Sok szó esett Babilonról, Nagy Babilonról más topikokban. Arra gondoltam, vizsgáljuk meg a szellemiségét a Biblia és egy kis történelem segítségével. Talán felismerjük, hogy napjainkban vajon él-e ez a szellemiség és hogyan tudjuk "kikerülni", vagy kikerülni belőle. Kérek mindenkit, ne vitázzunk, hanem próbáljuk összerakni közösen a témát, ki-ki tudásának, ismeretének megfelelően. Szorítkozzunk a tényekre, Igékre, kerüljük a teológiákat, különböző tanításokat. Türelmesen, építően :)
Légy szíves tartsd tiszteletben a topik nyitójának kérdését, és velem együtt csak olvasni járj ide... ez sem vitatopik...sőt, ez nekünk csak egy olvasótopik....
Isten ítélete közel van Babilon felett, vagyis Babilon SZELLEMISÉGE felett, ami
megtalálható a keresztény hierarchikus rendszerekben, egyházakban, gyülekezetekben.
Megfigyelhető a Bibliában, hogy Isten mindig először a „fejeket”, a vezetőket veszi elő,
kéri számon, és bünteti meg.
A népnek, a közembernek mindig van lehetősége választani, mert Isten figyelmezteti
prófétái, Igéje, álmok által.
Szól, megmutatja, mi a baj, miben sértik a szövetséget, miben hágják át törvényeit, parancsolatait, miből kell megtérni, és mit kell el- illetve otthagyni.
Aztán, ahogyan dönt az ember, a szerint részesül kegyelemben, vagy ítéletben.
Említettem már Saul vs Agág, az amálekita király történetét:
2Móz 17:14
„Azt mondta az ÚR Mózesnek: Írd meg ezt emlékezetül egy könyvbe, és add tudtára
Józsuénak, hogy mindenestül eltörlöm Amálék emlékezetét az ég alól.”
Amálek Ézsau leszármazottja, akiről azt mondja az Úr, hogy:
5Móz 25:17-19
„Emlékezzél meg arról, amit Amálék tett veled az úton, amikor kijöttetek Egyiptomból: hogy
támadt rád az úton, és verte meg a sereg utolsó részét, akik elerőtlenedve hátramaradtak,
amikor magad is fáradt és lankadt voltál, az pedig nem félte az Istent.
Azért mikor nyugalmat ad majd neked az ÚR, a te Istened minden körülötted levő
ellenségedtől azon a földön, amelyet az ÚR, a te Istened ad neked örökségül, hogy tied
legyen, töröld ki Amáléknak még az emlékét is az ég alól.
El ne felejtsd!”
Saul király bizony ezt elfelejtette!
1Sám 15:1-3
„Azután ezt mondta Sámuel Saulnak: Engem küldött el az ÚR, hogy királylyá kenjelek föl
népe, Izráel fölött. Most hát figyelj az ÚR beszédére.
Így szól a Seregek URa: Megemlékeztem arról, amit Amálék Izráellel cselekedett, hogy
útját állta, amikor feljött Egyiptomból.
Most azért menj el, és verd meg Amálékot, és pusztítsátok el mindenét. Ne kedvezz neki,
hanem öld meg a férfit és az asszonyt is, a gyermeket és a csecsemőt is mind, valamint
az ökröt, a juhot, a tevét, a szamarat.”
1Sám 15:7-9
„Saul pedig megverte Amálékot Havílától egészen a Súrba vezető útig, mely Egyiptommal
szemben van.
Agágot, az amálékiek királyát élve fogta el, de az egész népet kardélre hányatta.
Saul és népe azonban megkímélte Agágot és a juhoknak, marháknak a javát, azaz a másodellésüket és a bárányokat. Mindazt, ami jó volt, nem akarták elpusztítani, csak ami
hitvány vagy értéktelen dolog volt, azt pusztították el.”
A folytatásból tudjuk, miért tette ezt és hogy mi volt erről Istennek a véleménye.
1Sám 15:16-23
„Akkor Sámuel ezt mondta Saulnak: Engedd meg, hogy megmondjam neked, amit az ÚR
mondott nekem ma éjjel.
Ő pedig így felelt: Beszélj!
Erre Sámuel azt mondta: Nemde kicsi voltál a saját szemedben is, mégis Izráel törzseinek
fejévé lettél, és az ÚR királlyá kent föl Izráel fölött?!
