A sötétzöld színnel jelölt északi csoport elterjedési területe jól összevág a jóval későbbi nordikus bronzkor területével, ill. a germán "őshaza" hagyományos modelljével.
A tölcsérdeényesek azért is fontosak, mert a következő korszakban beáramló indoeurópaiak, a zsinegdíszesek vagy csatabárdosok a tölcsérdeényesekre települtek rá.
A tölcséredényes kultúra elterjedési területe és alcsoportjai a Kr.e. III. évezred elején:
Számomra itt van egy kis zavar az erőtérben vagy a térerőben :-)
A vonaldíszes és a zsinegdíszes kultúrák közötti időszakban még ott volt az ún. tölcséres peremű edények kultúrája (Trichterrandbecherkultur vagy Trichterbecherkultur), nagyjából Kr.e. 4.200 és Kr.e. 2.800 között.
Ez egy neolitikus mezőgazdálkodó kultúra volt, kiterjedt Dél-Skandinávia, Észak- és Közép-Németország legnagyobb részére.
Ezek a népek állítólag még pre-indoeurópaiak voltak, az első indoeurópai nyelvű népek csak a következő korszakban érkeztek a mai Németország és Dél-Skandinávia területére.
Viszont már a tölcséredényes korszakban megkezdődött a tejgazdálkodás, a szarvasmarhák tejének hasznosítása és ezzel párhuzamosan a laktóz-perzisztencia is megjelent genetikailag.
Ez teszi lehetővé, hogy a felnőtt ember hasfájás és más problémák nélkül meg tudja emészteni a feldolgozatlan tehéntejet.
Ez a bronzkori Aunjetitz-kultúra egyik kiemelkedő lelete.
Az Aunjetitz és a vele rokon bronzkori kultúrák kiterjedtek a Cseh-Morva-medencére, a mai Lengyelország területének nagy részére és Németország keleti felére.
Ezekben a régiókban a korai bronzkor Kr.e. 2.300 - 2.200 körül kezdődött, a mai Skandinávia és Dánia lakói fáziskésésben voltak, ott ekkor még a késői eneolitikus kultúrák virágzottak, a nordikus bronzkor Kr.e. 1.800 - 1.600 körül kezdődött.
A közép-európai térség régészeti kultúrái Kr.e. 2.200 - Kr.e. 2.000 körül:
Distribution of central-european archaoelogical cultures and groups during phase BA1 of Reinecke chronology system. (1) Late eneolitic; (2) Beaker culture; (3) Riesenbecher; (4) Unetice culture; (5) Adlerberg culture/group; (6) Early bronze age of Nordalps: (6a) Oberrhein-Hochrhein gr., (6b) Singen gr., Neckar gr., Ries gr., Lech gr.; (7) Straubing culture/group; (8) Unterwölbling culture; (9) Early bronze age of South-eastalps; (10) Wieselburg culture; (11) Nitra culture; (12) Kisapostag culture; (13) Nagyrév culture; (14) Perjámos culture; (15) Ottomány culture; (16) Hatvan culture; (17) Koany culture; (18) Mierzanowice culture: (18a) southern zone, (18b) northern zone; (19) Dobre group; (20) Plonia (Buchholz) group.
A németországi bronzkor kiemelkedő jelentőségű lelete, a nebrai korong, Nebra városa mellett találták Szász-Anhalt területén. Egy bronzlemez aranyozott díszítésekkel, Kr.e 1600 körül keletkezett. Ez egy csillagászati naptár lehetett, amit vallási célokra használhattak.
A zsinegdíszes kultúra a neolitikum végén kezdődött, a rézkorban tartott és a bronzkor elején ért véget. A vonaldíszes kultúra a neolitikum idején létezett csak.
A másik kultúra ebben az időben a harangedényes kultúra volt. Kr.e 2600 és 2200 közt létezett Németországban, nevét az edényei formájáról kapta. Ez egy bronzkori nép volt. A folyók mentén terjedtek, vsz a mai Spanyolország területéről indult ki a terjedése. A kultúra népessége gerendavázas házakban élt. Főleg szarvasmarhát tartottak, ezenkívül még sertést, juhot és kecskét.
A következő korszakban két jelentős kultúra egy időben élt Németországban. A zsinegdíszes kultúra keletről érkezett, nevét az edények díszítéséről kapta, vsz ők már indoeurópaiak voltak. Kr.e 2800 és 2200 közt terjedt el Németországban. Ők nagytestű állatokat tartottak, marhát és lovat. A sírjaikba az edényeken kivül harci kőbaltát is tettek mellékletnek.
Az első régészeti kultúra, a vonaldíszes kultúra, Kr.e 5500 és 4500 közt terjedt el Németországban, nevét a kultúra által készített edények díszítéséről kapta. Irtásos-égetéses földművelést végeztek, állatokat tartottak, szarvasmarhát, juhot, kecskét. Hosszú házakban éltek a nagycsaládok. Külön temetőik voltak már.
A jégkorszak után vadászok-gyűjtögetők éltek Németországban. Nagyjából Kr.e 5500 körül élték el Németországot a Közel-keletről elindult neolitikus földművelők utódai. Ezek állatokat is tenyésztettek és falvakban éltek.
a korszakokat tekintve szerintem nagyon érdekes a római kor a mai délnémet-osztrák területeken kialakított 3 provinciában:
Germania Superior, Raetia, Noricum.
A germán invázió, a népvándorláskor, ill. a Meroving- és Karoling-korszakok megint csak olyan korszakok, amik nagyon érdekesek a számomra.
Az is egy külön érdekes téma, hogy a zabolátlan, vad, harcias, pogány germán törzsekből az ezredfordulóra hogyan lettek békés, szorgalmas, keményen dolgozó, keresztény parasztok és kézművesek.
Nyilván ebben a radikális átalakulásban a kereszténység felvételének és társadalmi-kulturális-vallási hatásának óriási szerepe volt.
Avagy hogyan alakult ki a népvándorláskori germán törzsekből a német nép (a németség etnogenezise).
Persze ne rohanjunk annyira előre, nem akarom Vörösvári kartársat befolyásolni, térjünk vissza az őskőkorhoz, a paleolitikum időszakához.
