn folyó vögyében, szomszédaik a suebek voltak Hessenben . Azután Kr.e 3-ben a sueb markomann törzs Csehországba vonult Marbod király vezetésével Hessenből. Ezután a Chatten törzs elfoglalta Hessen északi részét. Kr.e 11-ben harc tört ki a köztük és a Sugambri törzs közt, mert a szövetségre léptek Rómával és cserébe megkapták az Ubi törzs területét. Miután a rómaiak kitelepítették a Sugambri törzset, a Tenkter és Usipet törzs beköltözött a Lahn folyó vidékére és a Chatten törzs szomszédja lett. Kr.u 9-ben támogatták Arminius lázadását Róma ellen. 15-ben Germanicus megtorló hadjáratot vezetett ellenük. 58-ban harcoltak keleti szomszédjuk a hermundurok ellen a Werra folyó ellenőrzéséért, vereséget szenvedtek. 69-ben támogatták Julius Civilis felkelését. 83-ban és 85-ben Domitianus idején Róma harcolt a Chatten törzs ellen, a Taunus és Giessen medencében, a rómaiak elfoglalták tőlük Vetterau területét és kiépítették a Limest. 88-ban beavatkoztak a Cherusk törzs belharcaiba, elűzve Chariomerus királyt. 162-ben betörtek Germania Inferior és Raeta területére, 170-ben fosztogattak ott. A népvándorlás korában minden oldalról nyomás alá került a törzs, a frankok nyugatról, szászok északról, türingek keletről, alemannok délről. Egy részük valószínűleg csatlakozhatott is ezekhez a törzsszövetségekhez, mert komolyan lecsökkent a terület népessége. Rómával is harcoltak többször a 4.században, Arbogast római fővezér háborúzott ellenük. I.Chlodvig frank király elfoglalta a területet az 5.század végén. A frankok innen támadták a szászokat, akik betörtek ide rendszeresen. A terület kereszténységre térítését ír szerzetesek kezdték meg. Később Bonifác kezdett itt téríteni a pápa megbízásából a 8.században.
A Chattuari törzs. A törzs eredetileg Hessen északi részén élt, az Elder és Fulda folyók közt. Innen az első században a Rajna mellé költöztek, a Ruhr és Lippe folyó vidékére és Mümsterlandba. Itt rájuk emlékeztet a Hetter folyó neve és néhány településnév. A Brukter és Chamavi törzs szomszédai voltak. A 4.században csatlakozott a Rajnafrank törzsszövetséghez. Róluk nevezték el Hattuariegau körzetet a középkorban. A piros terület a térképen.
A Sugambri törzs. A Rajna és Lippe folyók közt éltek. Kr.e 55-ben a rómaiak visszaverték a Sugambri, Usipet, Tenkter törzs támadását Gallia ellen. Kr.e 53-ban újra támadtak, Atuatuca mellett megtámadták Ciceró légióját. Kr.e 16-ban megölték a Sugambri, Tenkter, Usipet törzs területén a rómaiakat, majd átkelve a Rajnán betörtek Galliába, legyőzték a Lollius helytartó csapatait, köztük az 5.légiót. Ezután a rómaiak megépítették Vetera erődöt a Lippe folyó torkolatához a Sugambri, Brukter, Usipet, Tenkter törzsek fékentartására. Kr.e 12-ben Melo volt a törzs királya, szövetségben a Tenkter és Usipet törzsekkel betörtek Galliába. Drusus büntető hadjáratot vezetett ellenük, először az Usipet terület ellen, majd a Lippe és Ruhr folyók közt fekvő Sugambri terület ellen. Kr.e 7-ben Tiberius áttelepítette a törzs nagy részét a Rajna bal partjára, Xanten környékre, a fővárosuk Colonia Ulpia Traiana volt ott.
Az Usipet törzs. Kr.e. 55-ben elhagyták eredeti területüket és a Rajna torkolatához vonultak és átkeltek Galliába, Caesar két csatában legyőzte őket és kénytelenek voltak visszatérni a régi területükre. A germán betöréseknek két oka volt akkoriban, a sueb törzsek támadásai nyomták Gallia felé az Ubi, Usipet és Tenkter törzseket. A másik ok a gall törzsek toborzása volt, aki germán zsoldosokat fogadtak fel. Caesar két betörést vert vissza 55-ben és 53-ban, meg akarta akadályozni germán zsoldosok csatlakozását a keltákhoz a Róma elleni harchoz. Kr.e 16-ban a Sugambri, Tenkter, Usipet törzsek tagjai legyilkolták az ott élő rómaiakat és betörtek Galliába, legyőzték a római lovasságot és az 5. légiót, azután visszavonultak. A rómaiak építettek egy római tábort a Lippe torkolatához, Vetera tábort, a Sugambri, Brukter, Tenkter, Usipet törzsek ellenőrzésére. Kr.e 12-ben a Sugambri törzs és szövetségesei ismét betörtek Galliába, kihasználva az ottani zavargásokat az első tartományi népszámlálás miatt. Drusus ezután büntető hadjáratot indított, átkelt a Rajnán. Először az Usipet törzs területére tört be, a mai Gelderland tartománytól délkeletre, majd jött a Lippe és Ruhr folyók közt fekvő Sugambri törzs területe. A Sugambri törzs többségét és az Ubi törzset áttelepítették a rómaiak a Rajna bal partjára később. A kiürített területekre költözött az Usipet és Tenkter törzs, a Brukter és Chatten törzsek közti területekre. A Tenkterek a Sieg folyótól délre, az Usipet törzs Lahn mellé. A 4.században ők is a frank törzsszövetség tagjai lettek.