Elküldött téged az ÚR utadra, és azt mondta: Menj, pusztítsd el a vétkes amálékieket, és
hadakozzál ellenük mindaddig, amíg csak meg nem semmisíted őket.
Miért nem hallgattál az ÚR szavára, miért estél neki a prédának, és tetted azt, amit rossznak
lát az ÚR?
Saul így felelt Sámuelnek: Én bizony hallgattam az ÚR szavára, és azon az úton jártam,
amelyre az ÚR elküldött, és elhoztam Agágot, az amálékiek királyát, és elpusztítottam az
amálékieket.
De a nép elvette a prédából a kiirtásra szánt juhoknak és ökröknek a javát, hogy feláldozza
az ÚRnak, a te Istenednek Gilgálban.
Erre azt mondta Sámuel: Vajon kedvesebb-e az ÚR előtt az égő- és véres áldozat,
mint az ÚR szava iránti engedelmesség?
Íme, jobb az engedelmesség a véres áldozatnál és a szófogadás a kosok
kövérjénél!
Mert olyan az engedetlenség, mint a varázslás, és az ellenszegülés, mint a
romlottság és a bálványimádás.
Mivel megvetetted az ÚR beszédét, ő is megvetett téged, hogy ne légy király.”
Amálek királyát, Agágot Saul király nem ölte meg, pedig Sámuel próféta meghagyta neki. Emiatt elvétetett tőle a királysága.
Agág kései leszármazottja volt Hámán, aki Mordechájt annyira gyűlölte, hogy ez oktalan gyűlölet miatt aztán az egész Babilonba száműzetett zsidó népet ki akarta irtani. Az Örökkévaló nem engedte. Ennek emlékét őrzi Eszter könyve és a purim ünnepe.
Mivel Amálekről nem sokat tudhatunk meg, ezért azt gondolom, hogy az edomita
szellemiséget kell megvizsgálni és akkor képet kapunk arról, miért is ilyen súlyos a
helyzete Amáleknek.
Az 52. zsoltárban az edomita Dóégról olvashatunk:
1.Az éneklőmesternek; Dávid tanítása;
2. Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondta néki: Dávid az
Akhimélek házába ment be.
3. Mit dicsekszel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen
való!
// Mit dicsekszel gonoszságoddal, ó, te nagy hős? Isten kegyelme szüntelen megmarad.
magabíró = גִּבֹּר גִּבּוֹר (gibbór gibbôr)
- 1) melléknév: erős, hatalmas, vitéz, hős
2) vitéz, parancsnok
Emlékezzünk meg Nimródról:
1Móz 10:6
„Hám fiai pedig: Kús, Micraim, Pút és Kánaán.”
1Móz 10:8
„Kús nemzette Nimródot is, aki hatalmassá kezdett lenni a földön.”
1Móz 10:9
„Hatalmas vadász volt az ÚR előtt, azért mondják: Hatalmas vadász az ÚR előtt, mint
Nimród.”
hatalmas = גִּבֹּר גִּבּוֹר (gibbór gibbôr)
- 1) melléknév: erős, hatalmas, vitéz, hős
2) vitéz, parancsnok
Érdekesség: Ábel, Jákob állattartók voltak, pásztorok.
Káin földművelő volt.
Nimród és Ézsau vadász.
Mindegyikőjükben felismerhetőek azok a jellemvonások, amiket Isten nem szeret:
lázadás, önfejűség, hatalmas ego, maga választotta istentisztelet, vagyis a sátán
szellemisége, természetének megnyilvánulásai.
Ézs 14:12-14
„Miként hullottál le az égből, fényes csillag, hajnal fia?
Lehullottál a földre, aki népeken tapostál!
Holott ezt mondtad szívedben: Az égbe megyek föl, Isten csillagai fölé helyezem trónomat,
és az összegyülekezés hegyén telepszem meg, messze északon.
A magas felhők fölé megyek föl, és hasonló leszek a Magasságoshoz.
Embernek fia! Ezt mondd Tírusz fejedelmének: Így szól az én Uram, az ÚR:
„Mivel fölfuvalkodott a szíved, és azt mondtad: Isten vagyok én, Isten székében ülök
a tenger szívében, holott te csak ember vagy és nem Isten, mégis olyanná tetted szívedet,
amilyen Isten szíve „
Ez 28:3-8
„Íme, bölcsebb vagy Dánielnél, semmi rejtett dolog nem marad homályban neked!
