Meglepődik, hogy a sör lehetett a mezőgazdaság kialakulásának oka?
Bizonyíték nélkül a tudósok eddig csupán feltételezni tudták, hogy a mezőgazdaság kialakulása összefüggött a különféle gabonák magvának szénhidrátjait etil-alkohollá és szén-dioxiddá bontó fermentáció, vagyis az erjedés felfedezésével. A sörkészítés tárgyi kellékei ugyanis olyan korszakokból kerültek elő, amelyeket jóval megelőzött valamilyen fejlettebb agrárkultúra. Ennek alapján a régészek és a gasztrotörténészek csak azt állíthatták biztosan, hogy az ókori Mezopotámiában és az Egyiptomi Birodalomban már iparszerűen készítették a különféle gabonasöröket. A Qubit anyaga számolt be a felfedezésről, ezt a cikket szemléztük. A nemzetközi régészeti szemle, a Journal of Archeological Science lapban megjelent tanulmány viszont arról ír, hogy a mai Izrael területén 13 ezer évvel ezelőtt virágzó Natúf kultúrában már ismerték a sört.
A Li Liu, a Stanford Egyetem őskori kultúrákat kutató nyelvésze vezette kutatócsoport – köztük a lengyel tudományos akadémia kötelékében dolgozó Lengyel György – arra a felismerésre jutott, hogy az addig halászó-vadászó-gyűjtögető közel-keleti emberek kifejezetten a sör miatt váltottak életmódot. Eszerint a vélhetően szakrális és/vagy gyógyító célból fogyasztott alkoholos ital kiváltotta mámor vezérelte a Homo Sapienst a gazdálkodás, később pedig a civilizáció építésének útjára.
Li Liu és munkatársai a korai Natúf kultúra temetkezési helyeként is azonosított izraeli Raqefet-barlang leletanyagát vizsgálva gondolják bizonyítottnak az állításaikat. Az itt talált, időszámítás előtti 13700 és 11700 közötti időszakból származó növényi maradványokból és tárgyi emlékekből (többek között a sziklapadlóba vájt edényforma üregekből) ősi fermentálási technológiák meglétére következtettek. A kutatócsoport szerint a halász-vadász Natúf-kultúra rituális szertartásainak bizonyítottan helyet adó barlang nem csupán templom és temető volt, de a szakrális célból elfogyasztott italt is itt főzték. A natúf sörmesterek árpa- és búzamalátával (azaz csíráztatott gabonával) dolgoztak, a hőleadással járó fermentáláshoz pedig az említett sziklaedényeket használták üstként. A teljes cikket a Qubit oldalán olvashatja el.
A mezopotámaiai kultúra azonban a folyékony kenyérre, a sörre épült. Vízbe áztatott árpakenyér (lepény) volt az alapanyag, amiből természetes erjedéssel született a serital. Literszámra itták minden nap a kemény fizikai munkát végzők, építkezéseken dolgozó munkások, katonák, de még a papok is. Már csak azért is, mert az ivóvíz tisztasága erősen kétséges volt.
Munka előtt, reggel másfél literrel indították a napot, majd ebédre újabb másfél litert gurítottak le, uzsonnára és vacsorára megint lecsúszott egy-egy liter.
És csak azért nem részegedtek le, mert alkoholtartalma mindössze 1-3 fokos volt. Mivel a söröskorsók alján sűrű, üledékes gabonapép pihent, ezért gyakran szalmaszívószállal vitték be a sört a szervezetbe. Tápláló kalóriabomba volt, nélkülözhetetlen a mindennapokhoz. De sör volt az általános fizetőeszköz is az árpa/búza mellett (ahogy az egyiptomi piramisépítő munkásokat is sörrel fizették ki). Merthogy pénz akkor még nem létezett.
"Így például az Ur-Pabilsaĝ király uri sírjában talált faláda bitumennel felragasztott mozaikjain is kungák szerepelnek, melyeket úgy tenyésztettek ki (bár ez kissé nagyzoló kifejezés ebben az esetben) ..."hogy vadszamarakat engedtek a házi szamár nőstényeire."
