Ebben a topikban nem csupán a csillagászati észlelésekről, hanem minden más a csillagászattal kapcsolatos kérdésről, így elméleti kérdésekről is szó eshet (fekete lyukak, sötét anyag, sötét energia, a világegyetem gyorsuló(?) tágulása, sorsa, keletkezése...és hasonlók).
" A csillagászok szerint az AT2022aedm néven katalógusba vett esemény kivételesen fényes volt, olyannyira, hogy felülmúlja az ismert szupernóvák többségét – derül ki a The Astrophysical Journal Letters című tudományos lapban megjelentetett tanulmányból. "
A létezők azonosítására tetszőleges sorrendben felsorakoztatott ábécé betűit használhatjuk, pl. az Unicode karakterkészletből vett ábécék közül valókat, köztük akár a kínai ideogrammákat is .
Egyébként a "Nephold" műsz(ó)avam nem a Neptunuszt önmagában jelöli, hanem a "Neptunusz és a holdjainak" = együttesét !
A részecskemezők ugyanis, ellentétben a Higgs mezővel, nem bomlottak le az infláció végén, sőt éppen akkor gerjesztődtek.
Ez csak egy elképzelés, hogy a részecskék egymással csatolt rétegekben(a polol bugyraiban) laknak, mint amikor a pintyek csicsergése bosszantja a tigriseket. Az is könnyen lehet, hogy ugyanabban a mezőben lakik minden részecske, csupán megmaradó állapothatározók serege különbözteti meg őket. Az óriások vállán állva messzebbre láthatunk, mintha mögöttük kullognánk. ;)
Lukács Béla azt mondta, hogy az univerzum kezdetben osztatlan (de nem oszthatatlan) anyagból állt. És annyi részre szakadt, amennyire tudott. Sajnos ez a szemlélet nehezen egyeztethető össze a részecskemezők gondolatával. Hiszen a mezőben létre lehet hozni egy újabb gerjesztést. Sőt, elvileg a mezőt szorosan telepakolhatnánk részecskékkel.
The formation of a submicron optical cavity on one side of a metal–insulator–metal (MIM) tunneling device induces a measurable electrical current between the two metal layers with no applied voltage. Reducing the cavity thickness increases the measured current. Eight types of tests were carried out to determine whether the output could be due to experimental artifacts. All gave negative results, supporting the conclusion that the observed electrical output is genuinely produced by the device. We interpret the results as being due to the suppression of vacuum optical modes by the optical cavity on one side of the MIM device, which upsets a balance in the injection of electrons excited by zero-point fluctuations. This interpretation is in accord with observed changes in the electrical output as other device parameters are varied. A feature of the MIM devices is their femtosecond-fast transport and scattering times for hot charge carriers. The fast capture in these devices is consistent with a model in which an energy ∆E may be accessed from zero-point fluctuations for a time ∆t, following a ∆E∆t uncertainty-principle-like relation governing the process.
De nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy rossz a QFT elmélet, hisz ezen a kirívóan rossz eredményt adó számoláson kívül az összes többi jelenséget nagy pontossággal kiadja.
Logikai állítás az, amiről egyértelműen eldönthető, hogy igaz vagy hamis.
De a QFT nem teljesen jó és nem teljesen rossz. A konvencionális logika nem tudja kezelni.
Ellenben a majoritáslogika szerint inkább jó, mint rossz.
Ott keresendő a hiba, hogy az egyébként általános érvényű elméletek nem egyeztethetőek össze egymással.
Az nem megoldás, hogy zsákvarró tűvel összeférceljük az érvényességi tartományokat.
Például megnézhetnénk, hogy a Maxwell-egyenletek hogyan mennek át a Schrödinger-egyenletbe.
Csak arról van szó, hogy a kozmológiai mérések szerint a sötét energiát a sokféle lehetséges skalármező közül egy olyan hordozza, aminek a nyomása és az energiasűrűsége közötti állapotegyenlete: p~=-e. Másrészt ha a puszta ürességnek létezik energiája, annak éppen p=-e állapotegyenletűnek kell lennie. Ilyen természetesen a kvantumfizikai vákuumenergia is. Tehát a kozmológiai sötét energia közelítőleg tisztán vákuumenergia jellegű. Ez az állapotegyenlet többek közt azt hozza magával, hogy az ilyen energia a legkevésbé sem hígul a tágulással. Mert nem szétoszlik a rendelkezésére álló térben, hanem hozzá tartozik. Azaz, kétszer akkora térfogathoz kétszer annyi energia tartozik. Táguláskor a vákuumenergia sűrűsége tehát változatlan. Ebből következően a vákuumenergia negatív nyomása által hajtott tágulás üteme exponenciális.