Bölcsességeddel és értelmeddel gyűjtöttél magadnak gazdagságot.
Aranyat és ezüstöt gyűjtöttél kincseskamráidba.
Kalmárságod nagy bölcsességével megsokasítottad gazdagságodat, és fölfuvalkodott a szíved gazdagságod miatt, ezért így szól az én Uram, az ÚR: Mivel olyanná tetted szívedet, amilyen
Isten szíve, íme, idegeneket hozok rád, a nemzetek legkegyetlenebbjeit.
Kivonják kardjaikat bölcsességed szépsége ellen, és beszennyezik fényességedet.
Sírgödörbe taszítanak, s meghalsz halálra sebzetten a tenger szívében.”
Dán 8,9-14 „És azok közül egyből egy kis szarv támadat és nagyon megnöve délre, napkeletre és
a kívánatos föld felé
És megnöve mind az ég seregéig; és a földre vete némelyeket ama seregből és a csillagokból,
és azokat megtapodá.
És a seregnek fejedelméig növekedék, és elvette tőle a mindennapi áldozatot, és
elhányattaték az ő szentségének helye
És sereg rendeltetett a mindennapi áldozat ellen, a vétek miatt; és földre veti az igazságot,
és cselekszik, és jó szerencséje van.
És hallék egy szentet szólni; és monda egyik szent annak, a ki szólt: Meddig tart e látomás
a mindennapi áldozat és a pusztító vétek felől? s a szent hely és a sereg meddig tapostatik?
És monda nékem: Kétezer és háromszáz estig és reggelig, azután kiderül a szenthely
igazsága.”
Kis szarv – Antiochos Epiphanesz
Dán 11,28-35
Dán. 11:28-36; „Azért visszatér az ő földére nagy gazdagsággal; de az ő szíve a szent szövetség ellen van,
és ellene tesz, és újra visszatér az ő földére. Bizonyos időben megjön, és délre megy: de nem lesz utolszor úgy, mint először volt. Mert kitteus hajók jönnek ellene és megijed, és visszatér és dühöng a szent szövetség ellen
és cselekszik ellene; visszatér és ügyel azokra, a kik elhagyják a szent szövetséget. És seregek állnak fel az ő részéről, és megfertőztetik a szenthelyet, az erősséget, és
megszüntetik a mindennapi áldozatot, és felteszik a pusztító utálatosságot. És a kik gonoszul cselekszenek a szövetség ellen, azokat hitszegésre csábítja hízelkedésekkel; ellenben az Istenét ismerő nép felbátorodik és cselekszik. És a nép értelmesei sokakat oktatnak, de hullanak fegyver és tűz miatt, fogság és rablás
miatt napokig. És miközben elhullanak, megsegíttetnek kicsiny segítséggel, és sokan csatlakoznak hozzájuk képmutató beszédekkel. És elhullanak az értelmesek közül is, hogy megpróbáltassanak, megtisztíttassanak és megfehéríttessenek a vég idejéig; mert a rendelt idő még hátra van. És a király a maga tetszése szerint cselekszik és felfuvalkodik és felmagasztalja magát
minden isten felett, és az istenek Istene ellen is vakmerőn szól, és szerencsés lesz, mígnem
betelik a harag; mert a mi elhatároztatott, az végre is hajtatik.”
Kitteus hajók – rómaiak, az Istenét ismerő nép (felbátorodik és cselekszik), a nép értelmesei = makkabeusok
Feltehetően utalás a makkabeusokra:
Zsidó 11,35 mások kínpadra vonattak, visszautasítván a szabadulást, hogy becsesebb feltámadásban részesüljenek. Zsid. 11.38 A kikre nem volt méltó e világ, bujdosva pusztákon és hegyeken, meg barlangokban és a
földnek hasadékaiban.
Jézus a Hanukka ünnepén a templomban:
Ján. 10.22 Lőn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala; Ján. 10.23 És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala.
Modiin faluban egy idős, hasmoneus családból származó pap, Matattjahu megtagadja,
hogy disznót áldozzon görög isteneknek. Egy aposztata zsidó pap hajlandó lenne disznót áldozni, de őt és a király megbízottját
is Matattjahu megölte. 5 fia a zűrzavarban megölte a többi katonát is, lerombolták az oltárt, majd a júdeai
hegyekbe menekültek.
