Ja, egyébként, ha valaki irodalmi alkotásokban szeret felfedezni tudományt, annak figyelmébe ajánlom Samuel Beckett Watt című regényét. Meglepően sok matematika van benne.
Még egy kis segítség (játék és muzsika 10 percben). A kérdéses mondat előtt Károlyházy ezt írja:
Engedjük egy röpke pillanatra szabadjára sok kudarcot megért képzeletünket. Az elektront talán parányi golyócskának látnánk, de sok halvány, áttetsző példányban egyszerre. Az egyes példányok akkora térfogatban oszlanának el, amekkorára a súlypont elmosódik. Esetleg csak egyetlen golyócskát látnánk, de az ide-oda vacogna ebben a térfogatban. Ugyanígy, a biliárdgolyó talán dideregne - bizonyos csak annyi, hogy mindkét látvány kísérteties lenne.
És ez több, mint hasonlat. [és itt jön az ominózus mondat].
Újabb érdekességet találtam. Ki hitte volna, hogy az elméleti fizikus Károlyházy Frigyes egy mondata egyszer egy Nobel-díjas író regényében fog szerepelni? Nem árulom el, miről beszélek, kitalálja valaki? Kis segítség: ugyanabban a műben az író köszönetet mond többek között a matematikai fizikus Etesi Gábornak is.
1945-től nyaranta előadásokat tart Írországban is, a Dublini kutatóintézetben. Itt ismerkedik meg Eamon de Valera-val, az intézet alapítójával, aki ebben az időben miniszterelnöke (később köztársasági elnöke is) volt Írországnak. Közben a manchesteri egyetemen némi csalódás éri:
„…remélte, hogy Blackett után megkapja majd a manchesteri katedrát, de a dolgok nem egészen így alakultak. Ha nem is vált sértődötté, de talán egy kis megbántottság volt benne.” - írja Palló Gábor.
Valószínű azonban, hogy a Dublin-i kutatóintézetben tartott nyári előadásaival nagyon elégedettek voltak, mert 1947–ben felkérik az újonnan alakult kozmikus sugárzási részleg vezetőjének.Így Írországba költöznek, és itt folytataja tovább munkáját.
„Kölcsönös megbecsülésen alapuló, majdnem barátinak nevezhető kapcsolat fűzi Eamon de Valerához, a Dublin Institute of Advanced Studies alapítójához, mely intézetnek 1947-ben alapított harmadik "iskolájához", a School of Cosmic Physics-hez ő hívja meg Jánossy-t szenior professzori rangú igazgatónak 1947-ben”.- olvashatjuk Somogyi Antaltól.
Ekkor Jánossy mindössze 35 éves. Az intézet három részlegből áll. A másik részleg, amely kapcsolódott Jánossy munkájához, az elméleti fizikai részleg volt. Ennek az igazgatója egy ideig Erwin Schrödinger, (aki korábban a berlini egyetemen Jánossy tanára volt), majd később Walter Heitler, akivel közösen könyvet is publikál Jánossy. A harmadik részleg Kelta kutatással foglalkozott, ez nem állt közel Jánossy munkájához.
Azért jó kis firma volt ez a Jánossy is: "Kutatóintézeti igazgatói mivoltában kíméletlenül eltávolította az intézetből azokat, akik vezetői voltak 1956-ban a KFKI Forradalmi Bizottságának, noha annak maga is tagja volt." (forrás)
Aki tudja, ki volt Éamon de Valera (elárulom: Írország egyik miniszterelnöke, később államfője), annak meglepő lehet, hogy az MTW-ben* találkoztam a nevével. Nevezetesen a spinorok című fejezetben. Onnan tudtam meg, hogy De Valerát 1916-ban halálra ítélték, és a tervezett kívégzése előtti napon a siralomházban mi mással foglalkozott volna, mint a kvaterniókkal**. Az angol nyelvű Wikipedia lapból kiderül, hogy miért. Hát azért, mert nem csak politikus volt, hanem matektanár is.
--
*Misner, Thorne, Wheeler: Graviatation
** A kivégzést végül nem hajtották végre, de nem ezért)
Ja, és a topiknyitóban már említett Natalie Portman mellett ne feledkezzünk meg egy másik matematikus színésznőről, Danica McKellarról sem! Az ő Erdős-száma 4.
Örök tanulság: párbaj előtt ne matekozz, hanem aludd ki magad.
Ha már párbaj: Tycho Brahe úgy vesztette el az orrát, hogy kiállt párbajra egy másik sihederrel, hogy eldöntsék, melyikük jobb matekos, és hát Ticho úr vesztett. A győztesnek meg nem maradt fenn a neve.
Galois halálát is épp a politikai aktivitása okozta. Ha jól emlékszem, a politikai ellenfelei által kiprovokált szerelmi párbajban halt meg igen fiatal korában. De azért a Galois-elméletet ránk hagyta.
Én ugyan még ezekről sem tudtam, de ezek szerint a dolognak az az érdekesebbik oldala, amikor valaki híres valami nem tudományos szerepében (ne ragadjunk le a politikánál, most jut eszembe, Boris Vian nem volt matematikus is amellett, hogy író, és jazztrombitás?), de mellette van egy nem közismert, de létező tudományos képzettsége, illetve munkássága.
Egyébként, ha bővítenénk a kört híres tudósok másról ismert híres rokonaival is, akkor ott lenne például John Baez matematikus és matematikai fizikus, a crackpot index megalkotója akinek az unokatestvére Joan Baez énekesnő.
Érdekes egymás mellett Frankin és Eötvös Loránd. Frankinnal kapcsolatban mindig is bizonytalan voltam, hogy az alapító atya és a villámhárítós Frankin ugyanaz-e, mivel mind a két minőségében egymástól függetlenül is híres. Eötvös Lorándra első körben mondhatnám, hogy ő is csak egy szakminiszter, tehát nem meglepő, hogy fizikus, de azért ez nem így van. Mivel ő fizikusként világhíres, az ő személyében az a kuriózum, hogy a tudományos munkája mellett végzett kormányzati munkát is. Ezért ő egészen mást tészta, mint Ángyán József, vagy Illés Zoltán, akiknek nem tudok akkora tudományos eredményeiről amelyek mellett meglepő lenne a politikusi szerepük. És ismét más eset Angela Merkel, akinek viszont a politikai karrierje teszi meglepővé az egyébként valóságos egykori tudományos tevékenységét.
