"Egy ateista szerint : Hit : " Személyes meggyőződés egy személyről, közösségről, tanról, elvről, vallásról."
Egy ateista is beszélhet hülyeségeket. (Itt vagy te is példának.)
A hit (így kisbetűvel!) "elfogadni egy állítást igaznak bizonyítékok hiányában is, vagy a bizonyítékok ellenére". Ne keverjük a vallások (nagybetűs!) Hit-ével. Ahhoz gurusámán szélhámos prófétapostolok és ingyenélő teológusok annyi ostoba képzetet társítottak, hogy már külön entitásnak, valamiféle önálló istenségnek tekinthető. Süket baromság.
Az idézett ateistád a kisbetűs hitre adott egy sz@r definíciót, te meg voltál olyan ostoba, hogy a nagybetűs Hit alapján egy orbitális baromságra következtettél hülye logikával.
Az ateista is hisz valamiben, csak mondjuk azt ő választja meg magának.
Például hihet abban is, hogy az emberiség nem pusztítja ki önmagát. Abban is hihet, hogy leszármazottaink a felhalmozott tudást birtokba veszik tanulás által és ezt a kincset saját és utódaik hasznára fordítják. Ezáltal egy emberhez méltó, élhető világot teremt magának. Hihet abban is, hogy előbb utóbb egy kozmikus faj leszünk és belakhatjuk a világegyetemet. Ezek a hitek rendkívül optimisták, hiszen ha a Föld életkorának skáláját egy 4,6 méteres mérőszalagon ábrázolnánk, amin 1 mm egymillió év, akkor az első méteren még eléggé apokaliptikus a kép. A második méteren már megjelennek az élet jelei, az egysejtüek. A harmadik negyedik méter arról tájékoztat, hogy a megjelenő oxigén, a szárazföldeken elterjedő egysejtűek micsoda változatossággal bírnak és az utolsó nagyjából 60 cm a többsejtűek fantasztikus fejlődése, változatossága. Ha meggondoljuk, hogy az ember legkorábbi ősei kb 6 millió évesek, ez az utolsó 6 mm. A ma élő ember kb 200000 évvel ezelőtt alakult ki, ez ezen a skálán 0,2 mm. A társadalmi kulturális, technikai fejlődés kb az utolsó 10000 évre tehető, ez ezen a skálán 0,01 mm. Az utolsó 1000 évben, amit a technika, technológia gyors fejlődése jellemez kb 300 év, ezen a skálán bizony mindössze 0,0003 mm. Ehhez képest az örökkévalóságban gondolkozunk és bizakodunk, hogy fajunk nem tűnik el, mert az ember örök optimista. Vannak persze, akik a 6000 évvel ezelőtti teremtésben hisznek. Nekik így kerek a világ.
De: Minden ember hisz valamiben, mert attól vagyunk emberek. Valamiben kell hinnünk, mert az adja nekünk az erőt az élethez. Van aki Istenben hisz, van aki az ősi szellemekben, stb, stb... Az ateista is hisz valamiben, csak mondjuk azt ő választja meg magának. Mondhatjuk, kreál magának egy saját hitet, ami csak az övé, és neki az ad ugyanolyan erőt, mint a kereszténynek, a buddhistának, a hindunak a sajátja.
"Mint amikor a süket előadást tart Bártok : Koncertójáról !" - Sztem inkább az aki meghallgatta próbál bátorítani, hogy merd használni a füled legalább míg meghallgatod.
Mert nem az a célunk, hogy minél eladhatóbb és memetikailag igazán robosztus eszmékkel párnázzuk ki az agyunkat, hanem hogy magát a valóságot ismerjük meg
Hát, például a szomszédos bránok nem messze vannak, hanem közel, csak transzcendens irányban.
De nem tudom, hogy jön ide, hogy mi milyen messze van. A ráció nem azt jelenti, hogy minél közelebb van, annál inkább elhiszem. Hanem például azt jelenti, hogy nem irodalmi, anekdotikus és misztikus "tapasztalás" alapján próbáljuk megérteni a helyünket a világban.