A felkelés:
Apja halála után Júda vette át a felkelés vezetését. Júda, zseniális hadvezérnek
bizonyult. A Makkabeus nevet kapta, a makkává, kalapács szóból. Kezdetben gerillaharcot vívtak, barlangokban rejtőztek, lesből támadtak. A pogány oltárokat lerombolták, az aposztatákat megfenyítették. Később nyílt ütközetekben is győzedelmeskedtek a görög-szír csapatokkal szemben.
I.e. 165-ben felszabadítják Jeruzsálemet, 3 évvel a megszentségtelenítés után
újjáépítik az oltárt és Kiszlév 25-én felszentelik a Templomot. Ez a Hanukka (felavatás) ünnepe.
Júda ben Makkabi elesik a harcokban, testvérei Jonatán és Simon veszik át a vezetést,
i.e. 142-re felszabadítják az országot, a zsidó állam kivívja függetlenségét, Simont
főpappá nevezik ki.
Simon főpap szövetséget köt Rómával. Őt és 2 fiát meggyilkolják, az életben maradt fia, Jóhanán Hürkánosz főpap és király
is lett egy személyben, megalapítva a Hasmoneus dinasztiát. Simont veje, Abbosz fia, Ptolemaiosz, akit Jerikó kormányzójának jelölt ki, fiaival,
Júdással és Mattathiásszal együtt orvul ölette meg egy díszvacsorán Dokoszban,
mert át akarták játszani Júdeát Antiokhosz kezére, de nem sikerült.
A levita származású dinasztia nem adhatott volna királyt, hisz az csak Dávid házából származhatott volna.
IV. Antiokhosz Epifánész (A.E.) az északi szeleukida dinasztiához tartozó király
i.e.168-ban megtámadta Egyiptomot, a déli, ptolemaida királyságot. Róma Egyiptom segítségére sietett. Popillius Laenas római konzul vitte el a római szenátus levelét. A.E. a levél elolvasása után időt kért, de a konzul botjával körberajzolta és felszólította,
hogy döntsön mielőtt a körből kilép: békét, vagy háborút szeretne Rómával. Szégyenszemre vissza kellett vonulnia Egyiptomból.
Dühöngve tért haza, útközben mérgét a zsidóságon töltötte ki. Hadvezérével leromboltatta Jeruzsálemet, városokat égetett fel, az embereket
lemészároltatta. A Templomot kirabolta és Zeusz tiszteletére alakíttatta át. I.e. 168. kiszlév hó 15-én az égőáldozati oltáron felállíttatta Zeusz szobrát,
amely az ő arcvonásait viselte. 10 nappal később disznót áldozott az oltáron. A tekercseket disznóhús lével öntötte le, majd felvagdalta és elégette. Halálbüntetés terhe mellett betiltották a törvény tanulmányozását és birtoklását,
a szombat és az étkezési törvények megtartását és a körülmetélkedést. Az országban mindenfelé pogány szobrokat és oltárokat állítottak fel és kötelezték
„És felindítja az ő erejét és szívét a déli király ellen nagy sereggel, és a déli király is hadra
készül nagy sereggel és igen erőssel, de meg nem állhat, mert cselt koholtak ellene.
És akik az ő ételét eszik, megrontják őt, és az ő serege elszéled, és sokan elhullanak seb
miatt.”
Antiokhosz Epiphanész Egyiptommal háborúzott. i. e. 170-ben elindította a 6. szír háborút Egyiptom ellen. Kiskorú gyermek volt ekkor Egyiptom trónján, ezt látta kedvező alkalomnak.
Egyiptom elvesztette a csatát.
ie. 168-ban még egyszer Egyiptom ellen vonult. Mintegy hat kilométernyire ismét megközelítette Alexandriát, ez alkalommal azonban szembetalálta magát a római Popilius Laenasszal, aki megparancsolta neki, hogy
vonuljon vissza Egyiptomból. Amikor a király gondolkodási időt kért, a római egy kört vont köré a porba és
kényszerítette őt, hogy „döntsön, mielőtt elhagyja ezt a kört”. Antiokhosz engedett neki. A visszaúton, a müsziai zsoldosok parancsnokát húszezer emberrel Jeruzsálembe küldte, ez volt valószínűleg az a sereg, amire a Dán11,31 utal:
Dán11,31
És seregek állnak fel az ő részéről, és megfertőztetik a szenthelyet, az erősséget, és
megszüntetik a mindennapi áldozatot, és felteszik a pusztító utálatosságot.
