Május 20.: A sziléziai kereskedő, Simon Kremser létrehozza az első lóvontatású omnibuszvonalat Berlinben. Gyakorlatilag ezzel veszi kezdetét a berlini közösségi közlekedés története.
Pl. 1825-ben lett Bajorország királya I. Lajos és néhány nappal a trónra lépése után elrendelte, hogy a korábbi Baiern alak helyett a Bayern írásmódot kell az ország megnevezésére használni.
Most, hogy felébredtem téli álmomból és rájöttem, hogy 2025-öt írunk, elkezdtem a latin-amerikai és az USA topikban a 200 évvel ezelőtti esztendő, az 1825-ös történéseit bolygatni...
Azért a rajnai karnevál és a délnémet farsang közt vannak jelentős különbségek. De az igaz, ha Kölnben, Düsseldorfban vagy Mainzban "Fasching"-ot mondasz, halott ember vagy :-)
De messzebbről nézve talán még jelentősebb, hogy Kelet- és Észak-Németországban ezek a napok is csak pont ugyanolyanok, mint bármelyik másik héten. Kivétel Cottbus, ahol az újraegyesítés után(!) új szokásként átvették a rajnai karnevált.
És, ha már történelem. Az 1973-as kölni karnevál egyik fellépője. Elég az első 25 másodpercet nézni, és nagyon nyelvtudás se kell hozzá:
Kölnben és környékén ezekben a napokban a Hochdeutsch legalábbis nem illendő. A kölni karneváli dalok mind a kölsch dialektusban íródtak, aki nem itt él, nem is sokat ért belőlük. Pont erről szól a Brings dala:
Deutsch-Unterricht, dat wor nix för mich Denn ming Sprooch die jof et do nit "Sprech ödentlich" hät de Mam jesaht Di Zeuchniss dat weed keene Hit Ich sprech doch nur, ming eijene Sproch Wuss nit, wat se vun mir will Ejhal wat ich saachen dät Et wor verkehtDenn ich ben nur ne Kölsche Jung Un mie Hätz, dat litt mer op d'r Zung Op d'r Stross han ich ming Sprooch jeliehrt Und jedes Wort wie tättowiert Op minger Zung Ich ben ne Kölsche Jung
"A farsangnak sok neve van Németországban! Nyugaton, különösen kölni és Düsseldorf környékén a "Carnevalról" beszélnek. Kelet-Németországban és Dél-Németországban gyakori a "fasching" kifejezés.Különösen Hesse-ben, Rajna-vidék-Pfalzban, Baden-Württembergben és a Saar-vidéken van fastnacht, Fasnet, Fassenacht és egyéb variációkban. Egy dolog közös mindenkiben: mindenhol színes jelmezek, alkalmi felvonulások és sok zene."
Meg kell hagyni, a postaláda nagy ötlet volt, azelőtt gondolom vagy visszament a postás ha nem voltak otthon vagy odaadta a szomszédnak a levelet, csomag vagy pénz esetében nyilván nem lehetett odaadni a szomszédnak.
Az 1824-es esztendő néhány fontosabb eseménye a német történelemben:
- Kelet- és Nyugat-Poroszország tartományokat Poroszország néven egy tartománnyá vonják össze, ezáltal a Porosz Királyság tartományainak száma 10-ről 9-re csökken.
- A Porosz Királyságban felálllítják az első nyilvános postaládákat.
- a magdeburgi tőzsde megalapítása
- Frankfurt am Mainban neves értelmiségiek megalapítják a Physikalische Verein – Gesellschaft für Bildung und Wissenschaft nevű egyesületet az oktatás és a tudomány fejlesztésére
- a vesztfáliai Hagenben megalapítják Vesztfália első ipari szakiskoláját, a Dél-Vesztfáliai Szakfőiskola elődjét.
- Johann Franz Encke csillagász megkapja a brit Royal Astronomical Society kitüntetést, az Arany Medalliont.
- Caspar David Friedrich festő befejezi A Jeges-tenger c. híres festményét.
- Beethoven 9. szimfóniája.
- Megnyílik Berlin első népszínháza, a Königsstädtische Theater
- XII. Leó pápa pápai bullával szabályozza újra a katolikus egyház szervezetét a Hannoveri Királyságban
- Ferdinand August von Spiegel lesz Köln érseke, az első kölni érsek 1801 óta, amikor is Napóleon eltörölte a kölni érsekséget.
No, nagyjából ennyit találtam, persze nyilván ennél sokkal több fontos esemény történt.
Azért annak is lehetett némi alapja, hogy az osztrákok, bajorok, svábok és más délebbi német csoportok a poroszokat egy időben a pejoratív "militáns porosz disznók" kifejezéssel illették...
A 18-19. századi német államok közül messze ők voltak a legmilitánsabb felfogásúak és berendezkedésűek...:-(
