Helyesbítek. A kutatók már igen régóta ismertek számos ilyen feliratot. Csak elolvasni és megérteni nem tudták/tudják ezeket. Természetesen voltak kísérletek pl. altaji alapon is megfejteni ezeket, de azok sikertelenek voltak, miként többen (pl. Harmatta János is) iráni alapon is próbálkoztak már, csak sikertelenül.
Természetesen több nyelvű volt a hatalmas Kusán birodalom. A baktriai nyelvet eddig is ismerték már, hisz az 1950-es években fedezték föl az első nagyobb összefüggő, görög írásjegyekkel írt szöveget. Azóta pedig rengeteg új baktriai dokumentum is előkerült.
Ebben a dologban az az új, hogy egy eddig ismeretlen és megfejtetlen írásrendszerrel lejegyzett szöveget tudtak -- középiráni alapon -- megfejteni. Az irás végső soron leginkább az Akhaimenida Birodalomban használatos birodalmi arámi leszármazottja volna, bár az Indiában használatos írások némely jellegzetességét is bevonták a megfejtés során a vizsgálódásba a kutatók. A szerzők szerint ez az új nyelv egy eddig ismeretlen középiráni nyelv (egyfajta szaka típusú "steppei iráni") volna, ami közelebb vihetne a kusánok/jüecsik eredeti nyelvének megismeréséhez. Tudniillik mert az vagy egy iráni nyelv volna, vagy tartalmazna olyan adatokat, amiből a jüecsik eredeti nyelvére lehetne következtetéseket levonni. (Mint ismert, a történeti források szerint a jüecsik szakákat is hódoltattak nyugatra vándorlásuk során.)
A cikkből nekem az jön le, hogy több nyelv volt a birodalomban, ezek közül az egyiket a Baktriában beszélt ( iráni ) baktriait fejtették meg. A jüecsi nyelv is érdekes lenne, a wikpédia szerint az is egy iráni nyelv lehetett, amit a szakák beszéltek.
Úgy ám. A szerzők szerint egynémely tamgának vélt jel is része lehet ennek az írásnak. Az Indiából Egyiptomba tartó kerekedőhajók legényégének tagjai pl. a Jemenhez tartozó Szokotra szigetén is hagytak hátra ilyen "kusán írással" lejegyzett nevet.
Bár a cikk címében az van, hogy ógörög felirat, valójában a görög abc-t alkalmazó (árja) baktriai nyelvű az, mely szerint Vima Taktu kusán nagykirály nevében vésték a feliratot.
Az Almoszi folyó katlanában találták nehezen megközelíthető helyen a szöveget. Amúgy a baktriai felirat mellett afganisztáni hasonló feliratokkal összevethető megfejtetlen nyelvű és írású feliratokat is találtak a helyszínen.
The historical centre of Gubbio has a decidedly medieval aspect: the town is austere in appearance because of the dark grey stone, narrow streets, and Gothic architecture. Many houses in central Gubbio date to the 14th and 15th centuries, and were originally the dwellings of wealthy merchants. They often have a second door fronting on the street, usually just a few inches from the main entrance. This secondary entrance is narrower, and a foot or so above the actual street level. This type of door is called a porta dei morti (door of the dead) because it was proposed that they were used to remove the bodies of any who might have died inside the house. This is almost certainly false, but there is no agreement as to the purpose of the secondary doors.
Az olaszok talán nem hiszik, hogy a "Holtak kapuja" valóban a holttesteknek a házból való kivitelére készült volna, bár úgy tűnik náluk is él egy ilyen képzet.
Érdekes módon ezen szokások némelyike Magyarországon sem volt ismeretlen.
"Hasonló magyarázata ismert annak az országszerte elterjedt szokásnak, amely szerint a koporsót a házból való kivitel közben a küszöbhöz érintették (néhol ugyanez tiltott cselekmény volt). Általánosan elterjedt volt ugyanekkor az ablak kinyitása. Néhol él annak az emléke, hogy a halottat – szintén a visszajárást megelőzendő – nem az ajtón, hanem az ablakon vitték ki; ez azonban valószínűleg soha nem volt általános szokás."