Antiokhosz és tanácsadói, akik a hellenizált zsidóság szélsőségesebb irányzatának
véleményét tartották szem előtt, azt hitték, hogy a zsidó nép kész magáévá tenni a
görög kultúrát. A hellenizációs folyamat lassúsága miatt türelmetlenkedő Antiokhosz elhatározta,
hogy Isten Házát Zeusz templomává alakítja, akit azonosított Izrael Istenével. A lakosság heves ellenállása a történelem első ismert vallási üldözéséhez vezetett.
Isten tiszteletét betiltották és a zsidókat arra kényszerítették, hogy más isteneknek áldozzanak. Adószedőjét Epiphanész Jeruzsálembe küldte: gyilkolt, lerontotta a falakat. i.e. 168 decemberében megszüntették az áldozatot. A 10 parancsolat megtartása halálos bűnnek számított. Zeusz oltárrá alakították az oltárt: Zeusz képét tették rá, Epiphanész vonásaival.
Dán11,32
És akik gonoszul cselekszenek a szövetség ellen, azokat hitszegésre csábítja hízelkedésekkel; ellenben az Istenét ismerő nép felbátorodik és cselekszik.
Az üldözés felkeléshez vezetett, amely azonban nem Jeruzsálemben tört ki, hanem
a Modiin nevű városkában. Vezetője Mattathiász (Matattjáhu) a hasmoneus családból származó pap és fiai
megtagadták az engedelmességet a királyi rendelettel szemben és nem voltak
hajlandók Zeusznak áldozni. Mattatjáhu megölt egy zsidót, amikor az éppen teljesíteni akarta a parancsot, valamint
a király jelenlévő megbízottját, és lerombolta az ott álló oltárt. Mattatjáhu és fiai
elmenekültek, rejtekhelyükről továbbhaladva lerombolták az idegen istenek oltárait
és feltüzelték a zsidó falvakat a hellén barátok ellen.
Júda Makkabi aki apja halála után átvette a parancsnokságot, megtámadta a királyi
„Mert a vele való megbarátkozás óta csalárdul cselekszik ellene, és reátör és győzedelmet
vesz rajta kevés néppel.”
Jeruzsálemben világi párt vezetője, Jáson elérte, hogy szövetséget kössön Izraellel. Pogány szokásokat akartak bevezetni Izraelben, a békét így akarták megvalósítani. Antiokhosz Epiphanész nyájas volt a zsidókkal, de ez csak színlelés és csábítás volt. Egyiptomból hazafelé elment Jeruzsálembe, mert ott katonai nyugtalanság volt, bevette
a várost. A hellenizált zsidók örömmel fogadták, elárulták Jeruzsálemet! Ezután vérfürdőt rendezett, a vele szembeállókat kiirtotta.
Dán11,24
„Alattomban még az ország gazdag részeibe is behatol, és azt cselekszi, amit nem
cselekedtek sem az ő atyái, sem az ő atyáinak atyái: zsákmányt, prédát és gazdagságot
tékozol előlök, és az erősségek ellen is cselt kohol, de csak egy ideig.”
Még alaposabban kifosztotta Izraelt. Jutalmakat, tisztségeket adott azoknak, akik elárulták Jeruzsálemet.
„És ennek helyébe egy utálatos áll, akire nem teszik az ország ékességét; hanem
alattomban jő, és hízelkedéssel jut az országhoz.”
A rómaiak hazaengedték a fogságból a meggyilkolt testvére miatt, de nem engedték
meg, hogy király legyen. IV. Szeleukosz fiai következtek volna a trónon. Hízelgéssel és manipulálással sikerült megszereznie a hatalmat. Ebben segítségére volt a Pergamoni király.
Heliodórosz és mindenki trónbitorlónak minősítette, de minden ellenállást le tudott
törni.
Dán11,22
„És a beözönlő seregek elárasztatnak az ő orcája előtt és megtöretnek; még egy
szövetséges fejedelem is.”
Óniás főpapot megfosztotta a főpapi címtől, helyette Menelaoszt a hellenizált
főpapot támogatta, megszegte apja Jeruzsálemnek tett ígéreteit.
Vallási egység alapján kívánta királyságát megerősíteni, az összes istenség