Miért lenne ez "nagyzoló" -kifejezés. Gondolom, minden "tenyésztés"... úgy működik, hogy egy adott faj hímjét "ráengedték"... egy másik faj nőstényére.
( Akkoriban még sem a "pipettát"... sem a "genetikai metszőollót" ... nem ismerték, tehát a tenyésztésnek nem volt más útja.)
„Ezért szándékosan kidolgoztak egy stratégiát, hogy két különböző fajt hibridizáljanak, hogy egyesítsék azokat a különböző karaktereket, amelyeket kívánatosnak találtak az egyes szülőfajokban.”
Vagy "szándékosan"... vagy "nemszándékosan"... vagy csak észrevették a lehetséges keresztezést...!!!
Ez a "szándékosan kidolgozták"... NEKEM... nagyon 21. századi kutaói gondolkodásmód!
https://24.hu/tudomany/2024/11/02/ea-naszir-panaszlevel-mezopotamiai-kereskedo/ Eá-naszir mintegy 4000 éves, mezopotámiai levéltára a laikus számára is izgalmas képet fest egy ókori kereskedő tevékenységéről. A panaszlevelek áradata azt mutatja, hogy az egykor sikeres üzletember karrierje egy ponton csúnyán félrecsúszott: rossz minőségű áruk, tartozások, tisztességtelen ügyletek és csapnivaló ügyfélszolgálat jellemezte munkáját. Nanni üzenete csupán egy az Éa-nászir házában megőrződött táblák közül, amelyek meglehetősen színes képet festenek a kereskedő munkásságáról. Úgy tűnik, Éa-nászir igazi nagypályás volt I. Rim-szín uralma alatt (i. e. 1822–1763), és egy időben az uri palota számára szerzett be árukat. Ekkoriban jó hírnévre tehetett szert, egy ponton azonban egyre több időt töltött Dilmunban, amivel párhuzamosan pedig a panaszlevelek száma is nőni kezdett.
Újabb genetikai kutatások szerint a sumér ábrázolásokon látható, szekereket és ekét vontató lófélék inkább kungák, mint onagerek (= vadszamarak = kulánok). Így például az Ur-Pabilsaĝ király uri sírjában talált faláda bitumennel felragasztott mozaikjain is kungák szerepelnek, melyeket úgy tenyésztettek ki (bár ez kissé nagyzoló kifejezés ebben az esetben), hogy vadszamarakat engedtek a házi szamár nőstényeire. Az utódok nagyrészt az apai vonal robusztusabb termetét, erejét és gyorsaságát örökölték. A Kr.e. III. évezred végéig, a ló és az öszvér megjelenéséig a kungák jelentették a mezopotámiai civilizáció fő állati erőforrásait.
Egy észak-szíriai királyi sírkamrában, Tell Umm el-Marrában 2006-ban fedezték fel 25 állat csontjait, amelyekről ma már tudjuk, hogy kungák. A teljes csontvázak úgy néztek ki, mint a lovak, de az arányaik eltérőek voltak, ami zavarba ejtette a régészeket, ahogy az is, hogy a lovakat csak 500 évvel később hozták be a területre. A rejtélyes lófélék Mezopotámiából származó ősi szövegekben és ikonokon is szerepelnek, ahol „diplomáciában, szertartásokon és hadviselésben” használták őket. A nagyobb kungákat járművek vontatására használták, míg kisebb társaikat a mezőgazdaságban, például szántók húzására. De csak akkor tudták meghatározni, hogy pontosan mik is ezek a titokzatos állatok, amikor az új tanulmányt készítő csapat összehasonlította genomjukat más fajokéval. A csontvázak nem tartoztak sem lovakhoz, sem szamarakhoz, sem onagerekhez (kulán) – ázsiai vadszamarakhoz –, ami a kutatókat arra a feltételezésre juttatta, hogy hibridekről lehet szó. Hogy ezt megerősítsék, szekvenálták a Törökországban talált 11 000 éves lófélék csontjának DNS-ét, valamint az utolsó életben maradt szíriai vadszamarak 19. századi fogait és szőrét. Megállapították, hogy a szíriai csontvázak anyai