A Tenkter törzs. A Rajna mellett éltek, az Usipet törzstől északra. Híres lótenyésztők voltak, jó lovasok. Kr.e 56-55-ben együtt a Sueb és az Usipet törzsekkel átkeltek a Rajnán, a támadást Caesar visszaverte. Kr.e 17-ben az Usipet és Sugambri törzsekkel újra átkeltek a Rajnán, a támadást Marcus Lollius római helytartó visszaverte, ezután Drusus ellentámadást indított és legyőzte őket. A 3.században a Rajna és Weser közt élő törzsek: Brukter, Tenkter, Sugambri, Usipet, Chattuari, Chamavi, Ampsivari létrehozták a frank törzsszövetséget, később a Chatten törzs is csatlakozott hozzájuk.
A Brukter törzs. Róma legelszántabb ellenfelei közé tartozott. Eredetileg az Ems és Lippe folyók közt éltek. Kr.e. 12-ben legyőzte őket Drusus. Ott harcoltak a teutoburgi csatában Kr.u. 9-ben Varus ellen. Harcolt ellenük Tiberius. Majd Germanicus is 14-15-ben, legyőzte őket és elpusztította területüket. A Brukter törzsben jelentős szerepet játszott Veleda a jósnő, aki támogatta a harcot Róma ellen. A brukterek támogatták 69-ben Julius Civilis lázadását Róma ellen. 98 körül legyőzte a törzset az Angrivari és Chamavi törzs szövetsége, területét felosztották egymás közt. A brukterek és a velük szövetséges Tenkter törzs a Lippe folyótól délre menekült. A 4.században jelentek meg újra a forrásokban. 306-ban Nagy Konstantin a hadseregével Britanniában volt, kihasználva a sereg hiányát, betörtek a germánok, a frank törzsszövetség tagjaként a brukterek is ott voltak a támadásban. A többi 4.századi frank betörésben is ott voltak a többi frank törzs mellett. 392-ben Arbogast római fővezér és 396-ban Stilicho római fővezér benyomult a frank területekre. 451-ben ők is Attila hun seregében harcoltak Róma ellen, amikor betört Galliába. Ezután eltűntek a forrásokból.
A Chamavi törzs. Eredetileg a Lippe folyótól északra laktak, később a Rajna mellé költöztek a Brukter törzs szomszédságába. Tacitus említette őket. Majd a 4.században jelentek meg a frank törzsszövetség tagjaként. Legyőzte őket Constantinus és Konstantin császár, Julianus császár. 392-ben Arbogast római fővezér vezetett hadjáratot ellenük. Beolvadtak a frankok közé, a Deventer régió Hollandiában róluk kapta régi nevét - Hamaland.
A Sunuker törzs. A Rajna mentén éltek, kelta vezető rétegük volt. Aachen és Jülich közt éltek. Az Ubi törzsből válhattak ki eredetileg. Az istennőjük Sunuxal volt. Tacitus megemlítette őket. Hadrianus császár idején említik utoljára a törzset.
A Marsi törzs. Ők a Rajna mentén éltek a Ruhr és Lippe folyók közt. A Sugambri törzs maradéka voltak, akiket Kr.e 7-ben Tiberius áttelepített Galliába. Csatlakoztak Arminius felkeléséhez, ott voltak Kr.u 9-ben Teutoburgnál Varus legyőzésénél. 14-ben Germanicus megtorló hadjáratot vezetett ellenük, egy vallási ünnep miatt le voltak részegedve akkor a törzs tagjai, sok települést felégettek és megölték lakóikat. 15-ben és 16-ban is harcolt ellenük Germanicus. Ezután eltűntek a forrásokból, más törzsekbe olvadhattak be.
A Nemetes törzs. Ők is Ariovistus törzsszövetségének tagjai voltak. Kr.e 58-ban ott voltak a Ariovistus vesztes csatájában Caesar ellen. Ezután római uralom alá kerültek. A törzs központja Nemetum Noviomagus - a mai Speyer volt.
A Triboci törzs. A mai Elzász területén éltek Stassburg és Haguenau közt. A törzs földműveléssel, állattenyésztéssel, vaskohászattal és kőfejtéssel foglalkozott. Ők is Ariovistus törzsszövetségének tagjai voltak, Kr.e 70-ben települtek be Galliába. Kr.e 58-ban ők is ott harcoltak Ariovistus seregében Caesar ellen a vesztes csatában. Ezután római uralom alá kerültek. A törzs területét 350-ben az alemannok elpusztították, 401-ben más germánok elfoglalták a területet.