Ám a kvantumfizikából számolható vákuumenergia sajnos 20 nagyságrenddel nagyobb sűrűségű, mint ami a világegyetem múltbeli lassuló (illetve mai enyhén gyorsuló) tágulási időszakainak dinamikájából számolható. Ilyen hatalmas vákuumenergia legfeljebb az infláció dinamikájával volna összeegyeztethető. De mai tudásunk szerint azt a Higgs skalármező hajtja, s nem a részecskemezők zérusponti energiája. Ez utóbbi már csak azért se lehetne igaz, mert akkor az Univerzumnak ma is ugyanolyan exponenciális gyorsulással kellene tágulnia, mint az infláció alatt. A részecskemezők ugyanis, ellentétben a Higgs mezővel, nem bomlottak le az infláció végén, sőt éppen akkor gerjesztődtek. Tehát a jelenlegi jóval kevésbé intenzív gyorsulás magyarázatához szükséges a sötét energiát adó skalármező feltételezése. Ami szintén vákuumenergia jellegű, tehát p~-e állapotegyenletű, de sokkal gyengébb, mint a kvantumfizikai zérusponti energia.
Semmit se kell feltételezni, a ZPE azaz a vákuum energia, maga a sötét energia. Ezt nem csak én mondom, hanem Takács Gábor is, az elte előadássorozatában.
Nem hablatyolnak, hanem egyszerűen ekkora vákuumenergia sűrűség jön ki az összes ismert részecskéket adó kvantummezők zérusponti energiáinak összegzéséből. De nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy rossz a QFT elmélet, hisz ezen a kirívóan rossz eredményt adó számoláson kívül az összes többi jelenséget nagy pontossággal kiadja. És a vele számolt zérusponti energiák is kompatibilisek az ismert kvantumfizikai jelenségek mért tulajdonságaival. Tehát ezeket a nullponti energiákat se lehet ignorálni. Csak az összegzésükkel van gond. Alighanem a renormálásra kellene megtalálni a matematikailag korrekt eljárást, szemben a jelenleg használt módszerekkel. Hogy még ebben az extrém esetben se adjon fals eredményt.
Egyébként ha eltekintenénk a részecskemezők zérusponti energiáitól, egy külön sötét energiamező feltételezése csak a tágulás jelenkori és jövőbeli gyorsulása idején adna kielégítő magyarázatot a kozmológiai megfigyelésekre. Az előtte lezajlott lassuló korszakokban, és az infláció idején ez a mező nem lehetett domináns tényező. Az infláció idején ugyanis a Higgs mező volt az. Gond csak a lassuló korszakok magyarázatával van, amikorra a Higgs mező már lebomlott, a sötét energia meg még túl kevés. Itt mégis csak az összes részecskemező zérusponti energiáinak összegét kellene valahogy összhangba hozni a kozmológiai tényekkel.
Olvasom az írásodat, és szerintem amit az óriási vákuumenergia sűrűségről hablatyolnak, amit valamiféle szuperszimmetria semlegesít, az egyszerűen nem létezik. A vákuumnak akkora az energiasűrűsége amennyi a sötét energia energiasűrűsége. Ennek megfelelően "habzik" a vákuum is.
Ok, ebben igazad van, mert az elektromos térnek csak egyik összetevője skalár mennyiség. De például ha a Higgs mezőt össze lehetne nyomni valamiképpen, mindjárt más lenne a helyzet. Ott már energia keletkezhetne.
A második hozzászólásod tartalma szintén közismert. Hogy az áltrelben sérülhet az energiamegmaradás, mind a lokális, mind a globális, és az is, hogy táguló térben a skalármezők energiája minden ellentételezés nélkül növekedhet, vagyis nettó energia keletkezik. Az viszont nem igaz, hogy bármelyik potenciáltér skalármezőt adna. Így pl. az elektrosztatikus skalárpotenciál-tér és az elektromágneses vektorpotenciál-tér sem skalémezőt, hanem vektormezőket alkot. Amelyekben semmiféle energia nem keletkezhet a tér tágulásától.
Semmi értelme annak, hogy saját felfedezésként adod elő itt a fizika standard ismereteit, amelyeket te magad nem is igazán értesz, hanem csak félig megemésztett mondatokat másolgatsz ki belőle.
Más tollaival akarsz itt ékeskedni, hisz ez egyáltalán nem a te saját elméleted, hanem az inflációs kozmológia jól ismert standard elmélete, némi laikus naivitással zanzásítva.