"Aztán decemberben, a téli napforduló közeledtével a sámánok faluról falura jártak az összegyűjtött gombákkal a szánjukon, és egyesével látogatták meg a környékbelieket. A számik egy kota nevű, sátorszerű kunyhóban éltek, amelynek tetején hagytak egy lyukat, mivel a nagy hidegben még beltéren is tüzet kellett rakni, és a füst ezen a lyukon keresztül távozott – gyakorlatilag egy primitív kéményként szolgált. Ráadásul tél közepén annyi hó esett, hogy a kota oldalsó bejáratát nem lehetett megközelíteni, így a tetőn keresztül kellett be- és kijárkálni."
A videóban szerepel a pamiri népek egyik érdekes és a témához kapcsolódó népszokása. Az iráni újév egyik eleme, hogy a tradicionális házakban a gyerekek a fölülre épített világító nyíláson/tetőablakon keresztül kapják meg az ajándékaikat.
Apropó ablak. Mint jól ismert némely közép-ázsiai iráni és egyes török népek között a közelmúltig szokás volt a házban elhunytakat nem az ajtón, hanem az ablakon vagy egy külön e célból ütött résen kivinni a házból (vagy az öregeket kitiltani a házból és sátorba száműzni őket). Ez a szokás Litvinszkij szerint egykor a szlávok körében is élt, mint ahogy amúgy a dánoknál(!) még az újkorban is jellemző volt egy külön halottkiadó szűk ajtót építeni a házra, amit állandóan zárva tartottak és csak a halott kiviteléhez nyitottak ki.
Marianne Hem Eriksen (norvég régész, jelenleg University of Leicester):
"After death, the relatives perform a practice of closing the eyes, nostrils and mouth of the body – the ‘doorways’ of the cadaver. Afterwards, they cut a hole in the wall – a liklúke – and carry the body out through the hole, instead of through the door. The purpose is to trick the dead so that the body will not find its way back – an attempt to control the threshold to the domestic space."
Én örömmel követem a topikodat, pl. azért, mert a nyelvészettörténetet nagyon kedvelem, bár hüje (csakazért is sima jével) vagyok hozzá.
További furcsaságok is vannak persze. Vicces volna a baltiból (litván) származtatni a szláv gomba szót akkor, amikor a litván (és a lett) gomba szó meg "kétségtelenül" szláv eredetű. (grybas - orosz Гриб)
"Sok baj van a kínai átírásokkal, mert ez a nyelv nem igazán alkalmas az indoeurópai nevek lejegyzésére. Ez a probléma persze nem csak a kínai esetében áll meg. Mindazonáltal az egyes kínai írásjegyek önálló jelentése nem feltétlenül kell, hogy szerepet kapjon az idegen nevek magyarázata során, mert lehetséges, sőt valószínű, hogy sok esetben egyszerűen az annak az írásjegynek a korabeli ejtése érződött közelinek az idegen szótaghoz és ezért választották azt.
Természetesen asszociációs, a barbárokat sértő képzeteken játszogathattak később a kínai írástudók."
Én csak hozzátenném, h noha rendkívül sok kínai forrásunk van Kelet-Ázsia ókori és középkori történelméről, ezeknek a feldolgozását nagyban +nehezíti, h :
a kínai források -részben az általad említett írásjegyek miatti problémák miatt- nem az eredeti nevükön említik a környező népeket, hanem az alapján, amit a kínaiak a vélt v valós tulajdonságaik alapján adtak nekik.
Az imenykovói kultúra szláv vagy „balti-szláv” interpretációját támogatja, hogy az őspermi nyelvbe bekerült néhány nagyon korai, a földműveléssel kapcsolatos szláv kölcsönszó.(*611) Ilyen például a permi *ruȝeg ’rozs’ (udmurt ȝeg ’rozs’); permi *lud ’földdarab, szántóföld’ (udmurt lud ’mező’, komi lud ’mező’, ’szántóterület’, általában valamilyen körülhatárolt, kisebb földterületről van szó); permi *gobɜ ’gomba’ (udmurt gubi ’gomba’, komi gob (gobj-) (ehető) ’gomba’. Ugyanez a szó megvan a csuvasban kə̂mBa ’gomba’, a tatárban, baskírban gömbä, ’gomba’. Talán idetartozik a magyar gomba (etimológiai szótárunk szerint „szláv eredetű”, „A magyarba egy közelebbről meg nem határozható szláv nyelv *gǫba ’gomba’ szava került át...”).(*612) Y. V. Napolszkih szerint nem pusztán lehetséges, hanem „nem kétséges” egy „balti-szláv” nyelvi forrás, vö. litván gumbas ’gumó’, 'kinövés’. A gomba fogyasztása az „imenykovóiak” által meghonosított innováció lehetett a Volga-Urál vidékén, erre utalna, hogy egyes finnugor csoportok (a keleten élő pogány udmurtok) ma sem esznek gombát, ami V. V. Napolszkih szerint korábban általános lehetett.(*613)
Gyóni Gábor, A magyarság hajnalán, 127-128. o.