A Vangiones törzs. Ők Ariovistus törzsszövetségének tagjai voltak, a Harud, Markomann, Nemet, Sedusi, Sueb és Triboci törzsekkel együtt. Caesar legyőzte őket Kr.e 58-ban, ekkor római uralom alá kerültek. A terület római közigazgatási központja Borbetomagus - a mai Worms volt.
A Mattiaci törzs. Ők eredetileg a Chatten törzs egy része voltak eredetileg, Wiesbaden - Aquae Mattiacorum környékén éltek, a Taunus és Wetterau közt. A rómaiak szövetségesei voltak, adómentességet és vámmentességet kaptak Rómától, cserébe katonákat küldtek a római hadseregbe. A törzs területén később épült egy római légióstábor, Mogontiacum - Mainz. A Julius- Claudius dinasztia idején több római erőd épült a törzs területén, Wiesbaden, Castellum Mattiacorum - Mainz-Kastell, Hofheim településeken. A rómaiak még ezüstöt is bányásztak itt 47 körül. Domitianus császár idején a limes mögé került a törzs területe, végül Róma területe lett. A polgári közigazgatás központja Civitas Mattiacorum volt. Miután 260-280-ban feladták a rómaiak a limest, az alemannok foglalták el a területet.
Az Ubi törzs. A törzs eredetileg a Rajna jobb partján élt, a Sugambri törzs mellett, határfolyójuk volt a Sieg folyó, a másik a Lahn folyó volt a Majnáig. Jó kapcsolatuk volt Rómával, kereskedtek vele és katonákat adtak a római hadseregbe, lovasokat. A többi germán törzs ellenséges volt emiatt és sokat támadták őket. Ezért védelmükben Kr.e 19-18-ban Agrippa áttelepítette őket a Rajna bal partjára, a későbbi Germania Inferior területére. Bonn, Köln, Aachen környékén éltek, jobbra a Wurm folyótól az Ahr folyó völgyében. A törzs fővárosa Ara vagy más néven Oppidum Ubiorum volt, később Claudius császár idején az új neve Colonia Claudia Ara Agrippinensium lett - a mai Köln város. Az északi határukon volt Gelduba római erőd, ahol a Mühlenbach patak a Rajnába ömlik. Az Ubik is támogatták 69-ben a Julis Civilis felkelést, de csak kényszerből. Később romanizálodtak a 3.századra, majd beolvadtak a ripuári frankok közé, miután azok elfoglalták a területet.
A Cugerni törzs egy mesterséges törzs volt. Kleve környékén éltek és Xantentől délre Krefeldig. Tiberius Kr.e 8-ban 40 000 germánt telepített át a Rajna jobb partjáról Galliába. A többség a Sugambri törzsből származott, ezenkivül még a Sueb és Brukter törzsből is volt telepítés. Az új területen északi szomszédjuk az Ubi törzs volt. A telepeseknek katonákat kellett adni a római hadseregbe. 69-ben támogatták a Julius Civilis felkelést. A 3.századra romanizálodtak, utódaik beolvadtak a frankok közé.
A következő a tungri törzs, ők Belgium területén éltek, központjuk Aduatuca Tungrorum- Tongern, Lüttichtől északra, római város volt, Kr.e 15-ben alapították. Julius Caesar idején költöztek a Rajna bal partjára, rátelepültek az itt élő keltákra, Caesar legyőzte őket és római uralom alá kerültek. A terület később Gallia Belgica tartomány része lett.
Akkor következik a cananefates törzs, ők a batávoktól nyugatra éltek Hollandia területén. A központjuk Forum Hadriani - Voorburg volt. Már korán római szövetségesek lettek, katonákat küldtek a római hadseregbe. A fríz lázadás idején Kr.u 28-ban sokan meghaltak köztük, mint a segédcsapatok katonái. 69-ben támogatták a batáv Julius Civilis lázadását. A 3.századra beolvadtak, romanizálodtak.
Akkor először a batáv törzs. Ők eredetileg a Chati törzs mellett éltek, de egy törzsi viszály miatt elköltöztek a Rajna torkolatához Kr.e 50-ben. Kr.e 12-ben Drusus hadjárata idején elismerték a római fennhatóságot, katonákat küldtek a római hadseregbe és adóztak. Kr.u 69-70-ben Civilis vezetésével fellázadtak Róma ellen, jelentős katonai sikereket értek el, de a végén Róma legyőzte őket, viszont eltörölték az adóikat ezután. Traianus császár idején a területükön épült egy római katonai tábor, Ulpia Noviomagus Batavorum, a mai Nijmegen elődje. Jelentős római város volt még: Arenatium - Arnheim, Batavodurum - Durstede, Lugdunum Batavorum - Leyden, Trajectum - Utrecht. A lakosság idővel romanizálodott, a 4.században frankok költöztek ide és beolvasztották magukba az itt élőket.
