Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Erre megvan az alkalmas topik ( FegyverModis), akol a hozzászólások linkjeivel beírhatod a szerinted szabálytalan hozzászólásokat. Ez a módja a dolgoknak.
Kicsi rá az esély, de gondoltam inkább megkérdezem, mert nekem kevés infóm van róla: Hallottál az esetről amikor a nyolcvanas években Kiskunhalason a szovjet laktanyában egy azerbajdzsáni tiszthelyettes lelőtte a politikai tisztet, majd pár másik hivatásost és Jugoszláviába akart szökni?
Ha komolyabban érdekel a szovjetek katonák Magyarországon téma és van egy kis szabadidőd, akkor tudom ajánlani ezt a dokumentum filmet. Jól összegzi, hogy mit hagytak maguk után, miket követtek el illetve, hogy hogyan viszonyultak hozzájuk a lakosok. Elvégre a történeteket az eseményeket átéltektől lehet a leginkább hitelesen hallani.
Ami azt illeti, eredetileg egy másik felhasználó kérésére készült ez a topic, mivel neki nem volt jogosultsága indítani egyet. (http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=137148068&t=9119026) Utólag lehet valahogy szerkeszteni a topicon, de leginkább a címén?
Az írást ismerem amit küldtél, remek bepillantást ad a szovjet hadseregbe, ráadásul magyar szemmel. Vannak még hasonló visszaemlékezések, az afganisztáni harcokról szólóak különösen érdekesek szerintem. Ez is ilyen például:
Igazad van, bizony ők is csak katonák voltak. Egyaránt voltak normálisak, és voltak "balhésak" is. Egy hatalmas ország sok nemzetisége, városiak és kietlen tájakról besorozottak szolgáltak egy helyen összezárva, gyakran úgy, hogy a közös nyelvet (orosz) se mindig beszélték.
A magyarokkal is voltak konfliktusok, főként az általad említett kocsmai nézeteltérések. A szovjet megszállás utolsó áldozata is egy ilyen esemény során vesztette életét, amikor a "sértett" szovjet katonák harckocsival tértek vissza a kocsmába. Itt találod az esemény részletes leírását:
16-17 évesen túl ritkán megfordultam egy kocsmában, ahol a tisztelt úri közönség szinte kizárólagosan ruszki katona volt. Minket, párunkat megtűrtek, elfogadak, mert szinte még gyerekek voltunk. Kavargott a mahorka füst, gurultak a biliárdgolyók, a padló néha csúszkált a kőbányai világostól, felettéb ritkán de azért elcsattant egy-egy pofon. (Egy páncélos ökle ha csattan)Ugyanolyan emberek voltak mint bárki más. - csak kicsit szomorúbbak, már távol voltak az otthonuktól. Kicsit tartózkodóbbak, mert vasfegyelem volt. Még dívott náluk a testi fenyítés. Ugyanolyan katonák, mint sok más katona. A mocskos politika bábui. Csak míg például a magyar katonaság fél évezrede nem nyert háborút, ők azért igen.
Aki kérte, hogy legyen ez a topic, az nem jött. Akit nem kértek ide, az jött.
Mellesleg az is kérdéses hogy tényleg volt-e szovjet katona az a bitonyos A-cs001-R, mert ha az ember megnézi a többi hozzászólását, azok érdekes módon hibátlan magyarsággal vannak írva...
A katonai ügyészség szerint: jogos volt a fegyverhasználat
(1989. szeptember 15., péntek)
Augusztus közepén Győrött egy betörésen ért szovjet katonával szemben fegyvert használtak a rendőrök. Az ügyben a győri Katonai Ügyészség lefolytatta a vizsgálatot, amelyről pénteken dr. Várady Gyula alezredes, az ügyészség helyettes vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát.
Elmondta: a sajnálatos eset pontosan augusztus 11-én éjszaka játszódott le. A győri Házgyár portása arra figyelt fel, hogy a közeli élelmiszerboltból üvegcsörömpölés hallatszott. Erről értesítette a rendőrséget. A kivonuló járőr azt észlelte, hogy a boltban egy szovjet katona éppen szatyorba rakodik. Felszólították megadásra, ekkor menekülni kezdett. A rendőrök üldözőbe vették, miután a két figyelmeztető lövésre sem állt meg. Közben az egyik rendőr elébe került, s újból megadásra szólította fel. A katona a nála lévő vasrúddal vagdalózni kezdett. Mire újabb figyelmeztető lövésre került sor. Ez sem használt, ezért az egyik rendőr egy célzott lövéssel a betörő mindkét lábát megsebesítette. Ezután a győri kórházba szállították, ahol műtétet végeztek el rajta, majd a Szovjet Déli Hadseregcsoport budapesti katonakórházába került. Időközben fel is gyógyult. Az érvényben lévő magyar-szovjet jogügyi egyezmény értelmében az illetékes magyar hatóságok a további jogi eljárás elvégzését felajánlották a szovjet félnek. Így a betörő katonát szovjet katonai bíróság vonja felelősségre.
A győri katonai ügyészség vizsgálata megállapította, hogy a fegyverhasználat jogos volt, s a lövést leadó rendőr nagyfokú higgadtságról és bátorságról tett tanúbizonyságot. (MTI)
Természetesen nem csak ilyen jellegű események történtek hazánkban, de a kivonás éveire (1989-1991) már csak ezeket említette meg a Magyar Távirati iroda. Az már természetessé vált, hogy szüret idején, vagy nagyobb építkezésekkor elég volt beszólni a közeli szovjet laktanyába az ismerős/jó barát tisztnek, és a sorkanák másnap már érkeztek is segíteni.