ágon a házi szamár (Equus africanus), apai ágon pedig a szíriai vadszamár (E. hemionus) vérvonalát mutatták. A kutatók úgy vélik, hogy ez a keverék biztosíthatta a szamár temperamentumának és a vadszamár gyorsaságának tökéletes kombinációját. Az így létrejött kunga erősebb és gyorsabb lett volna, mint a szamár, de könnyebben megszelídíthető, mint a szamár. Úgy gondolják, hogy akár hatszor annyiba is kerülhettek, mint egy szamár. Ügyes kis terv egy korai szír-mezopotámiai civilizációtól, amely nyilvánvalóan fejlett ismeretekkel rendelkezett a tenyésztésről. „Meglepő, hogy ezek az ókori társadalmak valami ilyen összetett dolgot képzeltek el, mint a hibridtenyésztés, hiszen ez egy szándékos cselekedet volt: megvolt a házi szamár, tudták, hogy a szíriai vadszamarat nem tudják háziasítani, és a lovakat sem háziasították” – mondta Eva-Maria Geigl társszerző a Gizmodónak. „Ezért szándékosan kidolgoztak egy stratégiát, hogy két különböző fajt hibridizáljanak, hogy egyesítsék azokat a különböző karaktereket, amelyeket kívánatosnak találtak az egyes szülőfajokban.” Ez nem volt könnyű feladat, mivel a hibrid állatok – például a méneshal hibridek (tokhal és lapáthal hibridje) vagy a narvál és a beluga hibridje – többnyire (de nem mindig) sterilek, ami azt jelenti, hogy minden egyes kungát szándékosan kellett kitenyészteni. A plusz fáradság talán megmagyarázza a kunga végső kihalását. A házi ló 4000 évvel ezelőtti megjelenésével a mezopotámiai társadalmak egy hasonlóan erős és gyors állatot kaptak, amelyet sokkal könnyebb volt szaporítani. A kunga létrehozása óta eltelt évezredek során az ember mindenféle furcsa és csodálatos hibridet hozott létre, a csontos bivalytól kezdve az ízletes vaskori sertésekig – de minden ezzel a mára kihalt lófélével kezdődött, a világ első ember által tenyésztett hibrid állatával.
Az Unikode karakterkészlet piktogramjai közt vannak ékírás jelek is ?
ChatGPT2 / 2
Igen, az Unicode karakterkészletben megtalálhatók bizonyos ékírás jelek is. Az Unicode egy nemzetközileg elfogadott szabvány, amely karakterkódolást és karakterkészleteket definiál a különböző írásrendszerű nyelvek és jelek számára. Az Unicode karakterkészletében több ezer karakter található, amelyek között megtalálhatók az ékírás jelei is.
Az ékírás jeleinek Unicode-beli kódjai az U+12000 és U+123FF tartományban találhatók. Ez a tartomány kifejezetten feníciai, szuméro-akkád és ékírás karaktereket tartalmaz. Ezek a karakterek olyan jeleket tartalmaznak, amelyek az ékírásban használtak, például különböző szimbólumokat, számos jelét, valamint különböző nyelvi és grammatikai elemeket.
Az Unicode karakterkészletben megtalálható ékírás jelek lehetővé teszik, hogy számítógépes rendszerekben megjeleníthessük és kezelhessük az ékírással írt szövegeket, valamint hogy további kutatásokat és digitális elemzéseket végezhessünk az ékírásról. Az Unicode karakterkészlet folyamatosan bővül és fejlődik, így az ékírás jeleinek készlete is további kiegészítéseket és kibővítéseket kaphat a jövőben.
Én:
Ezeket az Unicode-ban létező ékírás jeleket nem tudta a ChatGPT megjeleníteni nekem: hol találhatnám meg ezeket az ékírásról szóló Unicode jeleket ? - gondolom titeket s érdekelni fog .
Mondjuk, László Gyula bevallottan Nagy Géza régész kettős magyar beköltözésről kialakított 19. századi elképzelését melegítette fel, de ez is témán kívüli itt.