A szláv kulináris forradalom ötlete mosolyt csal az ember arcára. Még a mongolok is esznek gombát, ha nem is sokat, vagy sokfélét.
Ennél szomorúbb, hogy az imenykovó kultúra szláv (vagy "gót-szláv") etnicizálása politikai felhangoktól nem mentes. Gyóninak itt nem Fodort kellett volna ekéznie, hanem figyelembe venni a kritikákat, s talán megemlítenie, az általa amúgy máskülönben gyakran hivatkozott Jevgenyij Kazakov eltérő felfogását. De Zegernyei is blogbejegyzésben járta körül az imenykovóiak szlávosítása körüli bonyodalmakat.
További furcsaságok is vannak persze. Vicces volna a baltiból (litván) származtatni a szláv gomba szót akkor, amikor a litván (és a lett) gomba szó meg "kétségtelenül" szláv eredetű. (grybas - orosz Гриб)
Magyarán a szlávban két általános gomba jelentésű szó is van, az északi grib, és a keleti (déli) gǫba. A nazálisos alakok talán nem is szláv, hanem indo-iráni eredetere mennek vissza. Érdekes, mintha ezekkel a keleti árja alakokkal nem számolnának a kutatók.
Amúgy a török nyelvekben nincsen közös/általánosan elterjedt gomba jelentésű szó. Az oszmánban görög jövevényszóval illetik a gombát (mantar). A volga-vidéki tatár (gömbä) és csuvas (kămpa), különösen az utóbbi bővelkedik gombanevekben, ill. gombával kapcsolatos szavakban. (Ez amúgy kissé idegen a töröktől.) Természetesen ezeket a volga-vidéki szavakat is szláv eredetűnek szokás vélni, bár olyan fantasztikus nézet is van, hogy ezek prototörök időkbe vesznének, és nincsen közük a szláv alakokhoz. Újabban amúgy az orosz grib alak is terjed a közép-ázsiai török nyelvekben.
A török háttérhez hasznos: Edward Tryjarski, Turkic Names for Mushrooms, Native Terms and Loan Words (1977)
A Pamír hegységnek Kínához tartozó részén régészek mintegy 2500 éves füstölőt találtak, mely kannabiszt tartalmazott. Kínai Turkesztán és az orosz Altaj vidékéről ismertek még korai adatok a szernek a halotti rítusban való használatáról.
Nicole Boivin, director at the Max Planck Institute for the Science of Human History in Jena, Germany, said: "The findings support the idea that cannabis plants were first used for their psychoactive compounds in the mountainous regions of eastern Central Asia, thereafter spreading to other regions of the world."
Hát pedig csak tűnnek oly távolinak. Bár időben tényleg távoliak ezen népek tőlünk, térben azért nem annyira, mert időnként meglátogatták Közép-Európát, pl. amikor pártus vitézek kaszabolták a gaz alemannokat a Rajnánál. :)
2009-ben az Észak-Mongóliában lévő noin-ulai hsziung-nu elittemető egyik sírhalmában (Kr. e. 1. - Kr. u. 1. sz.) csodálatosan jó állapotban megmaradt textíliát találtak régészek. Megdöbbentő, hogy az egykor bizonyára díszpalástként szolgáló ruhadarab jellegzetes zoroasztriánus rituálét mutat be. Egy tűzoltár két oldalán egy-egy kusán férfialak látható, a baloldali egy gombát tart a kezében a tűz fölé. Félreérthetetlennek tűnik, hogy itt a haoma szertartásról lehet szó.
A kiváló iranista, Bailey az óperzsa haumavarga megnevezést már régebben kapcsolatba hozta -- többek közt -- a gomba jelentésű védikus ksumpa és a modern pastu hómba szavakkal, miáltal etimológiailag is bizonyosnak tűnik, hogy a haoma/szóma italt eredetileg valamilyen gombafélének a kifacsart nedvéből nyerték.
Ez a történet annyira érdekes. Ez a világ a maga folytonos változásával. Hol lehet ezekről a népekről, történelmükről többet olvasni? Köszönöm.... Kár, hogy csak eddig tartott ez a topic, jó lenne a folytatást is olvasgatni...