Mert nem az a célunk, hogy minél eladhatóbb és memetikailag igazán robosztus eszmékkel párnázzuk ki az agyunkat, hanem hogy magát a valóságot ismerjük meg.
Bizonyos értelemben a modern tudományosság a transzcendensebb. Mert képes túllátni a történelmi szellemi beidegződéseken.
Hanem akkor már sokkal valószínűbb olyan transzcendens kozmológiai struktúrák létezése, amik a tudományos módszerek alapján lehetségesnek vagy valószínűnek tűnnek
Könnyebben elhisszük ami messze van, mint amit itt tapasztalunk?
67 éve vizslatom magamat és az univerzumot.Az ember jellemzője a "mérsékelt" okosság mondhatnám hogy butusok vagyunk és ehhez képest persze hogy mindannyian HISZÜNK ami a hiszékenységgel és a selejttel rokon szó.
Nem a valóság egészéről gondol valamit az ateista, hanem csak a tapasztalt valóság transzcendens kontextusáról. Méghozzá azt gondolja, hogy ha ésszerűen közelítjük meg a kérdést, akkor semmi okunk akármiféle istenekben hinni. Hanem akkor már sokkal valószínűbb olyan transzcendens kozmológiai struktúrák létezése, amik a tudományos módszerek alapján lehetségesnek vagy valószínűnek tűnnek. Mert azokhoz racionális és empirikus módon jutottunk el. Nem pedig csak kiolvastuk egy olyan ókori iratból, ami teljesen nyilvánvaló, hogy evilági, nagyon nem transzcendens dolgok metaforikus kivetítése a kozmológia síkjára.
RELP, ez, amit itt leírtál, vica-versa igaz: az ateisták sem tudják, miben hisz a hívő, és hogyan. Csak feltételezik a saját rendszerük, ismereteik alapján.
Gondolom, kiolvastad a Bibliából, hogy semmilyen földönkívülivel nem lehet "emberi módszerekkel" kapcsolatba lépni, de ha egy másik keresztényt kérdeznék, akkor ő meg valószínűleg máshogy értelmezné a Bibliát, ugye?
Az, hogy van egy ókori vallásos írás, ami megfelelő értelmezés szerint azt mondja, úgyhogy akkor elhiszem, mert csak, az nem "tudás". Hanem csak azt jelenti, hogy azt hiszed. Azért hívják hitnek.
"Az ateizmus azért önellentmondás, mert miközben a valóság egészéről, még ha ennek nincs is mindig tudatában, hit alapján akar valami végső igazságot állítani,"
Nem, nem akar. Pontosan ezt magyaráztam az előbb. Hamis képet festesz ismét az ateizmusról és azt cáfolod. Számodra sokkal relevánsabb, hogy te és hasonszőrű társaid mit képzelegtek arról, hogy az ateisták miben hisznek és miben nem, mint hogy megkérdeznétek magukat az ateistákat erről és meghallgatnátok őket. Persze így egyszerűbb, mert így meg lehet őrizni az intellektuális felsőbbrendűség illúzióját, csak persze egy böszme nagy hazugság az egész.
Az ateizmus azért önellentmondás, mert miközben a valóság egészéről, még ha ennek nincs is mindig tudatában, hit alapján akar valami végső igazságot állítani,
Nem azért nagyobb a tudásunk nálad, mert ateisták vagyunk, hanem azért, mert nem vagyunk fundik.
A hívők tudása nem kisebb, sőt sok esetben nagyobb, teljesebb csak fölösleges tudományra nem áldoznak milliárdokat.
Pl. Sok milliárdot áldoznak az ateisták a földön kívüli élet kutatására, holott a hívők tudják, hogy fölösleges. Van földön kívüli élet, de földi ember nem képes emberi módszerekkel kapcsolatba kerülni vele.