Van két remek könyv az interneten, de az istennek se tudtam újra megtalálni, hátha nektek több szerencsétek lesz :
1. Valami nagy összefoglaló könyv a rovásírásokról, egy magyar író írta ! - remek mű .
2. Egy YouTube animációs film, ha jól emlékszek hosszabb mint 1 órás, a magyarok hitvilágáról(?) szól : egy animált női narrátor meséli el a magyarok ősi hitvilágát, de alapos részletességgel !
... még a ChatGPT-ét sem tudtam rávenni, hogy segítsen a megkeresésében .
Szegény rabszolgáknak tartott szamaracskák. Az orrukban cibálják a karikát ezek a durva, keményszívű emberek? Mennyi ártatlan állatot kínoztunk, gyötörtünk az évezredek alatt. S meddig még...?!
A Pennsylvaniai Egyetem tudósai drónok segítségével vizsgálták meg a Lagash nevű mezopotámiai települést, amely négy, egymással csatornákkal összekapcsolt mocsári szigetből áll. A terület korábban az Eufrátesz és a Tigris folyók között helyezkedett el a mai déli Irak területén, ahol majdnem 5000 évvel ezelőtt egyfajta vizes életmódnak adott otthont. LAGASH, A MA TELL AL-HIBA NÉVEN ISMERT VÁROSÁLLAM VOLT, AMELYET ELŐSZÖR 40 ÉVVEL EZELŐTT TÁRTAK FEL A SZAKEMBEREK.
Hozzátette: a város minden területe más-más gazdasági gyakorlatot alakított ki, például a halászatot vagy a nádgyűjtést az építkezésekhez.
A SZIGETEK KÖZÜL KETTŐT VALÓSZÍNŰLEG FALAKKAL KERÍTETTEK KÖRBE. A TEREPVIZSGÁLATOK AZT MUTATTÁK, HOGY LAKÓIK TÖBBEK KÖZÖTT NÖVÉNYTERMESZTÉSSEL ÉS KERÁMIAKÉSZÍTÉSSEL FOGLALKOZTAK.
De vajon hogyan mozogtak a szigetek között? A most készített drónfotók elemzése azt mutatja, hogy a csónakok szolgálhattak egyféle megoldással. Hammer gyaloghidak maradványait is észrevette. Lagash nagy részén a kúriák és egyéb épületek sűrű klaszterei azt jelzik, hogy több tízezer ember élt a városban fénykorának idején.
A Journal of Anthropological Archaeology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint Lagash és más dél-mezopotámiai városok valószínűleg a vízi közlekedést használták a közeli települések közötti kereskedelemhez, ami lehetővé tette, hogy jelentős mértékben növekedjenek. A tudósok a települést a modern Velencéhez hasonlították, amely szintén földrajzi vagy rituális központ nélkül fejlődött.
Most nem a saját példányom fotóját teszem fel, de jól ismerem, akitől ezt meg lehet venni. Nekem természetesen kedvezmenyesen adja.
A zsidó származású Somogyi (Frankl) Ede több nyelven kitűnően beszélő újságíró volt, az első, bár töredékben maradt általános magyar nagylexikon, a Magyar lexikon szerkesztője (amiből a Pallas, majd a Révai Lexikon kifejlődött). 1903-ban kiadott könyve elavult, de kellemes zamatú munka:
"A környező esőzónából jöhettek (ahol még a természetes csapadékra alapozva lehetett gazdálkodni), "
Ezzel kapcsolatban a tudomány mai állása mit mond? Korábban volt szó délről és északról való származtatásukról is, egyik mellett sem lehetett 100%-os bizonyítékokat fölhozni.
A legkorábbi civilizáció, aminek el tudjuk olvasni az írását. A környező esőzónából jöhettek (ahol még a természetes csapadékra alapozva lehetett gazdálkodni), onnan le lehet vezetni a kultúrájukat. Emiatt nem meglepő, hogy az ún. termékeny félhold műveltségeivel érintkező, azokból kiváló civilizációkkal minddel rokoníthatók, így végső soron szinte egész Eurázsia, sőt szigorúan véve az egész világ kulturális-nyelvi értelemben valahol rokonuk.
Egy-két vonásában felületesen pl. a mezo-amerikai civilizációkra is emlékeztet, de ha jobban megnézzük, mégis inkább a későbbi mezopotámiai civilizációk elődjének tekinthető.
